Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 383 MI ÚJSÁG? Szives Kérelem! Tisztelettel kérjük la­punk barátait, olvasóit, hogy a jövő évre való elő­fizetést már most szíveskedjenek eszközölni. Szer­fölött meg lenne ezzel könnyítve a mi munkánk, mely különösen az év végén nagyon összecsomó­sodik. A ki a jövő egész évre való előfizetést a saját és még egy uj előfizető számára egyszerre beküldi: az nyomban megkapja ajándékul Bodnár Gáspárnak most megjelent és igen alkalomszerű könyvét: Költő királyunk, Vörösmarty Mihálynak élettörténetét. A ki pedig két előfizetőt gyűjt maga mellé, az a fenti és még egy más derék könyvet (»Falusi Tűzhe­lyek« a czime) kap szintén ajándékba. Még mindég vannak hátralékosok! Nagyon kérjük őket, egyenlítsék ki tartozásukat! — Király ő felsége istnét legmagasabb ki­hallgatást adott Budavárában, hol számosán jelent­keztek a legmagasabb kihallgatásra. — Országszerte ünnepük a költők királyát, Vörösmarty Mihályt. A fővárosban, a vidéken, a fal­vakban — mindenütt. Legmeghatóbb ünnepség le­szen azonban Székesfehérváron és Puszta-Nyéken a költő szülő-falujában. A mi újságunk is részt vesz az országos kegyeletben. A nagy költő egy másik, sikerült arczképét mutatjuk be olvasóinknak. — Stefánia — magyar asszony! Jókai nagy írónk előtt Stefánia azt a kijelentést tette, hogy ők, Lónyai grófék Magyarországon akarnak letele­pedni, mert ő magát magyar nőnek tartja nem csak házassága következtében, de mint József nádor unokája is. A magyar nemzetet szive szerint szereti, melynél hűségesebb nemzet nincs a kerek földön s köztük kíván élni. — Blaháné a királynál. Sok esztendővel ez előtt, még a bosnyák okkupáczió idején történt; hogy a Népszínházban egy darabot adtak, melyben énekelte Blaháné az akkor közkedveltségü nép­dalt: De szeretnék a királyival be­szélni . . . Múltak az évek, a dal már feledésbe ment, de az abban kifejezett óhajtás most teljesült. Blaháné felment Budára, audencziába a király­hoz, hogy megköszönje neki a kitüntetést, melyben jubileuma alkalmából részesítette az uralkodó. — Uj főrendek. (3 felsége a király gr. Széchényi Pál belső titkos tanácsost, B e- nyiczky Ferencz főispánt és Forinvák Gyula nv lovassági tábornokot élethoszsziglan a főrendi­ház tagjává nevezte ki. Mindanyian érdemes férfiak és különösen Széchenyi a volt földmivelésügyi miniszter kinevezése szerzett nagy megelégedést a széles körökben. — Petőfi szobor Félegyházán. Félegyháza szobrot emel Petőfi Sándornak, a ki gyermekéveit töltötte e városban. A szoborbizottság alakuló ülése kedden délután volt. A város képviselőtestülete 2000 koronát szavazott meg szobor alapja javára. — Népkönyvtár-megnyitás. Agostyán ko- komárommegyei német községben Sárközy Aurél főispán, mint a Komárommegyei Közművelődési Egyesület elnöke, ma nyitotta meg a népkönyvtárt több előkelőség jelenlétében. A főispán szép be­széde után a biró magyarul mondott köszönetét a becses ajándékért, azután a német anyanyelvű is­kolás gyermekek elénekelték a Hymnust. A könyv­tár kezelését Ludvig Ferencz tanító vette át, a ki­nek vezetése alatt a hazafias német falu bámulato­san magyarosodik. A szomszédos Baj német köz­ségben Lőrinczy György tanfelügyelő adta át azt a 30 korona jutalmat, a melyet a komáromi izr. hit­község a magyur nyelv tanításában lmzgólkodó ta­nítók jutalmazására kitűzött, Palásthy Albertné köz­ségi óvónőnek, a ki egv év alatt az óvodát meg­kedveltette a kis faluval. — Vinczellériskolát állít a földmivelési miniszter Kecskemét városában. Az iskola negyven növendéket fog befogadni. A homoki szőllő fejlesztését lesz hivatása fellendíteni ennek az iskolának. — Az aradi-vértanuk kivégzésének szem­tanúja. Bocsár torontálvármegyei községben él egy százéves aggastyán. Vörös Márton, ki 1800. no­vember 1-én szülelett Erdélyben s mathuzsálemi kora daczára ma is egészséges, mint a makk. De egyébként is nevezetes ember, mert mint a boldo­gult Hertelendy Miksa komornyikja 1818—49-ben mindenhova kisérte urát s vele volt internálva, az aradi várban is, de csakhamar kiszabadulván, sza­badságát arra használta fel, hogy a foglyoknak le­velet csempészett be és hozott ki tőlük. A kordo­non kívül szemtanúja volt a vértanú tábornok ki­végzésének, október 9-én éjjel Kiss Ernő huszárjá- jával a vesztőhelyre ment, a tábornok holtestét fel­ásta, két golyótól szétroncsolt fejét kendővel össze­kötötte. A halottat azután koporsóba tették s kivit­tek a temetőbe, a hol átadták a temetőpásztornak. — Az aradi munkás telep. Aradon egy egész kis városrész épült amerikai gyorsasággal a munkás-kolónia (telep) ez pedig két falusi ház­sorból épült, mely meglepő egyformaságával és szépségével lep meg. Mindegyik előtt virágoskert van a léczkerités mögött. A telepen iskola, bölcsőde. A tavaszszal pedig beleköltözködik 72 munkás-család a nagyszabású állami szőlőtelepnek munkástörzse. Minden családnak kenyérkereső tagjait 14 évtől a telep egész évre napszámmal alkalmazza. Igv a legkisebb évi kereset a gyermektelen család részére is évi 6—7 száz korona. Minden családfő félhold kertet kap ezenkívül. A bölcsőde abból a czélból épült, hogy a gondozásra szorult munkába menők gyermekei gyüjtessenek egybe, hogy igy az édes­anya is keresetképes legyen. A munkástelep első sorban azt a czélt szolgálja, hogy a szőlőoltás nagy gyakorlati ügyességet igénylő munkáját a premazens foglalkozás közben elsajátítsa és mintegy generácziót neveljen a telepen, mely ezt a munkát már gyermek­korban elsajátítsa. — Leégett kendergyár. Szabadkáról jött a hir: Ó.-Palánkán tűz ütött ki az ottani kendergyár­ban. A tűz elhamvasztotta az egész gyárat, az ösz- szes felhalmozott anyag elégett. A kár negyedmillió korona. A tiiz következtében 100 munkás' kenyér nélkül maradt. — Vallás elleni kihágás. Gonzales Alfréd söptei ezukorgyári urad. intézőnek nem volt elég a munkára rendelt hat nap, a hetediken vasárnap sőt ünnepnapokon is nem egyszer dolgoztatott cselédeivel. Legutóbb jul. 29-én kényszeritette alan­tasait erős mezei munkára, a mi nagyon meg­botránkoztatta a környékbeli vallásos lakosokat. Az intézőnek ezt a semmivel sem menthető eljárását aztán feljelentették a járásbíróságnál, hol f. hó 21-én voit az ügynek tárgyalása Hersich Géza al- járásbiró előtt. Vádlottat dr. Endel Sámuel Szombat- helyi ügyvéd igyekezett védelmezni azzal, hogy csak sürgős és halasztást nem tűrő mezei munkát végeztetett. Mivel azonban a beidézett tanuk val­lomásaiból kitűnt, hogy a jul. 29-ikén teljesített me­zei munka épenkéggeí nem volt sürgős és halaszt­hatatlan és hogy az intéző máskor is szokott vasár és ünnepnapokon dolgoztatni minden komolyabb ok nélkül, ennek alapján a vádhatóság képviselője, Gyike Emil, ügyészségi megbízott vallás elleni ki­hágás miatt emelt vádat Gonzales Alfréd ellen és súlyosító körülménynek kérte venni, hogy a ki­hágás ismételten történt és a lakosság körében nagy megbotránkozást keltett. — A bíróság a vád­lottat bűnösnek mondta ki és 20 korona pénzbün­tetésre, valamiut az összes eljárási költségek meg­fizetésére ítélte.

Next

/
Thumbnails
Contents