Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-09-02 / 35. szám

278 MAGYAR FÖLDM1VELÜ MAGYAR GAZDA. Szeptember hónapban azt tartják, hogy ha sz. Mihály nap táján szép idő van, még négyhétig megmarad. — A mennyi fagy történik sz. Mihálynap előtt, annyit várhatni a következő esztendőben sz. Fttlöp és Ja­kab után máj. 1—24-ig. A szép száraz őszt sze­les tél szokta követni; a meleg, de nedves ősz után pedig hosszas tél szokott lenni, melyben a takar­mány igen szűk lesz. Ha a fák levelei nem könnyen hullanak le, kemény teiet várhatni. — Ha ezen hónapban menydörög, minden termé­sekre nézve termékeny esztendőt reményiünk. — Ha még sok lepkék vannak: sok tojást fognak hagyni s a következő évben a hernyóktól méltán tehet tartani. A gyümölcsmag-vetésről. A faiskolák tavaszi munkái közé a gyümölcs­magok elvetése is tartozik; ámbár általánosságban jobbnak bizonyult be az őszi vetés vagy még in­kább az, ha az elfogyasztott gyümölcs magvait frissiben vetjük el. De miután az elfogyasztás után egyszeribe nem igen van egy-egy fajból annyi magunk, amennyire egy nagvol/b terület, mint te­szem a községi faiskola bevetésére szükségünk van, a vetést rendesen őszszel vagy tavaszszal végezzük. Nehéz, agyagos vagyis egyáltalában olyan ta­lajban, melynek felszíne erősen megcserepesedik, jobban sikerül a tavaszi vetés; ellenben homokos, laza talajban az őszi. A magiskolát, amelybe a magvakat elvetjük, a faiskola legvédettebb, legjobb helyén hasítsuk ki, hogy a kikelt csemeték elegendő táplálékot találja­nak, gyorsan növekedjenek, mert csak ilyen cseme­tékből fejlődnek ép, erős fák. A magistola talaját ássuk meg porhanyóra, de nem igen mélyre, mert akkor a csemeték in­kább lefelé ható úgynevezett karógyökereket, mint oldalgyökereket nevelnek és igy a gyökérképzés sok esetben hiányos. De azért sem szükséges az igen mély megforgatás, mert a kikelt csemetét rá egy esztendőre ki szoktuk szedni, szivgyökereket meg- kurtitjuk és egy más ágyba átültetjük, hogy igy erős gyökérzetet neveljenek. A magiskolának kijelölt darabot a rend és könnyebb megmunkálás czéljából ágyakra oszszuk, de csak olyan szélességüekre, hogy az utakról az ágyak közepére is érhessünk kezünkkel, hogy munka­közben ne kelljen az ágyakra taposni. Az ágyakon keresztbe, mert igy könnyebben esik a megmunkálás, árkocskákat huzunk. A kisebb magok számára 2—3 czentiméter mélyeket és egy­mástól 25 — 30 czentiméter távolságra fekvőket a nagyobbak számára 4—5 czentiméter méh're és 35—40 czentiméter szélesre. A kissebb magokat 4—5 czentiméterre szemenkint potyogtatjuk ; a nagyobba­kat 9—10 czentiméterre hegyükkel lefelé elszürkül­jük. Az árkocskákat azonnal nyirkos földdel beta­karjuk. Hogy a magok kikelése minél jobb legyen, azon kell lennünk, hogy a vetést addig fejezzük be, ameddig a talajnak megvan még saját nedvessége. A föld megcserepedése ellen, ami nagy hát­ránya a rendes kikelésnek, szórjunk az ágyakra vé­konyan keverék- vagy igen apró érett marhatrá­gyát, fürészport vagy fahamut. Mikor a vetést befejeztük, az ágyak fejéhez üssünk keményfakarócskát, írjunk rá egy számot és ugyanazon szám alatt jelöljük föl egy könyvbe, hogy mikor és mit vetettünk az ágyba. Miután a vetés sikere főképp a magok minő­ségétől függ, már jóval a vetés előtt vizsgáljuk és készítsük el a magokat. A magok jóságának megvizsgálására a legkö­zönségesebb a vizpróba. Java a viz alá merül, silánya a felszínen úszik; ez csak a dióra nézve nem áll, mert annak java is fönt marad. A körte- és alma­magokat különben szemmel is megitélhetjük, mert minnél domborubbak, annál érdemesebnek az el­vetésre, A jó magokat ritkábban, a silányabbakat sűrűbben kell vetni. A rendetlenül tojó kacsák. Minthogy a kacsák tojásaikat rejtett, nehezen hozzáférhető helyekre szeretik rakni, vagy a vízben elvesztik s igy nehéz őket arra szoktatni, hogy az ólban tojjanak, a tojási időszak alatt (február—julius) leghelyesebb minden kacsát reggelenként kitapin­tani, tojós-e, vagy nem ? A tojókat azután mindad­dig nem engedjük szabadon, mig le nem tojtak. KÖZÖS BESZÉLGETÉSEK. A katholikus vallás Kínában számszerűit következőleg' vau a jelenlegi borzasztó csapásban érdekelve 75!) európai kath. misszináris pap és 409 benszülött kath. pap 532,448 katholikus keresztényt gondoz lelkileg. A kath. templomok és kápolnák száma 3930, a papnevelő intéze­teké 49, az iskoláké 2913. Az ugorkasaiáta megkeseredésének biz­tosan elejét vehetjük úgy, ha a meggyalult, vagy felszele­telt nyers ugorkát lefoárrzzuk, 15 2Ö perczig a forró víz­ben hagyjuk, azután hideg vízzel leöblítjük s besózzuk. Ezután úgy bánunk el vele, mint rendesen szoktunk. R. Lné Tisza B. Rendesen az olyan tyúkok adják magukat a lollevésre, melyek a szabadban nem ka- pargálhatnak, huseledelhez. bogarakhoz nem juthatnak. Ezek szükségesek ám a tollnövésre. Akkor is könnyen tollevővé válik a tyuk, ha sok ideig ketreczben van. Sőt a kikezdőnek utánzói is akadnak, mi több egyszer csak azon veszi észre a gazdaszony, hogy kedves tyúkjait ezek a tollevók holtra csipkedik. Legtanácsosabb, lia a tyúkoknak sokáig a ketreczben vagy ólban kell lenniök, a szemes eledelt összekeverni egy kis homokkal. Akkor nem unják meg magukat (mert kaparva kell eleségükhöz julniok) és az unalom nem viszi őket reá ... a lollevésre. így olvastuk ezt egy szaklapból. A vetőmagvak megvizsgálása. Azok, a kik vetőmaggal kereskednek vagy eladnak, az eladott mag.mi­nőségéért, termelésre alkalmas használhatóságáért szava­tossággal és felelősséggel tartoznak. A vetőmagvak megvizsgálására, Budapesten, Debre- czenben, Kassán, Keszthelyen, Kolozsmonostoron és Magyar­óváron állami vetómagvizsgáló állomások vannak. Ha valakinek aggálya van a vetőmag tisztaságára vagy csírázó képességére nézve: az a vetőmagot beküldheti. Füvek, fehér és korcs lóhere, mák, dohány, repcze fajtákból leg­alább 50 gramm. — Luczerna, vörös lóhere, len, répából legalább 100 gramm. — Gabonafélékből, tengeri, hüvelyes vetemények, erdei fák magvaiból 250 gramm küldendő. Magkeverékek nem fogadtatnak el. Alma, körte, tiszafa, galagonya magvak szintén nem fogadtatnak el. Vizsgálati dijak: A mag tisztaságának megállapítá­sáért 1 frt, — aranka meghatározásáért 50 kr, — csírázó képesség meghatározásáért 1 frt. stb. — A dijak előzetesen küldendők be. ellenkező esetben postai megbízás vagy utánvétel utján fognak beszedetni. A gazdák számára ingyen közli az állomás a legfon­tosabb gazdasági vetőmagvak megvizsgálását azonosságra mennyileges tisztaságra (az idegen részek %-ának csupán együttes megjelölésével), továbbá arankára és csírázó ké­pességre. Ezen magvak közé tartoznak : a gabonafélék, tengeri, köles, muhar, czirok, pohánka; — a hüvelyes vetemények, bükköny, luczerna, lóhere, baltaczim, szapuka, szarvas kerep, szeraäella. csillagfürt: — czukor-, takar­mány- és tarlórépa, Poterium, csibehur; — len, kender, dohány, napraforgó, repcze, mák, gomborka, fekete mályva; — a füvek közül a fehér vagy taraczkos lippan, gyepes nápicz, ecsetpázsit, borjúpázsit, Arunda vagy Ara- mophila arenaria, franczia perje, sárga zab, árva rozsnak, ebfark, ebir, Elymus arenarius, nádas, magas vagy réti. kemény és juh csenkesz, mézpázsit, olasz és angol perje vagy vadócz, Phalaris arundinacea, komócsin, réti és so­vány perje. — Továbbá ingyen vizsgálja meg az állomás, kívánatra a gabonafélék térfogatai súlyát, valamint az ál­talános súlyt is.

Next

/
Thumbnails
Contents