Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-25 / 47. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 371 „fellendülése“ kívánja. No megadta neki 1 Hát csak a szegény föld népe nem „lendülhet“ fel, cs;ik az nem tud olcsó pénzhez jutni. Csak annak nem szabad szövetkezni a maga megtakarított garasaival? — Úgy látszik nem szabad?. — Azért ellenségünk a banki meg börzei világ éppen, mert veszik észre, hogy bohó, már a kisemberek is tudják, hogy hát miképpen lehet társaságba, szövetkezetekbe verődni, hogy egymáson segíthessenek. És ha ezek a kis emberek ott, azokban a szövetkezetekben csakugyan boldogulni találnak : akkor ki fog hozzánk jönni? Hol lesz a tenger évi nyereség, a szép osztalék, a napi díjasok, a bankigazgatók kövér fizetése I — Akkoron pedig jajgatnak majd, hogy hát itt egy pár ezer ember kényelmes életéről vagyon szó. —■ De a milliók sóhaját, a nép nagy részének pusztulását — senki emberfia nem sajnálja. — No lám — ezek is egyik fajtájú ellenségei a szövetkezeteknek ! Nagy okulásra. Félszázados pör vége. Nemrég, mint a «Zentai Híradó» írja, egy félszázad óta folyó pör ért véget, a melyet Kis-Kér. bácsmegvei község folytatott a kincstár ellen, Kis-kér községet Németországból bevándorolt németek alapították 1789-ben a kulai kincstári uradalom birtokán. 1812--l836-ig egy Falkenstein Frigyes nevű árvaatya alaposan megdézsmálta a község árvapénztárát, úgy annyira, hogy az 1838-ban történt vizsgálat alkalmával kamatokkal együtt 36.450 váltó forintos hiányt konstatáltak, melyet a kincstári uradalom mint földesur, be is hajtott és a hiány törlesztésére fordított. De Kis-Kér község e hiány megtérítésére magát jogilag kötelezettnek soha sem érezte és követelését, mely azóta 253.575 forintra, vagyis több mint félmillió koronára szaporodott, fenntartotta, mert a sikkasztás csakis a kincstári uradalom lanyha felügyelete és mulasztás mellett volt lehetséges. A félszázados pör roppant teherrel sújtotta a községet úgy, hogvr az utolsó 12 év alatt 78 család vándorolt ki. Legújabban a község ügyvéde utján egyezségre kérte Széli Kálmán miniszterelnököt, a ki 100,000 koronát ajánlott meg a községnek oly feltétellel, hogy a kincstár azt 80 nap alatt a község pénztárába befizeti. Kis-Kér elfogadta ezt az ajánlatot és igv véget ért a félszázados pör s a község a kapott pénzt anyagi gyarapodására fordíthatja. ÜGYES-BAJOS DOLISOS. * 1 Szükséges tudnivalók az okmánybélyegek használatáról. A bélyeget az iv első lapján oly módon kell felragasztanunk, hogy azt a szöveg első sorával (és nem a czimmel vagy felirattal) alsó, az értéket jelző számon alul, a körön kívül egyenes sorban átírjuk. Nem létezőnek vétetik a bélyeg, s az irat vagy beadvány megleletezés tárgyát képezi: 1. ha a bélyeg hiányos; 2. ha a bélyeg több egymáshoz illesztett részből áll, akár egy és ugyanazon bélyeg részei azok, avagy más bélyegből vétettek; 3. ha a bélyeg nincsen szabályszerűen felragasztva ; 4. ha nincsen szabályszerűen átírva; 5. ha átbélyegezve és nem átírva van a bélyeg; 6. ha keresztül van huzva; 7. ha írásra ragasztjuk a bélyeget s utólag Írjuk azt át a leragasztott szöveg betűivel. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. Ha rendezett tanácsú város nagyközséggé, nagyközség kisközséggé kíván átalakulni, vagy pedig valamely község eddigi önállóságával fölhagyva, más szomszédos községhez kíván csatlakozni, vagy ezzel egyesülni avagy valamely község mini puszta akar valamely községhez közigazgatásilag csatlakozni, végre, ha két, vagytöbb szomszédos kis község egy községgé alakulni, az e végett folyamodók kérvényüket az 180(5. XXII. törvényezikk 151. szakaszában megszabott módon (vagyis a képviselőtestület után a törvényhatósághoz) tartoznak benyújtani és kötelesek bizonyítani, hogy ezt az átalakulást a községi lakosok és birtokosok az a része kívánja, mely a község összes egyenes államadójának felénél nagyobb részét fizeti és hogy azokat a kötelezettségeket, melyek a község eddigi állásában reájuk hárultak, elégséges szellemi, vagy anyagi erők hiányában teljesíteni nem tudják. Községi biró. Almás. A községi pótadónak csökkentésére tanácsot csak akkor adhatnánk, ha a körülményeket apróra ismernék. De még akkor is kétes, hogy vájjon bele tudnánk-e nyúlni ügyükbe úgy, hogy sikerre vezetnék. Hanem azt tanácsoljuk, mégis, hogy jövőre vonják be a képviselő testületbe a község értelmiségét is nagyobb arányban. Hiba, hogy önök erre eddig nem törekedtek. Hiszen arra való a tanultabb ember, hogy tudását, értelmét a közjóért kamatoztassa. S. S. Hdmoshely A zsíros hordót ki kell jól mosni szódás vízzel; aztán forrázza ki. Kászouy. R. R. Attól függ, hogy a szerződésben benne van-e a betáblázási engedély. Gazdasszony. Hogy ugorkája keserű volt, annak nem a mag az oka ; sem az, hogy Lórincz napja után már minden ugorka megkeseredik. Hanem oka, hogy az ugorkát eléggé nem öntözték. így levelei megszáradnak, és nem volt a mi megvédje a nap forróságától. Jövendőre a gvümölcskölés ideje alatt szorgalmasan öntözze, meglátja csak, hogy nem lesz keserű. Különben azt is hallottuk, hogy a keseredésnek oka, mert sokan friss éretlen trágyáé tesznek az ugorka alá ! I. L. Dobra. Bizony a tej mennyisége és minősége attól függ, mit eszik a tehén. Erről múlt év nyarán bőven irtunk. Tessék kikeresni a számokat. K. K. Körtvélyes. Vigyázni kell ám. Ha ön akár szóbeli, akár Írásbeli szerződéssel vásárol valami ingatlant és azt kötötték ki, hogy ön, mint vevő bizonyos napon péld. 100 ko onát előleg képen fog fizetni: akkor ha ezt elmulasztotta, a szerződés érvénytelennek fog tekintetni. És bizony ekkor az eladótól függ: vájjon a határidőn túl elfogadja-e az előleget vagy nem? R. S. Rakta. Hirdetésekért bélyeget nem kell fizetni már. De magáért a hirdetésért hogyne kellene. A laptól, függ. Külömbözők az árak. K. K. gazdaköritag R.-falva. Id. Pál fly János gróf 1829. aug. 12. született. Atyját Ferencznek hívták. Korán megkezdette János gróf politikai szereplését. Volt főispán is. A szegedi árvíz károsultaknak 50 ezer forintot adott. R. S. gazda. Ráth. Fát ültetni őszszel is lehet, ép úgy mint tavaszszal. De kora őszszel tegyük, mikor a föld még nem hült át nagyon. Ha már fagyok járnak, ne ültessünk. A fát sose ültessük mélyebben, mint eredetileg volt. Az is fontos, hogy az ültetett fa mellé karót tegyünk. Gazdasszony. Óvári. Sok gazdasszony úgy tesz, hogy a baromfi ólban egy káposzta-fejet magasabb helyre akaszt, hogy a tyukok utánna ugráljanak és igy télen is kaphatnak a baromfiak zöldséges eledelt, a mi igen fontos a tyúkok táplálására. Gazda. Árokssállás. Tartozik közmunkaadót is fizetni, mer' hiszen az említett ház után tényleg ház-adót fizet a községben. A közigazgatási bizottság Budapest (Vár) van. A vasárnapi munkaszünetiről szóló törvényt megsérti az, a ki délelőtt tizenegy órától délután két óráig a templomtól mintegy száz ölnyire lévő italnemüt mér ki és ád el. Az 1868. 53. törvényezikk 19. szakaszának második bekezdése is kimondja ugyanis, hogy vasárnapokon minden nyilvános és elkerülhetetlen szűk séges munkát fel kell függeszteni. Úgyszintén bármely vallásfelekezetnek ünnepén a templom közelében, s egyházi menetek alkalmával azokon a tereken és utczákon, melyeken az ily menet keresztül vonul, mindazt mellőzni kell, a mi az egyházi szertartást zavarhatná. A törvény ellen vétőket száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetik. Épp úgy nincsen megengedve s büntetendő cselekményt követ el az, a ki vasárnap ételnemüt (a péksütemény kivételével) szállít a másik városba eladás végeit.