Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-28 / 4. szám
MAGYAR FÖLDMŰVELŐ 31 — Mindig; tisztességesen fizetett! Szép jelenet játszódott le a múlt héten Kis-Zomborban. A mikor Rónay Jenó' főispán nyolcz felső-torontáli munkásnak kiosztotta az 50—50 korona jutalmat és a földmivelési miniszter által adományozott elismerő oklevelet, az egyik cseléd névszerint Szabó István, ki negyven év óta szolgálja gazdáját, Rónay Ernő nagybirtokost, könnyes szemekkel oda ált a főispán elé és kereken kimondta, hogy az ő gazdája mindig.tisztessége sen megfizette a mukáját nem szenvedett szükséget semmiben, ő neki bizony nem kell a pénz. Csak mikor a főispán azsal biztatta, hogy ez nem afféle borravaló, a milyennek ő tán képzeli, hanem elismerése egy munkás, tisztességes élet érdememnek, akkor vette át a pénzt, de csak ugv, hogy leteszi alapítványul olyképpen, hogy a száz korona 10 évig kamatozzék, ez idő elteltével pedig a mindenkori évi kamat- jövedelem a zombori Rónay Ernő birtokán dolgozó szorgalmas munkásnak adassék ki jutalom gyanánt. Az egyszerű munkás szép tettét a körülállók megéljenezték. — A burok táborában több magyar ember is harczol, sőt magyar vér is folyt már a búr szabadságért Lestyán Péter békésmegyei származású asztalos legény még a múlt év nyarán vándorolt ki Transzválba s beállott mint közlegény a búr seregbe. Lestyán Péter oly hősiesen viselkedett, hogy közlegényből hadnagygyá léptették elő. A vitéz magyar fiú most levelet irt volt gazdájához, melyben azt írja, bőgj- Mafekingnél bal karját egy kartácsdarab megsebesítette s most kórházban fekszik, a hol kitűnő ápolásban részesül. Lestyán valóságos magasztalás hangján ir a burok lelkesedéséről és szabadságszeretetérői, — 238. unoka. Temes-Mramorákon lakik az a boldog nagymama, a kinek 238 unokája van. Neve: Hauk Katalin, ottani földbirtokosné, a ki magas kora daczára még pompás egészségnek örvend. A 238 unoka közül 146 él és 92 meghalt. — A falu rossza. Káinok, háromszékmegyei község egyik hires lakosa, Orbán Dénes nagy izgága természetű, 24 évi távoliét után, tavaly ismét hazakerült falujába és ott a békés nép felbujtogatásá- ban lelte különös kedvtelését. A község elöljáróit és más hivatalos személyeket különféle gyanúsításokkal és rágalmakkal iíette. F. hó 9-én is két elvtársával együtt nyakába vette a falut, hogy aláírásokat gyűjtsön egy panaszos beadványhoz a községi biró és pap ellen a magasabb hatóságoz. De minthogy első nap nem bírtak elég aláírást gyűjteni, a következő napra halasztották a gyűjtést. Másnap reggel a két elvtárs benyit Orbán Dénes házába, de legnagyobb megdöbbenésükre halva találták. A gutta ütötte meg. Az Isten először int, aztán legyint, végre sújt! — Galiba István galibája. Szabó-Galiba István galibát csinált akaratlanul is Szegeden. A kocsiján gabonát hozott a városba s gabonáját eladván, lerakta az élést. Mikor már ezzel meg volt, a két tűzés, sárkánytermészetü lovacska hirtelen megbokrosodott s elvágtatott az üres kocsival. Mint a szélvész, úgy rohantak végig a lovak az utczákon s addig robogtak, mig belerohantak egy egvenruha- készitő kirakatába. Egy rendőr végre kiszabadította a lovakat a kirakatból s igy végett vetett a Galiba uram galibájának. — Mibe kerül a háború ? A legújabb ágyuk a minőket az angolok százszámra czipelnek most le Afrikába, egy-egy lövése belekerül 7226 koronába. Ebből a golyóra jut 2802 korona, puskaporra 820 korona, ágyukoptatásra 3598 korona. Egy uj ágyú ára 335 ezer 520 korona. A 93-ik lövés után a legjobb is hasznavehetetlen lesz. 30 kilométernyi távolságra czélt lehet vele találni. Tehát alkalmas magaslatról akár egy egész vármegyét agyon lehet bombázni. A NAGY VILÁGBÓL. — A Német gazdák. Zittanban egy nagy gyűlést tartottak, melyen 6 00 gazda jelent meg. Dr. Ver ti nagyhatású beszédet mondott, melyet következő szavakkal fejezett be: »Nem fáradunk ki a harczb an hanem folytatjuk a j e 1 en- kor felforgató mozgalmai elleni har- c z o t, bárhonnan származzanak azok, valamint Istenünkhöz, kereszténységünkhöz, királyunkhoz és hazánkhoz híven csoportosulnak mindnyájan, legyen az nemes paraszt, ur vagy szolga a kereszt lobogója körül a jövő században is, mert mint elődeinket. úgy bennünket is ez a jel vezethet és fog is vezetni rövid időn bekövetkező és örökkévaló győzelemre.« Határozati javaslatban követelik, hogy az állam folyton szemmel tartsa a börze tisztességtelen, lelketlen munkáját, kérik a hadügyi minisztériumot. hogy a katonaság részére szükséges gabonát pusztán belföldi termelőktől szerezzék be. — Német-angol galiba. Az angolok Dél- Áfrikában, lefoglaltak egy néhány német hajót s most alnémet birodalmi-tanácsban kemény szavakkal tiltakoztak ez ellen az »önkényes« eljárás ellen i Olyan dologba fogtak hát a kapzsi angolok, mib-j nagyon könnyen beletörhet a fejszéjük. — Földrengés. Pétervárról Írják, hogy az akalkai kerületben erős földrengés volt. Az ugyanezen kerületben deczember 31-én volt földrengés következtében elpusztult tizenkét falunak lakossága kevésbbé veszélyes vidékekre költözött. — A háború. Döntő ütközetet vár az egész világ az Afrikai harcztérről. Mire e sorokat olvasod atyámfia, már talán nagy dolgok történtek az angol és a búr nép sorsát illetőleg. Kemény a harez es irtózatos. Az angolok már bizakodni kezdenek és hiszik, hogy a búr nép ereje végre elfogy, kimerül, Ladysmithben is könnyebben kezdenek lé- legzeni. Mert immár hallják a felszabadulásokra siető Buller tábornok ágyúinak dörgését és látják a gránátok robbanását. Ha a búrokat két tűz közzé veszik, baj lesz. Mig ha a burok most is győzelemmel kerülnek ki a csatából, az anglus csúfos ku- darcza után, a világ előtt szégyenkezve mehet vissza! — Tűz egy állatseregletben. Yelenczében egy állatseregletben előadás alatt tűz ütött ki, a mely óriási riadalmat okozott. A nézőközönség kétségbeesetten tolongott a kijáratok felé. Ezalatt a ketreezből két oroszlán kiszabadult. Csendőrök futottak a vad állatok után és revolverükkel lőttek reájuk, de czélt tévesztettek. Végre sikerült az egyik oroszlánt befogni, mig a másik a tetőn keresztül elmenekült. Egy órai kétségbeesett hajsza után sikerült a másik oroszlánt is elfogni. — Az indiai éhínség. Rémitő hírek érkeznek a világ legtermékenyebb országából, Indiából. 50 millió ember szenved az Ínségtől, Az alkirály, szerint az éhínség által sújtott terület annyira megnövekedett. hogy a sötétebh várakozásokat is felülmúlta a baj. Az ország hiányt szenved marhákban, vízben és élelmiszerekben, az ínség borzasztó. 1897-ben Angliában százezreket gyűjtöttek az Ínségesek részére és az egész világ részivett India gondo- zásásában. Most azonban Indiának magának kell átküzdenie az Ínséget, mert Anglia és az angolok minden gondolata Dél-Áfrikárá összpontosul. Nagy olcsóság. — Hát arra, kelmetek felé, van-e ára a disznónak ? — Nincs biz’ annak. — De mégis, hogy veszik-adják az emberek'? — Nem veszik-adják azt sehogy se. csak úgy lopkodják egymástul.
