Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-05 / 31. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 242 Most csak arra figyelmeztetünk benneteket atyámfiai, hogy valahogyan be ne hálózzanak, eszeteket el ne csavarintsák azok az izgatok, a kiktől ti még nem kaptatok egyebet, mint keserűséget és csalódást, de a kik eddig ... de csak eddig a ti garasaitokból urizáltak. Január elsején a törvény életbe lép. Akkor tél leszen. a munkás embernél ritka a forint. Hát most, igy aratáskor gondoljatok arra, hogy nektek biztosítani kell önmagatokat és családotokat. Most rakjátok tehát élére a garast! Senkit sem kényszerítenek ugyanis a belépésre, de mi hiszszük, hogy a magyar népnek van magához való esze és van jó szive arra, hogy megszerezze azt a boldogító megnyugvást, melylyet a királytól szentesített törvény minden földmives-tűzhely számára biztosíthat! Vájjon ünnepeljen-e minden keresztény magyar a 900. évfordulón? Atyámfiai, igenis ünnepelnie lehet, sőt kell minden keresztény magyar embernek, a mikor 9 száz esztendejét értük el annak, hogy kereszté n y n y é lett a magyar nemzet és megalakult a magyar királyság. A legjobb gondolkozásu protestáns,' kálvinista emberek, irók, jelesek mondják vallják, hogy ez az ünnep nem csak a kalholikusoké, hanem minden keresztény és magyar emberé — e hazában. Minden kereszténynek ünnepe e hazában, mert hiszen édes mindnyájan a közös kereszténység nagy kötelékébe tartozunk. Ez a magyar föld keresztény csontokat takar és őseink csak néhány száz esztendővel ezelőtt mindannyian keresztény katholikusok valának. Egyszer bizonyos kath. ember közel érezte halálát. De oly községben _ feküdt betegen, hol csak református temető volt. És ezért aggódott is, hogy nem nyugodhatik hitsorsai közt. — Ne aggódj — mondá egyik barátja — majd négy lábbal mélyebben ássuk sírodat és akkor hit- sorsosaid csontjai közt fogsz te is porladozni. íme, ebből is láthatjuk, hogy néhány század választ el a közös törzstől, de e törzs még ma is él és zöldéi, virágzik. Hát volna-e okunk egymástól, mikor ilyen nagy ünnepünk van elválni, elszakadni? Minden magyarnak ünnepe ez az ünnep. Történeti igazság atyámfiai, hogy a magyar királyság a kereszténységgel szorosan összeforrott. Ez a nemzet, ez a királyság a kereszténységnek köszöni hogy él. hogy más népek sorsára, az elpusztulásra néni jutott. Ezt a nagy igazságot hirdetni, ünnepelni minden magyar ember kötelessége. De végre. Sohasem volt arra nagyobb szükség, hogy a keresztények, magyarok összetartsanak e hazában. Nektek magyarázzam tovább, atyámfiai, hogy mi okból? Hiszen a keresztényeknek valóban harczolniok kell, hogy megélhessenek és itt maradhassanak e földön. Hát nincsen e okunk az összetartásra, a közös nagy ünneplésre, mely annak csak erősítője? Ünnepeljünk hát édes mindnyájan! Közmondások. — A ki bogáncsot vet, ne járjon mezítláb. — Nem kell elsietni a dolgokat — szólt a csizmadia, mikor árral ette a tejlevest. — A fiatalságnak ki kell magát tombolnia — szólt a vénasszony, a mikor átugrott egy szalmaszálon. — A morzsa is kenyér. Egyik holló, nem ássa ki a másiknak szemét! Hogy a pénzforgatók, a börziánerek vagyis szerencse vadászok mikép menekülnek ki a legnagyobb bonyodalmakból, a biztos bukásokból, azt a következő eset igazolja... ... Schosberger Nándor b. a börzén játszott, spekulált. Nándor ugyanis vett sok-sok ezer részvényt, persze csak papirosán. Vette pedig azért, mert persze arra számított, hogy ezek a részvények értéke megduplázódik. De nem ngy történt. A spekuláczió nem ütött be, és Nándor fiú kelletlen-kénytelen vallotta be a tatának, ki most fürdőzik a nagy krachot. Tudni kell ugyanis, hogy Schosberger S. és fia együtt képeznek egv nagybani bank és terménykereskedő czéget! s mint ilyenek hirtelen »magyar« milliomosok lettek. Nos a mint a nagy krach beütött... és igy a nagy czég is utána mehetett volna, lön egyszerre a nagy pénzvilágban lótás-futás ... Megmozdultak a nagy hitelintézetek — és annyi pénzt kerítettek össze, hogy a Schosberger czéget megmentették! Rövid idő kell, hogy a nagy veszteség újra megkerüljön... Hát ugy-e bár atyámfia, a te fejed bódul, mikor ezt a nagy börze operacziókat olvasod. Talán nem is a te értelmedhez való ; de annyit m é g is jól megérthesz belőle, hogy lám lám. ott a pénzvilágban, a kereskedők életében, egyik holló, nem ássa ki a másiknak szemét. Bezzeg, ha a gazda embert nem a börzejáték, de az elemi csapások, a rosSz búza árak válságba, szorultságba hozzák... a gázdák nem lótnak-futnak egymásért. Közönynyel nézik, hogy mikép hullanak, mennek tönkre a gazdatársak! Bezzeg a gazda világ számára nincs pénz, még drága kamat fejében sem. Mert hazánkban kevés a pénz... még a hitelszövetkezetek számára sem jut: hanem azért a Schosbergerek megmentésére hamarosan összeszedtek vagy ötven milliót! No lám, hát ott létezik ám hatalmas szövetkezés... érdekközösség. Es a magyar gazdára kigyót-békát rákiáltanak, ha szövetke z- n e k, csak azért, hogy élhessen, hogy szükség esetén egy pár forinttal kisegíthessék. Gondolkozásra méltó nagy tanulság rejlik ez esetben jó atyámfiai. W/W r gsalábiköbT Földmives-leányok szövetsége. Noha ezt a czimet elolvassák azok, kik sehogy sem szeretik, ha a magyarnép összetart, erősebbé lesz a sok szövetkezetek alakitásásával... menten az operencziás tengeren túlra kívánnak nekem jó utat. Pedig édes leikeim, nincs benne semmi olyan rettenetes! Ha van ifjúsági egylet, ha van kereskedő- ifjúsági kör, gazda-kör, ilyen meg olyan szövetkezet, hát már miért ne szövetkeznének a földmives-leányok is ? De hát ugyan mire szövetkezhetnének ezek az egyszerű mezei virágok, a kiknek minden ékességük duzzadó egészségük, egyenes, nyílt romlatlan szivük, megvesztegethetlen hűségük! Mire ? Hát éppen arra, hogy ezeknek az egyszerű, de nemes mezei virágoknak ujfent az elősorolt isteniadományok, drága kincsek, vallási és nemzeti erények legyenek minden ékességök... Nagy figyelemmel olvastuk ugyanis a Magyar Földmivelőben mindazon sorokat, melyek mostanában a falusi leányokról irt. Nagyon igaz, hogy tenni kell már valamit az ő érdekükben is — de engedtessék meg nekem, hogy kimondjam bátran: a falusi leányok önmaguk érdekében is igen sokat tehetnek, sőt tenniök is kell.
