Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

224 MAGYAR FÖLDMIVELŐ királyi tábla a büntetést egy esztendőre emelte föl. Súlyosbító körülménynek vette a királyi tábla, hogy a földműves, a kinek tizenegy gyermeke van. teljesen koldusbotra jutott. Csak üldözzék tovább ... a szegény emberek pióczáit! — Szerencsétlenül járt pálinkahamisitók. Szoboszlón megrázó szerencsétlenség történt: Leuchtmann Herman odavaló korcsmáros egy este bezárta üzletét és felesé­gével együtt a söntésbe ment, hogy szesz és viz összekeve­résével pálinkát állítson elő, miközben a lámpát igen közel vitték a hordókhoz. Töltögelés közben néhány csöpp a lámpára fröcscsent, mire az elpattant és le is eselt a földre. A petróleum meggyűlt és a láng rögtön belekapott a teli szeszes edénybe, amelynek tartalma abban a pilla­natban felrobbent. Leuehtmannék erre teljesen elvesztet­ték lélekjelenlétüket. Ruhájuk is lángra lobbant s ők két­ségbeesetten igyekeztek a házból kimenekülni, azonban minden ajtót zárva találtak. Ijedtségükben a szeszes hordó csapját is elfelejtették elzárni s pár perez múlva valamennyi hordó egymásután felrobbant. Az egész ház égéit akkor már belül s a lángok csakhamar kicsaptak a háztetőre is. Nagy munkába került, mig a robbanások zajára elősietett szomszédok az ajtókat feltörték. A korcsmárost nejével együtt az ajtó előtt eszméletlen állapotban fekve találták. Az alig 20 éves fiatal asszony súlyos égési sebeiben néhány perez múlva kiszenvedett, 8 hónapos gyermekét azonban a házbeli cselédeknek nagynehezen tényleg sikerült megmen­teni. Leuchtmann, a korcsmáros, eszméletlen állapotban fekszik a kórházban. Eddig még nem bírták kihallgatni s most már a halállal vivődik. Mire a tűzoltók megérkeztek, a ház padlása is szakadozni kezdett. Megmenteni semmit sem lehetett, csak a tűz tovaterjedését akadályozhat­ták meg. A NAÖY VIliÁ&BÓIi. — Földművelésügyi miniszterünk Párizs­ban. Darányi Ignácz — a mi miniszterünk (a mint a földmivelő nép nevezi) mint tudjuk a párizsi világkiállításon volt. És ott is dicsőséget szerzett ám a magyar népnek. Olyan dikeziót mondott franczia nyelven, hogy á francziáknak szemük- szájuk elállóit. Úgy nem tudott francziául beszélni egyik állam képviselője sem, mint a mi miniszterünk. — Belga ifjak fogadalma. A Belgiumban 55.000 flu fogadalmat tett, hogy 18 éves korukig szeszes italt nem fognak élvezni. Hát a magyar ifjak mikor gondolnak ily szépet és nagyot ? — Wilfinger atyát meggyilkolták. Egy magyar utazótól az a hir jött Klímából, hogy Wilfinger atyát, a magyar hittérítőt megölték a lázadók Ning-Póban. Wilfinger két évvel ezelőtt ment Ázsia keletére, hogy betöltse Ürge Ignácz magyar misszionárius helyét, aki 1898-ban meghalt Kínában. — A hobokeni katasztrófa magyar áldo­zata. A hobokeni katasztrófának, egy magyar áldozata is van. Kulka Hugónak hívják a szerencsétlen fiatal embert. 0 eltökélt szándékkal New-Yorkba vitorlázott ott akarván megpróbálni jövőjének meg­alapítását. A hobokeni szerencsétlenség alkalmával édesanyja táviratilag kereste meg a bremerhafeni Loyd társaságot, hogy fiáról értesítést szerezzen, a honnan az a válasz érkezett, hogy Kulka Hugó a Bremen hajón volt s elveszett vagy a lángok közt, vagy a tenger hullámaiban. — Hol van Krüger apó? Olvasóinik úgy látszik még mindig gondolnak a jó burokra. Azt kérdezik tőlünk több oldalról, hol van most Krüger apó? Hát igaz, hogy a hurokról most már alig esik egy pár szó az újságokban. Mert most már a khinaiak járják. Annyit azonban tudunk, hogy Tránszvál északi része még a burok birtokában van. Itt tartózkodik Krüger apó is kormányával. Hogy meddig — bizony bajos eldönteni. A háború most már a végét járja... — Háború a khinaiakkal. A magyar ember ezt az igazán kegyetlennek bizonyasodottt népet csak úgy nevezte «Kinézerek»j No most ugyancsak szomorú hírre vergődtek ezek a khinézerek. ügy folyik a vér Klímában, akár a patak. A bokszerek ezek a benszülött Khinézerek, iszonyú, hajmeresztő dolgokat csinálnak. Mert valóra vált a hir, melyről a múltkor mi is megemlékeztünk, hogy nem csak Ketelert, a német nagy követet, de az összes követe­ket, sőt keresztényeket lemészárolták. A német császár meg is ígérte egy hatalmas beszédben, hogy ezt megtorolja. Mert reméli, hogy az európai hatal­makat közmegegyezésre segíti, hogy ezeket a khinézereket emberségre tanítsa. Sőt már hadat üzent és megindította a háborút. Hej, de nem lesz ez azért olyan könyü dolog. Nem mert a hatalmak féltékenyek a konezra, tehát együttes erőre alig lehet számítani; nem mert iszonyú sokat kell szenvedniük az európai katonáknak, kik úgyszólván vizet sem kaphatnak Említésre méltó, hogy a folyó harezban egy magyar hadi hajó a «Zenta» is részt vett. Különben olyan hírek is jönnek már, hogy a gyorsan küldött európai csapatok a bokszereket és a khinai csapatokat legyőzték. Csak az a kérdés, vájjon most már megmenthetik e a benreket és még elő európaiakat vagy már egy szálig ki lettek irtva ? — Egy hajó kalandja. Piymouth angol ki­kötőbe nehány nap előtt a Viktória német kereskedelmi hajó érkezett be, a mely veszedelmes kalandon esett át. A hajó az ausztráliai szigetekről indult, de útközben léket kapott és igy az utazás néhány hét helyett teljes 150 napig tartott. Ilyen hosszú útra sem élelmiszerrel, sem szénnel nem volt a hajó ellátva s igy a legénység szörnyű nélkülö­zéseknek volt kitéve. A személyzet túlnyomó része skor- butban megbetegedett s igy a szivattyúzáshoz alig volt erejük. Pedig a hajótestbe óránkint nvolcz hüvelvknyi viz szívódott fel. A személyzet három hónapon át tisztán ha­lakból és sirályokból élt, de az utazás vége felé annyira elgyengült, hogy megérkezésük után rögtön kórházba kel­leti őket szállítani. NEVESSÜNK!!! Baka-oktatás. — Hallod-e, te bundás, mikor sarzsinak szalutálsz, állj egyenest, mint a czövek. Hogy ezt minél jobban megtanulhasd, olyankor úgy érezd magadat, mintha karóba rántottak volna. * Boldog városiak. Nézi, nézi hosszasan a kecskeméti ember a budai alagutat s egyszer csak fölsóhajt: — Istenem, de boldogok azok a nagyvárosiak. Nálunk Kecskeméten egy rongyos alagút sincs. * Falusi postán. — Kérem, a csomag egész kilóval nehezebb, húsz fillérrel többet kell fizetnie. — Csak adja fel bátran. Hiszen vaj van benne s a nagy melegben az utón úgyis könnyebb lesz. * A villamos kúra. Egy falusi anyóka be ül a villamos kocsiba. Jó darabig ide-oda viteti magát anélkül, hogy kiszálna. Feltűnik ez a kalauznak és megkérdi, hogy tulajdonkép hová szándékozik? Anyóka: Hát biz én lelkem csuzban szenvedek, és azt rendelte az orvos, hogy villamos kúrát használ­jak, azért gondoltam, hogy igy sokkal kevesebbe kerül mintha az orvosnál használom Tennéipnik o hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMÉNY-NEME j5ü kilogramm ára ) k. f..J k. i f. Ik. f. || k. | f. Árpa 5 85 6 Muhar 8 ~-|! 8 I 10 Búza 7 80 8 10 Bab tarka 4 85,! 5 50 Rozs 6 50 6 70 Bab n. fehér L 6 201. 6 50 Zab 5 20 5 25 Borsó 9-n ­Tengeri 5 60 5 65 Lencse min. szer 12 ~ 13 ­Luczerna m. j 34 50 35--1 Kö les 5 50 6 — Vörös lóhere 47--, 62-- | Kö les kása 10 65 12 — Baltaczim 12 50 13 — 11 f Szatmáron, nyomatott Morvái Jáuosnál 1900.

Next

/
Thumbnails
Contents