Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-28 / 4. szám

30 MAGYAR FÖLDMIVELŐ POLITIKAI HÍREK. — A mi országgyűlésünk a katonai javas­latok megszavazásával elintézte sürgősebb termé­szetű munkáját s rövid idő múlva megkezdheti a házszabályok módosítását, a kvóta megállapítását és a magyar-horvát kiegyezés tárgyalását. — Megint uj kormánya van Ausztriának Isten tudja 3—4 év alatt hányadszor? Az uj minisz­térium elnöke dr. Körber mint azt már előre jelez­tük. Az volna a feladata, hogy a nemzetiségi vi­szályt megszüntesse és a parlament megakadt gé­pezetét megindítsa. Ügyes ember hírében áll az uj osztrák főminiszter, de azért neki sem igen fog si­kerülni oda által a szomszédban békét csinálni. — Gróf Zselénszki Róbert a régi nemzeti párt egyik legkiválóbb tagja, valószínűleg elfoglalja a képviselőházban helyét, amelyet több cikluson ke­resztül annyi bivatottsággal töltött be. A radnai ke­rület képviselője. Beles János közjegyzővé neveztetvén ki, a megüresedő képviselőségre a ke­rület szabadelvű pártja gróf Zselénszki Róbertét fogja jelölni. Megválasztását, mely valószínű, forrón óhajtja mindenki, hisz ő a magyar földmivelő párt (agráriusok) egyik legkiválóbb férfia. — Miniszter-válságról Írnak az összes la­pok. Azt írják, hogy többen tárczát cserélnek s Apponyit és Horánszkit megválasztják, illetve kine­vezik újonnan. Még nem tudni, igaz-e, de hát nem szokott harasztok nélkül zörögni. Várjuk a leg­jobbat ! — A szentesi választás. A központi választ­mány dr. Lakos Imre polgármester elnöklete mel­lett tartott ülésében az uj választás napját február 4-ére tűzte ki. Molnár Jenő táborában nagy a lelke­sedés, mert Molnárhoz újabban igen sokan csatla­koznak s megválasztása most már bizonyosra ve­hető. Nekünk azonban van egy megjegyzésünk. Ke­resztények vagyunk, vasárnapi napon követ választást csinálni nem szabad! A nép maga követelje máskor, hogy ilyen ne történjék. NEVESSÜNK!!! A mogszólalt bunda. Ritka utas volt, a ki az U. község fogadója mellett levő állásba behajtott vagy előtte éjnek ide­jén megállapodott, hogy kárt ne vallott volna. Egy téli este Röf kereskedő utazott át a falun. A kocsis megállóit a fogadó előtt s betért egy kis sziverő- sitőre, inig utasa a szánon maradt. Röf uram pedig kis termetű volt s a hideg miatt egészen betemetve magát a nagy bundába, hogy a füle sem látszott ki, s csendesen szunyókált. Két jó madár gazdag zsákmánynak gyanítva a csomót, csakhamar leemelte az ülésről. Röf uram egyszerre csak azon veszi magát észre, hogy viszik; de már erre csak meg­szólalt : Enyje akasztófáravalók! . . . A két atyafinak se kellett több, földre dobták a megszólalt bundát s rémült arczczal futásnak eredtek. Szegény Röf ezután sohasem mert alaludni utazás közben, mert félt, hogy ismét gazdája akad. Duplán. A koronaszámitás behozatala ugyancsak megza­varta azoknak a fejét, a kik nem igen állanak baráságos lábon a számokkal. Annyira előveszi őket a buzgalom, hogy nem csak a pénzt számítják duplán, hanem minden más mennyiséget is. így például, mikor a tárgyaláson a biró a vádlott korát kérdezte, az nyugodtan válaszolta: — Hetvennyolcz. — A biró meglepetve nézett végig a külsőleg java­korabeli emberen. — Ugyan, ez leheleien, — Azaz bocsánat ! Tévedésből koronákban számi- tottam. Csak harminczkilencz éves vagyok ... MI ÚJSÁG? — Szent Gellert emléke. A budapesti Gellérthegy sziklafalába, melyet most faragnak ki művészi formára, érdekes műemlék jön. A király által ajándékozott tiz szobor egyike Szent Gellért emlékszobra. Az emlék kőalakja Gellért püspök hatalmas agg ember, a ki szent áhítattal tekint föl az égre, jobbjában keresztet tart, inig balkezét kebelére szorítja. Arcza és alakja egyaránt híven jellemzi az apostolt. A talapzatról egy pogány ma­gyar vitéz tekint föl a püspökre. — Százezer forintos — nem nyeremény, de nemeslelkü adomány. Ily nagy összeget adott gr. Károlyi Sándor a budapesti (angyalföldi) temp­lom adósságának törlesztésére. E templom a sze­gény munkások lelki életének munkálására épült. — Petőfi szobor Aradon. Az aradi Kossuth- kör ülésén, Berabás Béla országgyűlési képviselő indítványára nagy lelkesedéssel egyhangúlag el­határozták, hogy Petőfi Sándornak Aradon szobrot emelnek. — Gazdák a miniszternél. A hevesmegyei gazdasági egyesületnek küldöttsége járt a minapá­ban a földmivelésügyi miniszternél. A küldöttség nevében Baranyai István, az egylet titkára beszélt, arra kérve a minisztert, hogy a kisgazdák bajait tőle telhetőleg orvosolja s a megalakult s megala­kulandó szövetkezeteket segélyezze. A miniszter megígérte, hogy a most megalakult takarékszövet­kezeteket kellőleg segíteni fogja. — Ritka látványosság színhelye volt a na­pokban a bukovinai Andrásfalva. Négy esketés egy napra, ily kis községre mint Andrásfalva, az csak valami. Annál is inkább, hogy az egyik párban német (Huber Károly) a ki magyar lányt kért; egész szabadon és szabatosan esküdt örök hűséget magyar nyelven. — A másik pár két iker testvér, Palkó Ferencz és Mihály volt. A falu leg­derekabb legényei; szó színes arról. Két unoka- testvért választottak maguknak: László Marit és László Terézt. Nőnemű ikertestvér nem volt. Isten áldja az uj házasokat! Szaporodjék a jó magyar vér ! Wisniewszky Antal plébános'. A határszéli muraszombati vidéknek jó magyar érzésű munkásnépe, a gazdasági munka idején eddig csapastostul vándorolt át Ausztriába. Horvátországba, mert idebenn sok volt a munka­erő, a kereslet s kevés a kinálát. Most a vár­megye megtartja ezt a jóravaló munkásnépet; a napokban szerződtettek a muraszombati járásból 200 mezőgazdasági munkást több nagyobb vasme­gyei uradalom részére s a vármegye intéző körei mindent megtesznek arra, hogy a vármegyében minden munkás megtalálja mindennapi kenyerét. És a mezőgazdasági munkásnép hálával és szere­tettel emlegeti az urakat, a kik vele és családja sorsával törődnek . — Az ujságkézbesiíés gyorsulni fog ! A kereskedelmi miniszter uj rendszabályokat létesí­tett a postán elküldött újságok gyors kézbesítése czéljából. E szerint a nagyobb községekben, füstén a vonat megérkezése után, külön e czélra alkalma­zott emberek kihordják az előfizetett hírlapokat. Egyelőre csak 28 vidéki városban alkalmazzák az uj rendszert, de lassankint valamennyi nagyobb helységben megvalósítják. — A farkasok garázdálkodása. A minap egy szegény asszony kis, csecsszopó gyermekével Csik-Szerdába indult s a farkasok gyermekével együtt megették. Csik-Yacsárcson is megevett a far­kas egy embert. Ennek azonban csak a gyomrát tépték ki, mert valami megzavarhatta őket lakomá­jukban. Kerekes volt az ember neve. Felesége és négy gyermeke siratja.

Next

/
Thumbnails
Contents