Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-19 / 33. szám
258 MAGYAR FÖLDMIYELŐ ségének erejét megerősítette, nagyságának fényét növelte. Azért nagy ő, mert szenvedett, és azért szenvedett, hogy népét erős kézzel kormányozhassa ... Azért adta neki a királyok királya a hosszú életet, mert népének szenvedéseiben osziakozott, megengedi, hogy részt vehessen országának örömeiben is. Mert van-e a világon uralkodó számára nagyobb öröm, mint midőn népek milliói szeretik, mint mikor nemzetek áldják és dicsérik jóságát bölcsességét! Légy üdvözölve hát nagy király néped millióitól egyenkint és összevéve. Tudd meg, hogy mikor le borulsz Isten előtt, hogy hálát adj a nagy idők napjaiért: ugyanakkor dobban meg alatvalóid szive is, ugyanakkor száll az ima szájról-szájra: ..Tartsd meg Isten a mi jó királyunkat, nyújtsd hosszúra az ő nemes életét, hogy a magyar nép mentői tovább élvezze az ő bölcsességét, munkásságát és szeretetét!“ Egy kis emlékeztető. A múlt esztendőben, mikor a földmives nép megmentésének munkálatát a kormányzat is erősebb kezekkel kezdette végezni — azon örvendetes hir szivárgott ki a pénzügyminisztériumból, hogy az adófizetés határidejét közvetlen az aratás idejétől okt. 15-ig kitolják. Akkor az újságok nagy eredménykép hirdették ezt. Mert valóban fontos dolog, hogy a szegéo.y népnek legyen ideje csekélyke termésének értékesítésére, hogy ne kénytelenittessék azt elkótyave- télni épen az országos adóprés mián. Nagy meglepetés támadt azonban országszerte, mikor — alig végződvén az aratás — a pénzügy- miniszter rendeletben tudatta az alája rendelt hatóságokkal, hogy Magyarországon olyan jó a termés, hogy adóját mindenki derülten fizetheti. Hogy ez a rendelet valóban meglepetés, sőt megdöbbenés számba ment, kitűnik Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter legutóbbi tájékoztató jelentéséből is. Darányi Ignácz földmivelési miniszter egészen más véleményen van. A földmivelésügyi miniszter adatai szerint a mai gabonaárak álapján számítva az idei eredmény közzel százmillió koronával ér kevesebbet Magyarország múlt évi gabonahozamának értékénél. No lám! Tekintettel a múlt évi csapásos esztendőre : azzal biztatták a földmives osztályt hogy7 — mint irtuk — az adófizetés határidejének kitolásáról gondoskodni fognak a pénzügyminisztériumban. Es az idén — mindent elfeledtek. Sőt, mikor az eredmény közel száz millió koronával ér kevesebbet Magyarország multévi gabona hozamának értékénél: akkor tűzzel vassal hajtják az adót, meg sem várva, hogy a szegény ember letörölje verejtékét az aratási munkák után! Hát mi azt mondjuk a népnek, hogy fizess, mert a törvény, törvény — azelőtt meg kell hajlani. De emlékeztetjük valamire a pénzügyminisztériumot ! Arra t. i. hogy annak idejében a pénzügyminiszter is határozott Ígéretet tett, hogy az agrár kérdés megoldásában segíteni fog! No tiszteljük az ilyen segítséget! CSALÁDI-KÖR. Az asszonyok főbb hibái és erényei. 1. Az asszony, a ki az uj tűzhelyen csak azt érzi, hogy csalódott, egész életében újabb csalódásoknak leszen kitéve. De a ki úgy gondolkozik, hogy nem a tűzhelyen termett az ő boldogsága, de ő hozta oda a boldogság gyökerét — az csakhamar a megelégedés virágaiban fog gyönyörködni. 2. Az az asszony, a ki hazulról mindig az emberek közé. mulatságba vágyakozik, az tűk között és parázson fog élni. De az az asszony, a ki férjét megtanítja arra, hogy »legjobb otthon« az a legboldogabb mulatságot szerzi meg magának. 3. Az az asszony, a ki gyermekeit nem tartja a legszebb ékszernek, azok gondozását, önfeláldozó nevelését legnagyobb kötelességnek: soha sem fog bételni czifra ruhákkal, ékszerekkel, sőt gazdagsággal sem. De az az asszony, ki gyermekeinek él, gyermekeinek ruhájára gondol, habár ő maga kopott ruhában jár, éjjeleket virraszt: szép, sőt felma- gasztosult lesz. mert az igazi anya névre joga van r 4. Nem okos asszony az, a ki a tűzre olajat tölt, a ki nyelvével igyekszik hatalmát biztosítani. A türelem emeli az asszony tekintélyét, hatalmát, az töri meg a férfi hibáit és könnyelműségét. Az okos asszony türelemmel győz; szelídséggel és okos viselkedéssel diadalmaskodik. 5. A telt kamara még nem mindig jele annak, hogy az asszony derekasan megállja helyét a konyhában. Vannak asszonyok kik kevésből jót, Ízletest főznek, sütnek, másoka telt kamara daczára korcsmába, vendéglőkbe kergetik az urokat. 6. A tisztán öltözködő férfi és gyermek, a jól sütött kenyér, a házi-dolgok csöndes, nyugodt elnézése — legnagyobb büszkeségét képezik az asszonynak. Ennek ellenkezői a legszigorúbb bírálatra és megszólásra vezetnek. 7. A pletykás asszonyok a vidék mozgó postásai. Az a ház, honnan a pletyka könnyen ki és hova hasonló módon be megy: piaczra van épitve, és arra mindenki tartózkodva tekint és abba — félve lép be! 8. Sok asszon}7 imádságos könyvet hord a kezében, mikor templomba megy. De ajkán a megszó- lás, szivében a hiúság, irigység lakozik. Az egyszerű ruha takar rendesen vallásos szivet, — a czifrálko- dás nem engedi a lelket ég télé szárnyalni, sőt fogva tartja azt. 9. Sok asszony gyengesége az élet súlyos csapásai közt tűnik ki Ezek rendszerint könnyelműen és gond nélkül élték át leánykori éveiket, nem oz- tozkodtak otthon, szüleik gondjaiban és bajaiban. De vannak asszonyok, kik épen akkor lesznek erősökké sőt hősökké, mikor csapás kopogtat a tűzhely ajtaján. Az ilyen nők már otthon bevezettettek az élet iskolájába, azért tudnak ott helyt állani. 10. A hitetlenség, vallástalanság nem csak magát a családanyát fosztja meg az élet legkisebb, legbátrabb utitársától: de kihatással lesz a gyermekek jövőjére és egész életükre. A vallásos nő erős szálakkal fűzi kebléhez gyermekeit nem csak itt az életben egész a sírig, de azután is folytonos lelkiközlekedést létesít. Mester. Megzavarták ájtatoskodásában. A vándorló legény alamizsnát kért a vasárnap délelőtt a kocsmában poharazótól, mire ez dühösen rákiált: »Kotródjál azonnal! micsoda szemtelenség vasárnap délelőtt, még pedig az isteni tisztelet alatt koldulni«. A vándorló: Édes Uram, bocsássa meg, hogy ájtatoskodásában zavartam.
