Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-05 / 31. szám

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

247

MI ÚJSÁG-?

— Tisztelettel és ismételten kérjük azokat az olvasókat, kik még mindig hátralékban vannak vagy előfizetésüket meg nem újították^ hogy kiadóhivatalunkhoz az előfizetési dijakat haladék nélkül küldjék be!_________

— A trónörökös» Norvégiában. Ferencz Ferdinand trónörökös a jövő héten feleségével Norvégiába és Svédországba utazik. Egy hónapig marad ott, azután visszatér és résztvesz a galicziai hadgyakorlatokon.

— Andrássy emlékszobra. A nagynevű

államférílunak, Andrássy Gyula grófnak az emlékét lovas- szobor fogja hirdetni a székesfőváros egyik legszebb helyén, az nj országház előtt levő hatalmas térségen. Zala György már elkészítette természetes nagyságban a szobor mintáját, melyet legutolsóbb itt időzése alkalmával u felsége a király is megtekintett.

Árvapénsek és szövetkezetek. Egyes vánnegyékban mozgalom indult meg az árvapénzeknek az országos központi hitelszövetkezetnél való elhelyelye- zése iránt. így Torontói körülbelül hétszázezer koronát küldött a központba, Jász-Nagy-Kun pedig kétszázezer koronát szavazott meg, ezt a példát követte Somogy is. Az egyes megyék annál inkább megtehetik ezt, mert a pénzt első sorban a területükön alakult hitelszövetkezetek javára fordítják, tehát az oda térül vissza, a honnan jött.

— Czigándon a nép lelkes fiaiból E n e k k a r alakult, melynek vezetősége harmonium beszerzése végett jótékonyczélu táncz mulatságot rendezett. Sokan voltak a hivatalosak, kevesen a választottak! Ez utóbbik azonban áthatva a czél nemességétől, örömmel adták Filléreiket az Énekkar szép törekvésének előmozdítására. Tiszta jövedelem 84 korona, melyhez felülfizeté- seikkel, s illetőleg adományaikkal is hozzájárulni szíveskedtek a következők: Bukó Lajos, özv. Dudás Jánosné, Galambos Ödön, Kronfeld Jakab, Kukora József, Mandel Salamon, Schwarcz Lipót, Unghváry László és N. N. 2—2 koronával; Schwarcz Maxi, György Károly gondnok, Nagy Kálmán, Janka Béla, Molnár Antal, Dicker Ignáez,. Tóth István postás, Molnár István bíró, Zichermann Sámuel 1—1 koronával; Gardos Miklós 20 fillérrel. — Midőn erről a nyilvánosság előtt is örömmel tesz tanúbizonyságot, egyszersmind hálás köszönetét nyilvánítja a nemes ügy pártfogóinak az Énekkar bizottsága nevében; Illyés Mihály reform, s. lelkész.

— Rendelet a iákról. Darányi Ignáez föld- mivelésügyi miniszter valamennyi kincstári erdőhatóságnak, erdőrendezőségnek, állami erdőhivatalnak, erdőőri szakiskolának, a beszterczei erdóigazgatóságnak és a Bányászati Erdészeti Akadémia igazgatóságának rendeletét adott ki, melyben felszólítja azokat, hogy az egyes tájak szépségéről emlékezetes és nevezetes fákról rendelkezésre álló rajzokat és fényképeket csoportosítsák és ez év végéig tegyenek azokról részletes jelentést és javaslatot arra, hogyan lehetne azokat fentartani és megőrizni.

— Népszámlálás Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter körrendeletét bocsátott ki a törvény- hatóságokhoz, melyben a népszámlálás megejtésére 1901. év jan. 1—10-ig terjedő időt határozta meg. A rendelethez mellékelve van egy utasítás is a népszámlálás megejtésére vonatkozólag. Számláló-biztosoknak kinevezhetek; tanítók, tanárok, lelkészek, nyug. hivatalnokok, értelmesebb gazdák stb., de körjegyzők, anyakönyvvezetők, orvosok lehetőleg mellőztessenek. Tanítók kötelesek a számláló-biztosi megbízást elvállalni s a megbízásnak eleget tenni. A számláló- biztosok dijaztatnak; dijaik fokozatban vannak megállapítva : I. dij 3, II. dij 4, III. díj 5 s a IV. dij 6 koronával. Ezen dijakat a községek és városok maguk fizetik, azért az 1901-iki községi költségvetésbe fölveendők a többi népszámlálási kiadásokkal együtt.

— A kánikula. Széles ez országban óriási hőség uralkodik, legalább ezt jelentik mindenünnen. Nem lesz tehát érdektelen, ha egy időbuvár nyomán elmondjuk, hogy voltak bizony még melegebb idők is régebben. Egy régi elsárgult krónika meséli, hogy 484-ben egyetlen szőlő- fii rt sem érett meg, mert az összes szőlőtőkék kiszáradtak, mielőtt gyümölcsöt hoztak volna. 638-ban az összes patakok, folyók kiapadtak, 812-ben is irtóztató meleg uralkodott, a nép hite a szárazságot az akkor megjelent üstökössel hozta

összefüggésbe. 944-ben is oly szárazság volt, hogy a tavak mind eltűntek a föld színéről s a döglött halak meg- fertőztették a levegőt. 1013 és 1014-ben az «emberek és állatok egyaránt elhullanak, mint a verebek», 1165-ben forró szelek jártak s a gyümölcsöket, termést mind leperzselték. 1186-ban már augusztus elején szüreteltek, 1231-ben a Duna mentén olyan meleg volt a homok, hogy tojást főztek benne. 1277-ben az állatok elpusztultak, mert a takarmány mind elszáradt. 1304-ben a föld megrepedezett, a patakok eltűntek s óriási forgószelek járlak, amelyek sáskajárást hoztak magukkal. 1420 szeptember havában a fák újra gyümölcsöt hoztak. 1513-ban a nagy meleg következtében lázjárványok voltak. 1590-ben az összes szántóföldek üresek maradtak, egy szem termést sem hoztak. 1679-ben a nagy meleg pestist hozott magával, 1701, 1702 és 1704-ben a gyümölcsök elszáradtak. Az 1718. évet mondják a legmelegebbnek, a föld megrepedezett, az erdők meg- gyuladtak, félévig egy csepp eső sem esett. 1761-ben a kánikula egyfolytában áprilistól októberig tartott. 1781-ben szintén lázas betegségek léptek fel járványszerüleg és 1846 július hónapban 37 fok Reaumur volt árnyékban.

— Óriási vihar Nyitramegyébea. Liptószent-miklóson az elmúlt héten iszonyú villámlás, meny- dörgés és erős szélvihar közölt borzasztó jégeső pusztított egész Litómegyében. A város nyugat felé nviló összes ablakait beverte a mogyorónagyságu jég. A város területén két helyen csapott le a villám s felgyújtotta az épületeket a tüzet azonban a zápor eloltotta. A községekben a házak fedeleit szakította le a vihar. A jég a juhokban és egyéb háziállatokban is nagy kárt okozott. Fákat tövestül döntött ki a vihar és a gyümölcsfákat tisztára leverte a jég. A veteményes kertek teljesen elpusztultak s a mezőn a vetés összetörve, éretlenül, teljesen elpusztulva hever. A vidéken több helyen csapott le a villám és mindenütt jelentékeny kárt okozott. A vihar mintegy félóráig tartott.

— Gyilkos meleg uralkodig még mindig országunkban. A nagy kánikula egyre szedi áldozatait városokban, falvakban és mezőkön egyaránt. De nem különben van a külföldön is Írják, hogy ott csak a minap negyven ember kapott napszurást s közülök tizenöten meghaltak. — Triesztből szintén az a hir jött, hogy ful- lasztó meleg van, a hőmérő 36 fokot mutat. Sok ember napszurást kapott s bele is halt.

— A leányok veszedelme. Nagy veszedelem érte az elmúlt vasárnap a puszta-garádi leányokat. A fiatalság ugyanis vasárnap délután tánczmulatságot rendezett a korcsma udvarán felállít ott ponyvasátor alatt. A sátor alatt az ifjúság javában járta a csárdást, amikor a sátor körül szivarzó gyermekek közül valaki a sátort felgyújtotta. A nagy szélben a száraz ponyva egy pillanat alatt lángban állott. A tánezolók ijedten menekültek az égő sátor alul, miközben a könnyű ruhákban öltözött leányok ruhája tüzet fogott. Erre iszonyú jajveszéklés tört ki. Azok a szerencsétlen leányok, kiknek a ruhái meggyuladtak, ijedten akartak megmenekülni, de a nagy tolongásban nénit tudtak elég gyorsan kijutni, minek következtében a 'bent szorult többi leányok ruhái is tüzet fogtak. A legények, valamint a tüzlármára összecsődült népek hozzáláttak az égő ruhák leszaggatásához, mi nagynehezen sikerült is, de eközben két leány, névszerint Kaszás Erzsébet és Forgó Éva oly súlyos égési sebeket szenvedtek, hogy másnap reggelre mind a kettő meghalt. Ezeken kívül még 16 leány szenvedett könnyebb égési sebeket, valamint a mentők közül is többen megsérültek.

— Életmentő magyar bika. Szatmármegyében a számos-becsi tanyán a svájezi csordában egy bika feldiihösödvc neki rontott a legeltető pásztorfiunak. A fiú jajgatására segítségére szaladt a tanya népe, de nem bírta a bikát a fiútól elűzni, bőszen üldözte a kétségbeesett gyermeket s végre utolérve, fellökte és szarvaival a lábszárát fel is hasította. Ekkor valakinek az a gondolata támadt, hogy jó lesz az elzárt magyar bikát kiereszteni és a svájezira bocsátani. Ez meg is történt. A mint a hatalmas szép állat külföldi vetélytársát megpillantotta, feléje rohant. A svájezi bika a fiút ott hagyva, szembe fordult támadójával ; bősz bömbölésben tört ki midkettő, fejét földre szegezte s első lábaival vadul kapálta a földet. Majd összecsaptak, csattoglak a szarvak. A svájezi csakhamar térdre rogyott s áldozatul esik a magyar bika dühének, ha a csordások hirtelen el nem választják őket. A kis bojtár ily módon megmenekült sóletben maradását egyedül a magyar bikának köszönheti.

— Tűz. Zemplénmegye Abara községben folyó hó 25-én éjjel lüz ütött ki, melynek 27 lakóház, 20 melléképület és rengeteg takarmány esett áldozatul. Az oltásnál sokan égési sebeket szenvedtek. A kár több mint 30.000 korona. A tűz keletkezésének oka ismeretlen.

— Halálos szerencsétlenség. Megrendítő módon ért véget Somfalva község bírója, Grall Mihály. Sopronban járt s leszállt kocsijáról valami meglazult láncot megerősíteni, ebben a pillanatban a lovak megbokrosodtak és gazdájuk a kerék alá került. Súlyos sérülésekkel, vitték haza a boldogtalan bírót, aki harmmez órai szenvedés után kiszenvedett.