Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-12-02 / 48. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

383

MI ÚJSÁG?

Szives Kérelem! Tisztelettel kérjük lapunk barátait, olvasóit, hogy a jövő évre való előfizetést már most szíveskedjenek eszközölni. Szerfölött meg lenne ezzel könnyítve a mi munkánk, mely különösen az év végén nagyon összecsomósodik. A ki a jövő egész évre való előfizetést a saját és még egy uj előfizető számára egyszerre beküldi: az nyomban megkapja ajándékul Bodnár Gáspárnak most megjelent és igen alkalomszerű könyvét: Költő királyunk, Vörösmarty Mihálynak élettörténetét. A ki pedig két előfizetőt gyűjt maga mellé, az a fenti és még egy más derék könyvet (»Falusi Tűzhelyek« a czime) kap szintén ajándékba.

Még mindég vannak hátralékosok! Nagyon kérjük őket, egyenlítsék ki tartozásukat!

— Király ő felsége istnét legmagasabb kihallgatást adott Budavárában, hol számosán jelentkeztek a legmagasabb kihallgatásra.

— Országszerte ünnepük a költők királyát, Vörösmarty Mihályt. A fővárosban, a vidéken, a falvakban — mindenütt. Legmeghatóbb ünnepség leszen azonban Székesfehérváron és Puszta-Nyéken a költő szülő-falujában. A mi újságunk is részt vesz az országos kegyeletben. A nagy költő egy másik, sikerült arczképét mutatjuk be olvasóinknak.

— Stefánia — magyar asszony! Jókai nagy írónk előtt Stefánia azt a kijelentést tette, hogy ők, Lónyai grófék Magyarországon akarnak letelepedni, mert ő magát magyar nőnek tartja nem csak házassága következtében, de mint József nádor unokája is. A magyar nemzetet szive szerint szereti, melynél hűségesebb nemzet nincs a kerek földön s köztük kíván élni.

— Blaháné a királynál. Sok esztendővel ez előtt, még a bosnyák okkupáczió idején történt; hogy a Népszínházban egy darabot adtak, melyben énekelte Blaháné az akkor közkedveltségü népdalt: De szeretnék a királyival beszélni . . . Múltak az évek, a dal már feledésbe ment, de az abban kifejezett óhajtás most teljesült. Blaháné felment Budára, audencziába a királyhoz, hogy megköszönje neki a kitüntetést, melyben jubileuma alkalmából részesítette az uralkodó.

— Uj főrendek. (3 felsége a király gr. Széchényi Pál belső titkos tanácsost, B e- nyiczky Ferencz főispánt és Forinvák Gyula nv lovassági tábornokot élethoszsziglan a főrendiház tagjává nevezte ki. Mindanyian érdemes férfiak és különösen Széchenyi a volt földmivelésügyi miniszter kinevezése szerzett nagy megelégedést a széles körökben.

— Petőfi szobor Félegyházán. Félegyháza szobrot emel Petőfi Sándornak, a ki gyermekéveit töltötte e városban. A szoborbizottság alakuló ülése kedden délután volt. A város képviselőtestülete 2000 koronát szavazott meg szobor alapja javára.

— Népkönyvtár-megnyitás. Agostyán ko- komárommegyei német községben Sárközy Aurél főispán, mint a Komárommegyei Közművelődési Egyesület elnöke, ma nyitotta meg a népkönyvtárt több előkelőség jelenlétében. A főispán szép beszéde után a biró magyarul mondott köszönetét a becses ajándékért, azután a német anyanyelvű iskolás gyermekek elénekelték a Hymnust. A könyvtár kezelését Ludvig Ferencz tanító vette át, a kinek vezetése alatt a hazafias német falu bámulatosan magyarosodik. A szomszédos Baj német községben Lőrinczy György tanfelügyelő adta át azt a 30 korona jutalmat, a melyet a komáromi izr. hitközség a magyur nyelv tanításában lmzgólkodó tanítók jutalmazására kitűzött, Palásthy Albertné községi óvónőnek, a ki egv év alatt az óvodát megkedveltette a kis faluval.

— Vinczellériskolát állít a földmivelési miniszter Kecskemét városában. Az iskola negyven növendéket fog befogadni. A homoki szőllő fejlesztését lesz hivatása fellendíteni ennek az iskolának.

— Az aradi-vértanuk kivégzésének szemtanúja. Bocsár torontálvármegyei községben él egy százéves aggastyán. Vörös Márton, ki 1800. november 1-én szülelett Erdélyben s mathuzsálemi kora daczára ma is egészséges, mint a makk. De egyébként is nevezetes ember, mert mint a boldogult Hertelendy Miksa komornyikja 1818—49-ben mindenhova kisérte urát s vele volt internálva, az aradi várban is, de csakhamar kiszabadulván, szabadságát arra használta fel, hogy a foglyoknak levelet csempészett be és hozott ki tőlük. A kordonon kívül szemtanúja volt a vértanú tábornok kivégzésének, október 9-én éjjel Kiss Ernő huszárjá- jával a vesztőhelyre ment, a tábornok holtestét felásta, két golyótól szétroncsolt fejét kendővel összekötötte. A halottat azután koporsóba tették s kivittek a temetőbe, a hol átadták a temetőpásztornak.

— Az aradi munkás telep. Aradon egy egész kis városrész épült amerikai gyorsasággal a munkás-kolónia (telep) ez pedig két falusi házsorból épült, mely meglepő egyformaságával és szépségével lep meg. Mindegyik előtt virágoskert van a léczkerités mögött. A telepen iskola, bölcsőde. A tavaszszal pedig beleköltözködik 72 munkás-család a nagyszabású állami szőlőtelepnek munkástörzse. Minden családnak kenyérkereső tagjait 14 évtől a telep egész évre napszámmal alkalmazza. Igv a legkisebb évi kereset a gyermektelen család részére is évi 6—7 száz korona. Minden családfő félhold kertet kap ezenkívül. A bölcsőde abból a czélból épült, hogy a gondozásra szorult munkába menők gyermekei gyüjtessenek egybe, hogy igy az édesanya is keresetképes legyen. A munkástelep első sorban azt a czélt szolgálja, hogy a szőlőoltás nagy gyakorlati ügyességet igénylő munkáját a premazens foglalkozás közben elsajátítsa és mintegy generácziót neveljen a telepen, mely ezt a munkát már gyermekkorban elsajátítsa.

— Leégett kendergyár. Szabadkáról jött a hir: Ó.-Palánkán tűz ütött ki az ottani kendergyárban. A tűz elhamvasztotta az egész gyárat, az ösz- szes felhalmozott anyag elégett. A kár negyedmillió korona. A tiiz következtében 100 munkás' kenyér nélkül maradt.

— Vallás elleni kihágás. Gonzales Alfréd söptei ezukorgyári urad. intézőnek nem volt elég a munkára rendelt hat nap, a hetediken vasárnap sőt ünnepnapokon is nem egyszer dolgoztatott cselédeivel. Legutóbb jul. 29-én kényszeritette alantasait erős mezei munkára, a mi nagyon megbotránkoztatta a környékbeli vallásos lakosokat. Az intézőnek ezt a semmivel sem menthető eljárását aztán feljelentették a járásbíróságnál, hol f. hó 21-én voit az ügynek tárgyalása Hersich Géza al- járásbiró előtt. Vádlottat dr. Endel Sámuel Szombat- helyi ügyvéd igyekezett védelmezni azzal, hogy csak sürgős és halasztást nem tűrő mezei munkát végeztetett. Mivel azonban a beidézett tanuk vallomásaiból kitűnt, hogy a jul. 29-ikén teljesített mezei munka épenkéggeí nem volt sürgős és halaszthatatlan és hogy az intéző máskor is szokott vasár és ünnepnapokon dolgoztatni minden komolyabb ok nélkül, ennek alapján a vádhatóság képviselője, Gyike Emil, ügyészségi megbízott vallás elleni kihágás miatt emelt vádat Gonzales Alfréd ellen és súlyosító körülménynek kérte venni, hogy a kihágás ismételten történt és a lakosság körében nagy megbotránkozást keltett. — A bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki és 20 korona pénzbüntetésre, valamiut az összes eljárási költségek megfizetésére ítélte.