Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-02 / 48. szám
384 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Végzetes lakodalom. Paládi Lajos csécsei földmives a múlt héten menyegzőjét tartotta egy fiatal özvegygyei, tánczközben azonban megrendítő szomorú fordulat állott be, mivel a menyasszony vőlegénye karjaiba összeesett és meghalt. — Nagy szerencsétlenség a Dunán. Megrendítő szerencsétlenség történt a Dunán Monostorszeg fölött, a melynek Bajkay Antal, fiatal tehetséges mérnök is áldozata lett. A Sziga nevű dunai átvágásnál volt elfoglalva Bajkay s onnan Dunaszekcsőre akart hajóval utazni, de a nagy köd . miatt akkor szünetelt a hajóközlekedés s igv Dunaszekcsőre táviratozott csónakért. Időközben azonban, hogy a mérnök hatodmagával csónakon elindult, a köd eloszlott s a hajóközlekedést újra megnyitották. így történt aztán, hogy Monostorszeg fölött, mintegy ezer méternyire, összetalálkoztak a dunai gőzhajós társaság Sophie nevű hajójával, a mely előtt ugyan sikerült átvágniok, de a gőzhajó okozta hullámcsapások oly erősek voltak, hogy a csónakot fölborították. A szerencsétlenség láttára a Sophie kapitány meglassította a hajó sebességét s megkezdte a mentést, a mely azonban csak részben sikerült, mert inig négyen szerencsésen megmenekültek, Bajkay Antal folyammérnök, Nopek Mátyás negyvenéves monostorszegi és Andok Mihály húszéves dunaszekcsői lakosok belefultak a vízbe. A négy megmenekült dunaszekcsői embert hajón szállították Mohácsra. A szerencsétlenség dolgában megindították a vizsgálatot. — A magyar számár dicsősége. Berlinben szamár kiállítás nyílt meg mostanában, melynek komoly gazdasági czélja van, s mely egyebek közt arra is jó volt, hogy kitűnjék, melyik ország szamara a legkülömb. A keleten, kivált Egyiptomban a szamárnak nagy szerepe van a közlekedésben és azt lehetett várni, hogy a keleti fülesek közül nyeri el majd az egyik a pálmát. De nem igy történt. Az egész vonalon a magyar szamár aratta a legnagyobb dicsőséget. Berlin város diját is magyar szamár nyerte meg, mert a legtöbb terhet — harminczöt mázsát — birt el. Az aranyéremmel pedig egy négyes fogatot tüntettek ki, mely három szürke és egy pompás fekete szamárból állott. A nálunk járt idegenek már régóta konstatálták, hogy micsoda kiváló kvalitásai vasnak a magyar szamárnak, de senki sem vette komolyan, csak humorizáltak a dolgon. Berlinnek kellett felfedezni a mi szamarunk kiválóságát abból az alkalomból, hogy a Berlinben divatos kutyafogatokat szamárfogattal akarják helyettesíteni. A felfedezés elég későn jött, mivel az automobil, mely arra van hivatva, hogy kiszorítson minden igásállatot, nagyon is terjed. Úgy, hogy mire világgá megy a mi szamarunk hire , már nemsokára ki is szorul az utcza forgalmából és csak mint hasonlat fog tovább élni az emberek képzeletében. — Emberirtó háziállatok. Bajáról írják: A város közelében levő Érsek-Csanád községben veszedelmes betegség ütött ki a háziállatok között. A minap egyszerre megbetegedett Felső-György községbeli gazda tehene. A beteg állatot az egész háznép ápolta. Ennek az lett a következménye, hogy valamennyien elkapták a bajt s négyen rövid néhány nap alatt bele is haltak. Beteg lett az állatorvos is, de őt sikerült kigyógyitani. Azóta több háziállaton mutatkozott hasonló betegség, a többek közt Szabó Mátyás falubeli gazda két bikáján. A gazda tapogatta a beteg állatokat, hogy lássa, mi bajuk s tüstén elkapta a betegséget. Először a keze dagadt meg, majd az egész teste s hiába való volt minden orvosi kezelés, két nap alatt iszonyú kínok közt meghalt. A gazda felesége és három éves kis leánya is elkapta a betegséget, de nem olyan nagy mértékben, úgy hogy valószínűleg felgyógyulnak. Hogy e veszedelmes és ragadós betegség tulajdonképen miből támadt, nem tudják, a beteg állatok mind elpusztulnak. A NAGY VILÁGBÓL. — A beteg orosz czár állapotáról megnyugtatóbb hírek érkeznek, Pedig már halála hírét is költötték. Betegsége azonban hosszú időt fog igénybe venni. — Rómába még mindig érkeznek a zarándokok. A szent év bezárása alkalmára is már több ezer főre menő zarándoksereg jelentkezett. — Krüger apó Európában. Krüger apó, a burok apostola tehát végre Európába érkezett. Czélja ennek a megtört agg embernek felhívni személyesen az öreg világrésznek, a vén Európa fejedelmeinek figyelmét a szétvert, hazát vesztett búr népre. Az öreg népvezérnek szavára melyik nemzetnek szive fog azonban meglágyulni? Azt hisz- szük azonban, hogy a milyen nagy lelkesedéssel fogadják, olyan némán, szótlanul fogják őt tovább bocsátani, akár országról országra, meghallgatás biztatás nélkül. És nincs más hátra, mint a búr nép, számára uj hazát keresni és alapítani. Újra kezdeni az életet szorgalommal, nemzeti hagyományokkal és vasakarattal. Krüger apót különben nagy lelkesedéssel fogadták Marseilleben. A nagy nehéz utat kiállott öreg Krűger hatalmas beszédet tartott, megköszönvén a szives fogadtatást. Innen Párisba utazott, hol szintén lelkesen és nagy ünnepi rajjal fogadták. Persze, egyéb eredményt nem is igen ér el az öreg népvezér. — Khina. Állítólag, (mert a kinézerek sohasem lehet hinni) a kínai császár rendeletet adott volna ki, melyben azt Írja, hogy kinyomoztatta, kik voltak Kina szerencsétlenségének okozói? Mert a császárt — úgymond — nem érheti szemrehányás a történtekért, hanem meggyőződése szerint fő okai a bajnak azok az erkölcstelen herczegek és miniszterei, kik valóban gonosztevők és nagy büntetést érdemelnek. Ezek hadi törvényszék elé állitandók. (Ez mind szép dolog, de vájjon az Ítélet milyen lesz és egyáltalán végrehajtják-e ? Az már más kérdés.) NEVESSÜNK!!! Az asszony kedvéért. F e 1 e s é g: Pfuj! Három lépésről megérzem rajtad a borszagot. Kérj: No, hisz jó is volna, ha a te kedvedért rózsaolajat innék! * Ez aztán megmondta ! A kis Ferkó rettenetesen csintalankodott és türelmetlenül ostromolta mamáját az uzsonáért, pedig a mama éppen tyúkjainak számlálásával volt elfoglalva. — Ferkó — kiáltott reája az anyja — ne csintalankodjál, mert azonnal bezárlak ide a tyuk- óllba. — Jól van mama — válaszolt a kis hunczut, — de én előre is kimondom, hogy tojni nem fogok. * Bőkezű házaspár. Két atyafi elindul faluzni, kéregettek egy templomra. Egyik faluban épen egy módosabb paraszt- gazdához mennek, hol csak az asszonyt találták otthon. Mikor az utczaajtón mennek kifelé, jön haza a gazda s kérdi: — Mi járatban voltak? — Templomra kéregetünk. — Aztán mit adott a feleségem? — Egy tojást. — Jöjjenek csak vissza! A két atyafi utána megy és a gazda egy másik tojást nyom a markirlpa e szavakkal: — Itt vaji^Taxtewfionj^hát^Jegyen templom! Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál.| a//,*. 1
