Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-15 / 28. szám

Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KHI)ŐTULAJI»ü.\OS: liDIIWI! GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) A magyar ember veszedelme. Minden emberfia tudja, hogy a magyar nép legnagyobb veszedelme: a palink a. E gonosz ital juttat sok-sok embert a börtönbe, ez teszi tönkre a legtöbb család életét; ez juttatja árvaságra, siralmas jövőre a szegény gyermekeket; ez ás legtöbb sirhalmat a temetőkbe, egyszóval igazán, hogy elmondhatjuk: ez a magyar ember legnagyobb veszedelme. És fájdalom, legalább úgy látszik — maga az állam sem akarja útját állani ennek a pusztító veszedelemnek; pedig évről-évre láthatja, megdöbbenve veheti észre, hogy az ifjúság satnyul, ritkul, hogy a nemzet védelmére szolgáló sorozás silány eredménye­ket mutat. Még is engedi, hogy az országot végig seperje ez a vad viz: a pálinka. Engedi hogy uton-utfélbenmegnyíljanak a korcsmák! — Hja, az államnak pénzre van szüksége, mondják, már pedig a pálinka egyik tő­jövedelmi forrás. A kik igy beszélnek, azok mélyebben sohasem gondolkoztak arról, hogy vájjon nem e inkább akkor volna több irányú jövedelme, erkölcsi és nemzetgazdászati szempontokból is, ha a pálinka-ivás mértékét a lehető legalsóbb fokra szoríthatná. Látszólag ugyanis a pálinkából nyer az állam néhány milliót. De vájjon kérdezzük, nem e éppen a pálinka rakja az állam vállaira a legsúlyosabb gondokat‘/Számlálják csak meg pontosan, hány rabot juttatott a börtönbe a pálinka ? És e rabokat az állam­nak kell tartania, sokszor életfogytiglan. Mibe kerül ez? Számlálják csak össze, hogy hány embert kergetett az őrültek házába a pálinka ? És ezek közül is hányat kell az államnak tartani? Nos, tessék csak ezt számba venni! De még ez nem minden! Hány embert tesz munkátlanná és va­gyontalanná a pálinka! Szerét-számát sem lehet elszámlálni. Itt mindig és mindenütt adóvesztés van. A munkaszerető, szolid em­ber keresetképes, az adóját is könnyebben fizeti az államnak. Hát aztán, mi kára van még az állam­nak — mint azt már fentebb említettem er­kölcsi és nemzeti szempontokból? Az államnak tehát végre tennie kellene valamit és az országgyűlés valóban áldásos munkát, végezne, ha ez irányban való törvényjavaslattal foglalkoznék. Mi nem mondjuk azt mereven, hogy a nép egyáltalán ne igy ék semminéven neve­zendő italt. Mert a munkás embernek gyötrő fáradságában, bizony elkél egy kis erősítő. A szegény arató nép ott a nap hevében, bizony meg is kívánja ezt! Hanem, ha a jó Isten majd bor termést ád, ha kipusztult szőlőerdőink ismét zöldül­nek: akkor a bort fel kell szabadítani a nyomasztó adótól, hogy a szegény munkás nép is hozzájuthasson egy-két pohár jó bor­hoz; ez erőt ad és egészségére válik. így lassan-lassan le lehet lesz a népet szoktatni a butitó, egészségtelen, testet-lelket gyilkoló pálinkától. Sokat tehetnek különösen a mértékle- tességi egyletek is, melyek egyes vidékeken már sikeresen működnek kiszabadítván a népet a legnagyobb veszedelemtől..., a pálinkázásból. A tapasztalás a sors iskolája. Nem az a boldog jólét, csendes élet és kellemes ta­pasztalatok képezik az embert, hanem az élet szenvedései, zivatai-ai, kisértései és próbái. Maintenon asszonyról mondja egy híres iró, hogy sohasem emelkedett volna a trónig, ha bölcsőjét nem a börtönben ringatták volna. Az angol és amerikai tengerészeket a hideg északi szél. a sötét téli éj­szakák és az Atlanti tenger edzették olyau keménynyé, hogy ma bátran nevezhetők a világ legedzettebb emberei­nek. Nem csak itt, hanem minden pályán a kemény sors 1 képezi a legjelesebb tanítványokat.

Next

/
Thumbnails
Contents