Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-12-09 / 49. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: BODNÁR GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . I » (50 kr) Magyar becsület. Hát ilyen is van ? Fogod kérdezni atyámfia! Hát a becsület is nemzetiség, faj vagy talán néposztályok szerint számitjuk? Igen, magyar becsület volt és a magyar becsületnek újra fel kell t á m a d n i a magyar népem! A kassai agrar gyűlésen Mérey Lajos is szép és okos beszédet mondott és a többi közt igy szólott: — Az öregebbek tudják, s mi apáinktól tudjuk, hogy régente a magyar nyilt, férfias, egyenes lelkű volt. A szótartás, a tisztesség és becsülettudás voltak az erények, melyekkel őseink a lovagias nemzet czimét vívták ki. Akkor a magyar nem ígért olyant, melyet megtartani nem akart vagy a miről előre tudta, hogy teljesíteni nem bírja. A mire a magyar ember szavát adta, abban senki sem kételkedett és hogyha valamiért becsületét tette zálogba, azt még élete veszélyeztetése árán is kiváltotta. Ilyen volt a magyar becsületessége, ezt hitták magyar becsületnek, azért mondhatjuk bátorsággal, hogy volt magyar becsület... És most már nincs? Folytatom atyámfia az említett szónok beszédét, mely emigyen következik: — ... a nyilt férfias őszinteséget a szavakkal való játszás, mesterkedő kétszínűség váltotta fel. A magyar becsülettudást a csürés-csavarás és szószegés váltotta fel. A mai időben a megtévesztésre, kijátszásra ezélzó csalfaságot üzleti élelmességnek és a merész hazudozást üzleti ügyességnek nevezték el. A magyar gabonapiaczon a nagyban eladó sohasem biztos, hogy a vevő nem fog-e kifogásokkal előállani — teljes ok nélkül — csak azért, hogy az árut olcsóbban magához kaparithassa. A kicsinyben eladó meg soha se biztos, nem fogják-e megkárosítani a mázsán? Hát azt mondjuk erre atyámfia, hogy bizony ezt a betegséget napról-napra és mindig jobban és jobban terjedni látjuk. Mert van ám nem csak testi, de erkölcsi betegség is. És itt ezzel az erkölcsi betegséggel van dolgunk. Vissza tehát a magyar becsületességhez! Arra kell törekedni fent és lent egyaránt, hogy a régi, megszentelt magyar becsület feltámadjon és uralkodjék közöttünk. A magyar aranyos palotának éppen úgy, mint a földmives háznak a becsületesség volt eddig legszebb erénye, legféltettebb kincse. Kell. hogy az legyen ezután is ! Mi azonban még azt is kimondjuk magyar őszinteséggel, hogy atyáink honnan merítették azt a kiváló erényt — a becsületességet ! A vallásosságból, az istenfélelemből, mely egyedüli forrása az igazi felebaráti szeretetnek. A magyar becsületesség akkor fog hozzánk visszaköltözni, ha a vallásosság és istenfélelem már elfoglalta helyét szivünkben. Addig hiába kopogtat: bebocsájtást nem nyér. X+X X*X. xtx. .xfx. x+x..Xtx..xtx..xtx..Xtx..xtx..xtx..xtx..xtx..xtx..xtx. xtx..xtx..xtx. Xjx. xjx Csak azárt is... A minapában sétám közben találkoztam egy tisztes öreg, falusi atyafival. Ügyvéd ember házából jött ki, hát bizony én megkérdeztem ő kegyelmét — Hova való bátyám ? — Én bizony Kócsra való vagyok. — Talán bizony pere van bátyámnak? — De még milyen uram! — Hát hogy értsem ezt? — Akkép uram, hogy hát már ötödik esztendeje húzódik. — Mit mond a fiskális? — Mit? Hát biztat. Tetszik tudni a fiskálisok tudnak ám biztatni. — Hát mi a pernek az magyarázata vagy okozója? — Egy kis határkérdés. — Nagy darab földró'l van szó? — De hogy uram, csak akkoráról, mint egy jó bivalybőr.
