Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

238 MAGYAR FÖLDMIVELŐ MAGYAR GAZDA. Rétöntözési próbák. Könyvekből régesrég tudjuk, hogy jó voln’ a réteket öntözni, mert több hasznot adnának de pró­bákat csakis a nagyobb uradalmak tettek. Most egy életrevaló város Békés-Csaba tesz kísérletet az öntözéssel az úgynevezett Borjú-réten ezt az öntözési tervet Dr. Fábry Sándor alispán hozta javaslatba s a miniszter is támogatni fogja, amennyiben a 24 ezer korona költség felét a mi­niszter elvállalta. így most már a csabai próbaön­tözés csakugyan meglesz s ezzel kapcsolatban egy minta kenderáztatót is készítenek a csabaiak. A Borju-rét öntözéséről a következő hasznot remélik: A rét 175 hold. Ezen területen, ha öntözni le­het, holdankint 35 métermázsa jó széna terem s ezt csak 1 frt 90 krjával számítva 11 ezer 75 frt jöve­delem jön ki. A rétöntözés évi kiadását 5700 frtra teszik, ha tehát ezt levonjuk a bevételből, 5325 frt tiszta ha­szon marad évente. Ez a rét most csak 875 forintot jövedelmez, tehát ha öntözésre berendezik 4450 forinttal többet fog jövedelmezni, mint most. Még nagyobb lesz a haszon azáltal, hogy 50 holdon kenderáztatót fog­nak berendezni az élelmes csabaiak. Bár sokan követnék hazánk községei közül az ilyen újításokat, mert a magyar népnek arra kell törekedni, hogy sok hasznot vegj^en a rendelkezé­sére álló földekből. If—ó. A messzire szállítandó gyümölcs becsomagolása. A ki gyümölcsöt messzire akar küldeni, annak az egyes darabokat előbb papírral kell körülvennie ezután ládákban úgy elrakni, hogy minden réteg közzé egy réteg finom széna, moha vagy papirsze- let jöjjön. Ily berakás mellett a keményebb gyü­mölcsöket, mint almát, körtét igen jól lehet szállí­tani, anélkül, hogy ez megsérülne; természetesen magától érthető, hogy a ládák erősek legyenek, hogy a hányódás és más terhek nyomása folytán össze ne törjenek. Levesebb, puhább gyümölcsöket dr. Lucas módja szerint csirizes irópapirba kell göngyölni, mely aztán mindkét végén behajtátik. Minden ilyen csomagokból álló réteg közzé a ke­mény gyümölcsök becsomagolásánál felsorolt tölte­lék-anyagok egyike teendő. Még lágyabb gyümöl­csök mint őszi baraczkok becsomagolása, melyek a legkisebb nyomásra is megsérülnek, ha hibátlanul akarjuk azokat rendeltetési helyökre juttatni, egyen- kint előbb selyempapirral, azután vattával körülve- endők s igy begöngyölgetés után rakandó a felem­lített eljárás szerint rétegekbe. Méreg nélküli légypapiros. Vegyünk porrá tört fekete borsot és keverjük össze sziruppal egy habarkká. melyet papirosra még jól föl lehet kenni és egy széles ecsettel itassuk be ezen anyagot itatós papirosba és kész a légy­papiros. A "szirupot czukoroldattal is helyettesít­hetjük. Használat előtt a papirost meg kell nedve­sítenünk. Egy kevés konyhasó. A vizes üvegnél gyakran előfordul azon eset, hogy azok alja és belső falára sárgás szürke üledék rakodik le. Ezt pusztán vízzel nem igen lehet meg­tisztítani, az ólomseréttel meg egészségi szempont­ból nem tanácsos. Hanem veszünk egyszerűen egy kevés konyhasót s ezt tesszük a mosóvíz közé, ettől visszanyeri előbbi tisztaságát s a voltaképpeni üvegfényét. MI ÚJSÁG? — A király Miholjáczon. Az eszéki lapok­nak jelentik, hogy Mailáth László gróf ottani nagy- birtokos gyönyörű kastélyt épített, melynek beren­dezése fejedelmi lesz. A kastély első lakója a ki­rály ő Felsége lesz, ki a jövő évi hadgyakorlatokra odaérkezik. A hadgyakorlatokban részt fognak venni a budapesti 4-ik, a zágrábi 13-ik, a gráczi 3-ik és a pozsonyi 5-ik hadtestek. A király több napig fog Miholjáczon tartózkodni és hódoló küldöttségeket fogadni. — A magyar kereszténység ünnepe. La­punkban már többször megmagyaráztuk, milyen ün­nepre készül Nagy boldogasszony napjától Szent István napjáig a magyar kereszténység. Kilenczszáz esztendős fordulóját ünnepli ugyanis a magyar ke­reszténység annak a nagy nevezetességű esztendő­nek, mely nemzetünket kereszténynyé és ezzel együtt életképessé tette és az üdv útjára vezette. Hát bizony fontos ok ez arra, hogy ezen a napon valódi országos ünnepség tartassák, melyben részt vegyen a nemzet egésze, és pedig zavartalan, testvéries egyetértéssel. S mert a magyar nemzet­nek a kath. egyház volt szülőanvja-dajkája, termé­szetesen az ünnepség központja a kath. egyház ke­belében fog lefolyni. Budapesten, Esztergomban és Székesfehéron — mint nemzeti életünk legfontosabb, legnevezetesebb pontjain fog öszpontosulni az ün­nepség fénye és ereje. Ide zarándokolnak az ország minden részéből, hogy kegyelettel vegyenek részt az országos ünnepélyen. Azonkívül minden város, minden falu sőt minden család ünnepet fog ülni eme nagy, nevezetes napokon. — A király unokája mint tűzoltó. A Gmunden melletti Weyermayer-féle fürészmalom- ban a napokban tűz ütött ki." A tűznél az elsők között volt Erzsébet főherczegnő, aki nagy buzga­lommal segített oltani s mig a tűzoltók megérkez­tek, parancsokat osztogatott az embereknek. A fő- herczegnőt a nép lelkesen megéljenezte. — József főherczeg és a huszár. A nép­szerű főherczegről és a közhuszárról szól ez a kis történet. A bihar-diószegi lóversenyen, mikor az al­tisztek akadályversenyét futották. Kiss Mihály köz­huszár lova oly szerencsétlenül bukott el futás köz­ben, hogy lovasát messze eldobta. Kiss Mihály jobb karja kificzamodott s a huszár bizony nem volt valami nevetős kedvében. József főherczeg hama­rosan mellette termett s segédkezett az orvosok­nak, miközben váltig vigasztalta a huszárt: »Ne félj fiam! én is leestem fiatal koromban. Katona­dolog«, azután saját fogatára ültette s szivarral kí­nálta meg Mihály vitézt. A körüllevő nép sokáig éljenezte még azután is a jószivü főherczeget, aki mosolyogva tisztelgett az éljenzőknek. József fő­herczeg a lefolyt versenyeket mind végignézte, sőt a dijakat is sajátkezüleg osztotta ki. — A gazda-közönség üdvözlete. Az egész országhói meleghangú üdvözletek érkeznek Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszterhez azon alkalom­ból, hogy ama magyar pénzen hízott bizonyos né­met újság méltatlanul megtámadta a népszerű minisztert. Ebből láthatjuk, hogy a támadást ország­szerte úgy fogadták, mint mely nem annyira a miniszter személyének, de az ország virradni kezdő gazdasági ügyének szólott! Csak álljon talpra min­den egyesület, szövetkezet, olvasókör, egyszóval minden igaz magyar, hogy az ország első és leg­fontosabb érdekét, a gazdasági érdeket emberül megvédelmezhessük. Mert ki kell mondanunk, hogy ha a megkezdett áldásos munkát sikerül a börze világnak megállítania, akkor e hazában Sokkal na­gyobb bajok és felfordulások lesznek, mint voltak nem rég. Óvja meg népünket ettől a jó Isten, de ha mégis annak az érdekcsoportoknak sikerül ez

Next

/
Thumbnails
Contents