Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 219 TÁRCSA. A magyar földmives legény dala. Az én hazám Magyarország, Ez a szent föld, drága hon, Melyet dicső Árpád apánk Szerzett nekünk egyko on. Itt születtem e szent földön, Gyenge bölcsőm itt ringott, Az én drága, édes, anyám Itt ápolt, itt szoptatott. Most pedig, hogy ember lettem, E hon földjét munkálom, Magyar ember, magyar gazda Lesz belőlem, ha mondom. Katonának, ha elvisznek, Ezer örömmel megyek Tudom, több ily katonája Nem lesz Ferencz Józsefnek. Bár honnan is jön az ellen, Hogy szent hazámat bántsa, Harczra készen áll a karom Hogy az ellent szétapritsa. Majd pedig ha haza jövök, Meglett ember lesz belőlem, Valamennyi gyermekemet, Mind magyarnak nevelem. Mert e földön csak az boldog, Ki hazáját szereti, Isten, haza s királyának Éltét s vérét szenteli. Marosán János. A khinai katonaság. Most midőn kina hadilábon áll az egész keresztény Európával nem lett talán időszerűtlen, ha megismerhetjük szives olvasóinkkal a kínai hadseregét. Sokszor rebesgették már, hogy egy könnyen ismétlődhetik a tatárjárás, ha a kínai birodalom dühöngő néptengere megindulna nyugat felé. No de ettől ne féljenek ám bátyám uramék, de még a nyulszivü asszonynépség se, mert olyan katonasággal, mint a melyről itt alább szándékszom egyetmást elmondani, nem lehet ám világhódító körútra indulni. A mennyei birodalom hadi szervezete manapság is a zsoldos rendszeren alapszik. Hadi kötelesség nincs kinában, hanem e helyet az adó alakjában behajtott zsoldból tartják fenn a katonaságot. Az alkiráiyok tetszés szerint választanak maguknak főtiszteket s ezek toborozzák össze aztán a közkatonákat. Ezek kezelik a katonai pénztárt is és szavahihető emberek állítása szerint, nem egyszer megesik, hogy a pénzszekrény helyett a saját zsebükbe is csúsztatnak néha-néha egy kis (?) pénzmagot. A hadsereg létszámáról eltérők a vélemények. Sokan azt firtatják, hogy van egy millió rendes, állandó katonájuk is, mi azonban hajlandóbbak vagyunk egy másik forrásnak hitelt adni, melyszerint csak 20—30 ezer főre való számbavehető katonájuk van. Gyilkolni, rabolni, meg fej nélkül verekedni, bunkózni, kínozni többen is tudnak, talán mindannyian. A kínai katonák közt sok igen ügyes lovas akad, hanem azért egy jóravaló alföldi csikós mellé még gondolatban is kár volna őket állítani. Hej csak nincsen párja a magyar csikósnak, meg huszárnak .... még Kinában sem! A lovasság fegyverzete nyíl, lándzsa, kard, tegez, melyet a hátakon szoktak hordani egy szíjra erősítve. Azt meg kell adni szem- revaló és hasznavehető lovaik vannak. A lovasság zömét a föld népe teszi, van oly község melyben háború esetén minden épkézláb ember lóra ül. Minden esztendőben megtartják a szokásos hadgyakorlatokat, melyek azonban olyan messze állanak a mieinktől, mint Makó Jeruzsálemtől.*) Az egész manőver előre megállapított bolondozó játék, melynek javarészét a bohóczoknak felöltözött ügyesebb katonák bukfenczvetései és másefajta mutatványai töltik ki. A kínai tüzérségnek amolyan ágyúi vannak, mintha egy belül üres gyertyatartót töltenének meg *) A német császár azt mondotta, hogy most már úgy vannak képezve, mint a mi katonáink. Szerk. puskaporral. Ez ugyan békés egy jószág. Minden gonoszsága abban áll, hogy tiz eset közül nyolcz- szor azt sérti meg a ki elsüti az ellenségre csak két lövés jut tiz közül s e se talál mind. Közeli rokonságban van a tiszleséges ágyúval az a két embernek való szurka óriás, melyet az egyik a vállán tart, mikor a másik elsüti. Hanem ennél valamivel hasznavehetőbb puskaféléjök nincs is ám! A gyalogos katonák nyíllal harczolnak s ismertető jel gyanánt egy-egy óriás fehér gombot viselnek a kalapjok tetején. Azon vidéken tudniillik a gomba alakú kalap tetején lévő gomb színe jelzi a rangfokozatot és nem a csillagok. A legénység egyenruhát visel, kék gyapot nadrágot, ugyan ilyen szinü blust, a mely fölött alkalmilag kék avagy piros ünnepi zubbonyt viselnek, a melyekre nagy hangzású Írásjeleket, felírásokat szoktak kivárni, Télen mindannyian felette turbánt viselnek fövegül, nyáron pedig valami szalma kalapot. Ami leginkább feltűnik a kínai katonaság szemlélésénél az az a hatalmas zászló tömeg, melyet a katonák magukkal czipelnek. Nem úgy van az mint nálunk, hogy száz, ezer emberre jut egy zászló, hanem ott azon kívül minden egyes embernek a hátára is felakasztanak egy kölyök lobogót. Azt tartják ugyanis, hogy ettől a nagy zászló erdőtől könnyebben megretirál, megijjed az ellenség. Hát ilyen gyerekes, gyatra a kínai hedsereg s egyelőre nincs is kilátás, hogy különb legyen. Ha kina valaha olyan hadsereget tudna szervezni, mint Európa, jaj volna akkor minden nem czopfos polgártársnak, hanem e felől nyugodtan alhatunk, ki- nának nincsen erre pénze s ott nem is teremnek olyan emberek, kik ezt az újítás keresztül tudnák vinni. No meg egy kis mersz, meg becsület is kellene ehhez! j© zaässsäo. Czitromlé köhögés ellen. Köhögés ellen egyszerű szer a czitromlé: egy czitrom levét kinyomva, ehhez forró vizet öntünk s a keveréket czukorral megédesitjük. Ebből kell inni napközben. Egy kis kanál czitromlevet pohár vízbe töltve s ahhoz a kellő czukrot adva egyszersmind kellemes izű czitromvizet készítettünk. Fülszaggatás ellen. (A semper vivum tectorum) Köznyelven rózsás fülfű vagy mennydörgü fűnek is nevezik. Falu helyeken leginkább a nádfedelü házakon csoportban tenyész. Ezen rózsát porczellán edényben összezúzva vászonrogy on keresztül a fájós fülbe csepeget- jük. Ha ezt párszor ismételjük megszűnik a szaggatás. A nátha ellen. Egy orosz orvos a következő eljárást használta sikerrel a legmagasabb nátha elíen is: A beteg két napig és kétszer napjában reggel felkelés után és este lefekvéskor lábait talpától kezdve a térdig megmossa jéghideg vízzel és a megmosott részt ledörzsöli törülközővel vagy valami durva szövettel úgy, hogy élénk pirosság s meleg érzete támad. Az egész eljárás nem tart tovább öt percznél és semmi további gyógyszer nem szükséges. Már a következő napon határozott javulás áll be, sőt némely beteg egyetlenegy ily lábmosás után teljesen meggyógyul. Gyakran használ következő eljárás is. Jó erős sós vizet csinálunk, mely ohran melegségéi legyen, mint a kifejt tej s az ilyen sós vizet aztán tenyerünkbe véve, abból reggel és este szívjunk fel jócskán az orrunkba. Különösen szokott ez használni akkor, ha mindjárt alkalmazzuk, mihelyt a nátha kezdetét észrevettük.
