Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-11 / 6. szám
45 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ISMERETEK TÁRA. A gőzgépek feltalálója. Egy kis bevezetés. Ma már alig van ember, a ki gazgépet ne látott volna. A robogó gőzkocsik össze-vissza szaladgálnak, repülnek édes hazánkban is. Mezőinkön zug-bug az a szörny, mely csak ugv emészti, a hatalmas nagy asztagokat. Gyárakban eszeveszetten forognak a gőzgépek kerekei. Egyszóval atvámfiai a gőzgépek feltalálásával megfordult a világ sarka, más idők jöttének, bámulatos, szédítő dolgok történtek... Ezt az egyszerű falusi emberek is tudják, látják. Hanem annál kevesebben gondolnak arra, hogy vájjon kinek köszönhetik a népek, nemzetek a gőzgépek feltalálását, ilyen tökéletessé való tevését. Kinek a furfangos, dugóhúzó esze fun- dálta ki, hogy a gőznek ily nagy ereje, hatalma vagyon, ha annak felhasználhatóságát egyszer kitalálták. Azt hiszem atyámfia, nem lesz érdektelen, ha erről neked egyet-mást elmondok. A csudás ggennek. Azt már tudták ám, hogy a gőznek nagy ereje vagyon. Sőt valamelyes alkotmányt is fabrikáltak, de használhatlannak bizonyosodott, az az nem jöttek reá arra a nagy titokra, a mely a gőzgépet állandó munkára kényszerítse. Az 1736-ik esztendőben azonban Skóthonban született egy gyermek, Watt János, a ki igazán csudás eg)T gyermekké, ifjúvá fejlődött. Gyöngélkedő, senyevész gyerek volt biz ő igy testre nézve, még a tanulástól is óvták. De bámulatos lélek, ész lakott benne. Mikor egy Ízben a gyermek szüleit egyik barátja meglátogatta, a kis Watt a földön feküdt és keresztül-kasul valami vonalakat húzogatott egy éles tárgygyal. — Enyje, szólott oda a vendég, ilyen fiúnak az iskolába kellene már járni, nem ilyen ákum- bákumokkal foglalkozni. Rögtön az iskolába vele! — Hohó, mosolygott a fm atyja. Nézzd meg előbb, mit csinál az a gyerek, aztán ítélj. Meg is nézték! Hát uramfia. a kis Watt fim, számtani feladatot oldott meg a földön. Aztán évről évre még csudásabb meglepetése- i két lehetett a fiúnál tapasztalni. Különösen szeretett hosszasan gondolkozni. .1 cseppeket számlálgatod “? Wattnak nénje sokszor szidta a fiút, hogy lusta, élhetetlen. Könyvet sohasem vesz kezébe. Egyszer különösen igv korholta a fiút. mint képünk is mutatja : — Egy órája már, hogy itt ülsz és még egy szót sam szólottái. És tudod-e, mit tettél ezen idő alatt? A tbeás kanna fedelét majd leteszed, majd fölrakod. A csészéket és kanalakat a gőz felé tartottad és a lecsapódott gőzből származott cseppeket számolgattad. Helyes ez? Nem szégyenled, hogy az időt úgy elfecséreled? Szegény, aggódó nagynéni! Nem is gondolta, hogy talán éppen ez az óra volt, mely alatt a »fin« a vil ág sarkának megfordulását találta ki. A »fiu« ki a theakannával játszott annak okát kutatta lád-e atvámfiai. miért lesz a viz gőzéből ismét viz! Hiszen ez a gyermek éles látása első világosságot hozta abban a nagy titokba, hogy miképpen kelljen a gőz erejét megfogni a sűrítés által és igy a gépek állandó mozgására felhasználni. Tizenkilenczéves volt Watt, mikor aztán Londonba ment és ott gépésztanuló lett. Tizenkét napig ment szülővárosából a nagy világvárosba. Nem gyanította, hogy ezt az utat az ő feltalálásával 12 óra alatt fogják majd megtenni. Világhírig emberré lett. Persze Watt tovább gondolkodott, kutatott, számlálgatta a cseppeket, mig végre 1774-ben készen volt az úgynevezett kettős működésit gőzgép feltalálásával, 1782-ben találmányát megvalósította. És a gőzgépet nemcsak hatalmassá tette, hanem ezt a fiatal óriást meg is fékezte ám és a legkisebb jelre engedelmessé tette. A gépek természetesen idővel aztán változtak, újra tökéletesedtek. De Walt világhírű emberré lett, találmányának sikerét saját szemeivel is láthatta. De a szenvedés őt sem kerülte el. Neki is kijutott élete folyamában a tövisek szúrásából, mint minden embernek e világon, a ki nagyot, szépei, dicsőt alkotott. Az angol nép azzal örökité meg iránta való háláját, hogy Londonban márványszobrot állított a világhírű ember emlékezetére. Hát atyámfia, azt hiszem magad is belátod, hogy mindezeket olvasni nem felesleges. Mester. Jó mondások. Többször győz az okos, mint a bátor. Többet ér a jó e r k ö 1 e s, mint a — jó törvén v. Watt megfigyeli a qöz hatását.
