Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-19 / 33. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ 261 Nemzeti ünnepünk. »Lesz még egyszer ünnep a világon !« Vörösmarthy. Már fellohogott az esztergomi olltár lángja a kilenczszázad dicső emlékezetére. Bár nem fehér palástu táltos áldoz fehér mént a Hadúrnak, innen is a keresztény Magyarok Iste­néhez száll a hálaszózat és a fohászkodás. Dicsőség Neked örök Istenünk, ki őseinket felhozád Kárpát szent bérczére s ide plántálád Hunnia életerős faját e szép haza termékeny föld­jére és ki a hosszú századok csapásai és harczai kö­zött gondját viselted e nemzetnek. Dicsőség neked, pogány fejedelmi vérből sar­jadt első királyunk, Szent István, ki fölépitéd Árpád birodalmát és megerősíted azt, a leghatalmasabb várakkal: templomokkal és iskolákkal! Nemcsak szentséges Jobbod maradt meg sértetlenül maiglan, hanem Jobbod csodás műve a keresztény Magyar- ország is fenáll nem csak sértetlenül, hanem hatal­masan megnövekedett erényben és hatalomban. A magyar nemzet ünnepe ez, de a te szent neved ma- » gasztos dicsérete is. Az ünnepély lefolyása. Esztergom aug. 14. Ma kezdődött a jubileumi ünnepség az ősi koronázó-városban. Csudás véletlenség ta án, avagy az isteni gond­viselés bölcs megnyilatkozása, hogy ma 900 eszten­deje Asztrik püspök, egy ben ezé s pap tette a fejére Szent Istvánnak, a koronát és most ugyan­csak egy volt benezés rendű pap Y a szarv Kolos ünnepli nagy fénynyel e napot. A benezések e csudás, rejtelmes jelentőségű felmagasztalásában, nem oknélkül lát a buzgó hívők serege isteni ujj- mutatást. A mai ünnep még csak hajnalhasadása volt a holnapi ünnepnek, de a zarándokok már is ezrével özönlöttek a városba. Esztergom káprázatos pompában és fényten­gerben úszik, lobogó-erdő leng a házakon. Megérkeztek az összes miniszterek, a bejelen­tett püspökök, főurak. honatyák, törvényhatósági, egyházi és világi vendégek. Ma jött meg a felséges király képviselője, Frigyes főherezeg is. Az ünnepség kezdete. Délután két órakor megkondult a Nagyboldog­asszony harang, ez a hatalmas messzebúgó ha­rangszó jelezte az ünnep kezdetét. Az utczákon imádkozó, ájtatos nép tolongott és három órára a hatalmas székesegyház zsúfolásig megtelt ünneplő közönséggel. Császka kalocsai érsek ünnepi vecsernyét végzett, melyen már temérdek zarándok vett részt. A Szentháromság szobor megoldása. Szép jelenete volt az ünnepélynek az uj Szent- háromság szobor megáldása, melyet a város lelkes közönsége készíttetett ez ünnepélyre. Az uj szobor valóságos műremek. Tulajdon­képen egy nagy szoborcsoport az egész. Magassága a földszinétől 11 méter, gondolhatni milyen óriás alkotás. Délután 5 órakor végezte a megáldást R i m e 1 y Károly püspök. Mozsárlövések, harangzúgás közt vonult a körmenet a szobor elé. A menetben óriási tömeg vett részt, de minden a legnagyobb rendben folyt le. A szertartáson jelenvolt Frigyes főherezeg is. A megáldás után fenkölt szellemű, hazafias beszé­det tartott a püspök. A hálaadó zsolozsma hangjai közt tért vissza a menet a templomba. Zene és kivilágítás. Nyolczadfél órakor a város összes harangjai megszólaltak. Felórai harangzúgás után a katonai­zenekar. Bogisich Mihály püspök vezénylete mellett több szép régi Mária-éneket adott elő. Eközben egészen besötétedett és kezdetét vette vette a kivilágítás. Néhány perez alatt fénytenger­ben úszott az egész város. A bazilika hatalmas kupolája izzó vörösfény­ben ragyogott s a Duna felé néző oldalán óriási fénykereszt tündökölt. Az utczákon a szitáló eső daczára óriási tö­meg hullámzott föl és alá, gyönyörködve a ritka látványosságban Este kilencz órakor katonai-zenekar járta be a várost. A közönség csak a késő éjjeli órákban tért nyugalomra ; pedig a holnapi ünnepségek ugyancsak próbára fogják tenni. Esztergom aug. 15. Az ébredés. A reggel 5 órakor mozsárlövések által feléb­resztett ünneplő közönség kellemetlenül vette észre a rossz időt. A templomok egész éjjel nyitva voltak és itt védelmet talált az odazarándokolt nép a rossz időjárás ellen. Hat órakor szent mise volt az össes templo­mokban s utána szentbeszéd magyar, német és tót nyelven. A fölvonulás. Hét órakor kezdődött meg az egyes testületek felvonulása a diszmenethez. A nagy Széchenyi-tér a rossz időjárás daczára teljesen megtelt. Tömőt sorokban 51 testület vonult fel. Feltűnt, hogy az ev. ref., gör. kel. és izraelita hitközségek is rendkívül nagyszámban jelentek meg. így kellet volna az egész országból! A diszmenet. A diszmenetet az esztergomi leányiskolák nö­vendékei nyitották meg, fehér ruhában s dicsére­tükre, legyen mondva a szakadó eső daczára rendü­letlenül kitartottak az egész ünnepség hosszú tar­tama alatt. Fél kilencz órakor a prímás is megérkezett, ki ez alkalommal a millenáris diszmenetre emlé­keztető pompát és fényt fejtett ki. Hat lovas disz- hintóját mindkét oldalon kaczagányos huszárok ve­szik körül. Előtte haladt lóháton, főpapi díszben Komlóssy Ferencz kanonok, a kettős kereszttel. A prímás kocsija mellett haladó hat apród, hosszú, vállaikra omló parókás hajjal, mellükön a primási czimert hordó pajzszsal, tarsolyukon e fel­írással: »Istenért és hazáért!« festői látványt nyújtottak. Nemsokára a herezegprimás után megérkeztek a magyar kormány tagjai és a parlament képviselői is. A püspökök a szentélyben foglaltak helyet. Frigyes főherezeg megérkezése. Alig helyezkedtek el a már leirt főméltóságok a templomban, a felhangzó lelkes éljenzés jelezte, hogy közeledik a király képviselője. A prímás a templom közepén fogadta a fő- herczeget és egy odanyujtott szentelt vízzel telt szelenczébó'l megáldotta a főherczeget, ki az áldást mélyen meghajolva fogadta. Ezután elfoglalta a Frigyes főherezeg a főol­tár mellett felállított trónt. Az ünnepélyes istenitisztelet. Ezután szent misét mondott a főherczegrimás nagy papi segédlettel, miközben az esztergomi ének és zenekar gyönyörű egyházi énekeket adott elő. A szent mise végeztével felhangzott a »Té­ged Isten dicsérünk« czimü hálaadó ének, melvnek végeztével R i ra e 1 y Károly lendületes szent be­szédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents