Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-15 / 28. szám
Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztíség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szám. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KHI)ŐTULAJI»ü.\OS: liDIIWI! GÁSPÁR. Előfizetési árak: Egész évre ... 4 korona (2 frt) Fél évre .... 2 » (1 » ) Negyed évre . . 1 » (50 kr) A magyar ember veszedelme. Minden emberfia tudja, hogy a magyar nép legnagyobb veszedelme: a palink a. E gonosz ital juttat sok-sok embert a börtönbe, ez teszi tönkre a legtöbb család életét; ez juttatja árvaságra, siralmas jövőre a szegény gyermekeket; ez ás legtöbb sirhalmat a temetőkbe, egyszóval igazán, hogy elmondhatjuk: ez a magyar ember legnagyobb veszedelme. És fájdalom, legalább úgy látszik — maga az állam sem akarja útját állani ennek a pusztító veszedelemnek; pedig évről-évre láthatja, megdöbbenve veheti észre, hogy az ifjúság satnyul, ritkul, hogy a nemzet védelmére szolgáló sorozás silány eredményeket mutat. Még is engedi, hogy az országot végig seperje ez a vad viz: a pálinka. Engedi hogy uton-utfélbenmegnyíljanak a korcsmák! — Hja, az államnak pénzre van szüksége, mondják, már pedig a pálinka egyik tőjövedelmi forrás. A kik igy beszélnek, azok mélyebben sohasem gondolkoztak arról, hogy vájjon nem e inkább akkor volna több irányú jövedelme, erkölcsi és nemzetgazdászati szempontokból is, ha a pálinka-ivás mértékét a lehető legalsóbb fokra szoríthatná. Látszólag ugyanis a pálinkából nyer az állam néhány milliót. De vájjon kérdezzük, nem e éppen a pálinka rakja az állam vállaira a legsúlyosabb gondokat‘/Számlálják csak meg pontosan, hány rabot juttatott a börtönbe a pálinka ? És e rabokat az államnak kell tartania, sokszor életfogytiglan. Mibe kerül ez? Számlálják csak össze, hogy hány embert kergetett az őrültek házába a pálinka ? És ezek közül is hányat kell az államnak tartani? Nos, tessék csak ezt számba venni! De még ez nem minden! Hány embert tesz munkátlanná és vagyontalanná a pálinka! Szerét-számát sem lehet elszámlálni. Itt mindig és mindenütt adóvesztés van. A munkaszerető, szolid ember keresetképes, az adóját is könnyebben fizeti az államnak. Hát aztán, mi kára van még az államnak — mint azt már fentebb említettem erkölcsi és nemzeti szempontokból? Az államnak tehát végre tennie kellene valamit és az országgyűlés valóban áldásos munkát, végezne, ha ez irányban való törvényjavaslattal foglalkoznék. Mi nem mondjuk azt mereven, hogy a nép egyáltalán ne igy ék semminéven nevezendő italt. Mert a munkás embernek gyötrő fáradságában, bizony elkél egy kis erősítő. A szegény arató nép ott a nap hevében, bizony meg is kívánja ezt! Hanem, ha a jó Isten majd bor termést ád, ha kipusztult szőlőerdőink ismét zöldülnek: akkor a bort fel kell szabadítani a nyomasztó adótól, hogy a szegény munkás nép is hozzájuthasson egy-két pohár jó borhoz; ez erőt ad és egészségére válik. így lassan-lassan le lehet lesz a népet szoktatni a butitó, egészségtelen, testet-lelket gyilkoló pálinkától. Sokat tehetnek különösen a mértékle- tességi egyletek is, melyek egyes vidékeken már sikeresen működnek kiszabadítván a népet a legnagyobb veszedelemtől..., a pálinkázásból. A tapasztalás a sors iskolája. Nem az a boldog jólét, csendes élet és kellemes tapasztalatok képezik az embert, hanem az élet szenvedései, zivatai-ai, kisértései és próbái. Maintenon asszonyról mondja egy híres iró, hogy sohasem emelkedett volna a trónig, ha bölcsőjét nem a börtönben ringatták volna. Az angol és amerikai tengerészeket a hideg északi szél. a sötét téli éjszakák és az Atlanti tenger edzették olyau keménynyé, hogy ma bátran nevezhetők a világ legedzettebb embereinek. Nem csak itt, hanem minden pályán a kemény sors 1 képezi a legjelesebb tanítványokat.
