Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-01-28 / 4. szám

Megjelenik minden vasárnap. SzerkesztSség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szára. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KLIDÓTULAJIIOXOS : mm Gáspár. Előfizetési árak : Egész évre ... 4 korona (2 írt) Fél évre .... 2 » 0 * ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) Olvasó-gazdakört... minden községnek! Sürgetjük igenis, liogy Magyarország minden községében megalakuljon az olvasó vagy gazdakör! Lelkűnknek fajunk, népünk iránt való egész szeretetével esedezünk, hogy a község vezetői, értelmesebb elemei vegyék kezükbe ezt az ügyet! Ne késedéimeskedjenek, ne aggályoskodjanak, ne aludjanak . . . hanem már ma fogjanak hozzá a munkához ... a gazda vagy olvasó-kör megalakításához! Mióta a földmives nép sorsával foglal­kozunk, mióta ezer és ezer község éleiét, helyzetét• éles szemekkel figyeljük: kitéphet- len meggyőződésünkké lett, hogy az ilyen gazda vagy olvasó-körök legbiztosabb kezdete, a falusi jólét emelésének, meg­teremtésének. Ott, hol ilyen gazda vagy olvasó-kör alakult — ezt számtalan adatokkal bizonyít­hatjuk — ott legalább is gondolkodóba estek, hogy hát mégis csak bizony hogy lehetne ez a szegény földmives-nép máskép­pen is! Az olvasó-körök a falusi jólét emelése oly termékeny magvának bizonyultak, mely­ből valóságos áldás fakad. Gyökerei ezek mindazon intézményeknek, melyektől a ma­gvar földmives osztálv megmentését, sőt megerősödését várjuk. Csak nem rég voltam egy községben. Első kérésem volt, vezessenek, el a gazda­olvasó körbe! Elvezettek. Egy szerény, nád- fedelii házikóba léptem. És ott találtam va­sárnapnak délutánján a község gazdáit, be­szélgetés, újság olvasás és ártatlan játé­kok közt. Atyámfiái, magyar községek földművelő népei, Iliikor jöttetek ti így össze a múltak­ban ? És hol jöttetek össze ? A kocsmákban, a hol a vad italnak ál­doztatok, a hol szidalmak közt keserítetté­tek egymást, a helyett, hogy bizalmat, bá­torságot, munkakedvet öntöttetek volna egy­más leikébe, szivébe. Alacsony kunyhó, kis nádfedelü ház . . . örökre emlékemben maradsz! Itt beszélték meg a falubeliek szomorú sorsukat, itt vallották be egymásnak a válla­ikra neheződő terheiket, innen pattant ki a hitelszövetkezet, innen a fogyasz­tási is, a magyar bolt. Itt nyílt a köz- ség gazdáinak ajka a lisztes dalra. Innen ment sok gazda haza vasárnapnak estéjére józanul, hitvesi szerelemmel, gyermekek iránt érzett örömmel régi időktől fogva elsőben.. Itt vergődtek sokan arra a gondolatra, hogy emberek . . . hogy segits magadon, az Isten is — megsegít. Sürgetjük igenis, hogy Magyarország minden községében megalakuljon az olvasó vagy gazdakör! Es ez nem lehetetlen! Minden községben van olyan értelmes ember, pap, tanító, jegyző, majdnem minden községben vagy közelében van földbirtokos. A jó Isten szerelmére kérünk magyar föld­mives nép, menjetek, zörgessetek aj táj ikon, zör­gessetek szivük ajtaján, hogy vezessenek titeket ... az olvasó-gazdakörök megalakítására. Tudom én azt nagyon jól, hogy sokan fáznak ettől a munkától. Lássátok atyám­fiái, félnek a ti közönyötöktől, felnek a ti állhatatlanságtoktól, sőt — van merszem ám kimondani — félnek a ti hálátlanságtoktól. Magyar nép ! Az óra ütött! Ne nézze­tek hátra, előre vessétek tekinteteteket! El a közönynyel! El az állhatatlansággal. És le — a hálátlansággal! Arról van szó, akartok e boldogulni'/ Akarjátok e a falusi jólét bekövetkezését! Ha igen, úgy rajtatok áll, hogy a munka megkezdődjék!

Next

/
Thumbnails
Contents