Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-05 / 31. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 246 M1GYÄS Q-AZSA. Tapasztalatok az időjárásról. Agusztus. Azt tartják, hogy ha ezen hónapnak a 10 ik napján, t. i. szent Lőrincz és 24-én azaz szent Bartalanapján szép idő van, szép őszt remélhetni. — Ha junius és julius hónapokban hideg volt, agusztusban meleg és sok égiháboru lesz. — Ha szent Bertalan napján dér van, meleg őszt várunk és azt tartjuk, hogy a késő vetések jobban diszlenek a korábbiaknál. Az idei termés. Most már kilehet mondani, hogy beérkezett jelentések szerint az idei termés a tavalyival szemben jelentékenyebben kevesebb lesz nemcsak mennyiségre, hanem minőségre nézve is. A kerti veteménvek, hüvelyesek és káposzta- félék eddig kedvező fejlődésében a meleg időjárás és szárazság következtében visszaesés mutatkozik. A komló jól fejlődött. A köles és tatárka esőt kíván, a kender- és lenvetésekről nagyrészt kedvező jelentések jöttek; a dohány sokat szenved a hőségtől, esőre volna szüksége. A szőlők fagy- és jégkártól még megkímélt termését a terjedő peronoszpóra és vidium apasztják. A gyümölcs-termést általában kedvezőtlennek jelzik, csak az erdélyi vármegyékben várnak helyen- kint közepes termést. Liszfharmat ellen biztos és könnyebben elő állítható, e mellett legolcsóbb és egyszerű permetezéssel alkalmazható: 1 Litter hamu 2 L. vízzel — 5 deka mosó szappan hozzátételével — felforralva, leülepedés után — a hígja letöltve, ezzel a lisztharmatos szőlőt kell a rendes permetező géppel permetezni, 2—3 nap múlva a lisztharmat mintegy fekete korpává válva lehull és minden nyoma eltűnt. Sándor Károly — Haller Ottó vinczellérje — kibróbálta és biztos szer ként ajánlja. (Szatmár.) Hogy a sertések nem gyarapszanak, bár esznek, annak legtöbbször az az oka, hogv bélféreg van bennük. Ilyenkor legtanácsosabb a sertéseknek gyakrabban adni: tököt, ugorkát, savanyu almát, retket! Lótenyésztők figyelmébe. A magyar kir. földmivelésügyi miniszter felhívja mindazon tenyésztőket, kiknek birtokában három és félévet betöltött, de a nyolczadik évet meg nem haladt korú ménló van, és azt eladni óhajtják, hogy ebbeli szándékukat hozzá, 1 koronás bélyeggel ellátott beadványban legkésőbb ez évi augusztus hó 10-ig jelentsék be. A beadványban kitüntetendő, hogy a ménló mely vármegyében, mely városban, községben, vagy pusztában áll, továbbá az eladási ár is. 165 czentiméternél alacsonyabb méneket, tekintettel a méntelepekben már meglevő anyagra, nem vásárolnak, kivéve, ha az egyed kitűnősége a megszerzést kívánatossá teszi. A megvásárolt mének vételárát azon m. kir. adóhivatalnál fizetik ki, melyet az eladó a vásárlás alkalmával kijelöl. A mákot akkor szedjük ha a szár elszáradt s a mag a toboztól elvált. A nyitott fejű máknál nagyobb elővigyázat szükséges, mint a zárfejünél, miután az előbbi könnyen kihull. A nyitott fejű mák fejeit zsákba rázzuk, az üres növényeket pedig kihuzogatva felállítjuk és még egyszer kirázogatjuk. A zártfejü mákot le lehet vágni vagy kihuzogatni s a fejeket vagy kézzel vágjuk fel vagy a takarmány vágógéppel. A magot vékony rétegekbe öntjük és gyakran forgatjuk. Az aratás ideje alatt nem ritkán igen sok magot kiráznak; továbbá esős időben könnyen ki is csírázik az miért is ne halogassuk a szedést. A libák, kacsák hizlalását lényegesen előmozdíthatjuk azáltal, ha ételük közé naponként többször sárga vagy fehér, apróra vagdalt répát keverünk és ivóvizükbe egy darab faszén nem csak az emésztést gyorsítja, hanem egészségben tartja az állatokat, lehetőleg óvja a libát a túltömés ellen. Sőt a hús azáltal fionomabbá, köny- nyebben emészthetővé válik. Az étel közé is lehet szénport keverni. Más baromfiak, sőt nagyobb állatok mint pl. a sertés hizlalásánál szintén előnyösen alkalmazható a szén. Az oltó-galyakról. Nem egyszer történik meg az. hogy valamely jelesebb fajú gyümölcsfánkból messzebb vidékre akarunk küldeni s ilyenkor szükséges azt is tudni, hogy mikép csomagaljuk be a galyakat, hogy hasznavehető állapotban jussanak rendeltetési helyökre. Erre nézve azt tartsuk szem előtt, ha 8—10 napi útra kerülnek a gályák, elegendő, ha csak száraz szalmába lesznek csomagolva, mig hosszobb útnál szintén szalmába csomagoljuk ugyan, csakhogy nedves mohába göngyölgetjük he elébb. Ha oltó- galvra lévén szükségünk s azt tán messzebb vidékről kell hozatnunk akárhányszor megtörténik, hogy azok fonnyadt, ránczos állapotban érkeznek meg. Ez azonban legkevésbé se zavarja az illetőt; mert azért nem szükséges azokat eldobni, hanem egyszerűen nyirkos földbe teszszük lefektetve s egy arasznyira befedjük vagy pedig friss vágást adunk neki s használat előtt vízben tartjuk. Lassabban ugyan, de mégis bizonyosan felélednek a fonnyadt gályák akkor is, ha végeikből az elevenig egv darabkát levágunk s igy burgundi répa vagy burgonyába tűzve, száraz szellős helyen tartjuk. Háziasszony. Alma megóvása a zsugorodástól. Almának, körtének télre való eltevésétől leginkább az tartja vissza a gazdasszonyt, hogy összezsugorodik a gyümölcs. Ennek pedig könnyű szerrel elejét lehet venni. A zsugorodásra hajlamot mulató almákat hordóba, ládába vagy más tartályba kell csomagolni és közbe száraz homokot hinteni. Az edényt azután száraz, hűvös helyre állítjuk, hol nincs a megfagyás veszélyének kitéve, olt maradhat mindaddig, mig a háztartásban szükség van a gyümölcsre. Karton mosása, a nélkül, hogy színét veszíti. Körülbelül negyedét egy vízzel telt katlannak búzakorpával töltjük meg és ezt öt perczig főzzük. Ha azután a viz kissé meghidegült, szappan és lúg nélkül mossuk meg benne a kartont és végül hideg vízzel kiöblögetjük. A gyufa. Kossuth Lajos régi jegyzetei között találjuk az alábbi kedves és jellemző adomát : A Dunaparton sétáltam — Írja Kossuth — két közönséges falusi ember jött felém egymással, beszélgetve jött a hajótól, mely kikötve állott partunknál: beszélgetésükből csak ily töredéket hallottam : Boldog Isten ! Mit nem gondolnak ki az emberek már, komám uram, olyan taplót is csinálnak, melyhez se kova, se aczél nem kell, csak a körmén huzza meg az ember, lángot vet. Aztán csodálkoznak az emberek, honnan van az a sok tűz '! Hiszen az ilyen taplóval bizony kényére gyújtogathat a rossz ember, hogy a fene ette volna meg az okosságát, nincs a szegény ember miatta bátorságban
