Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-08 / 27. szám
212 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ISMERETEK TÁRA. Peking. Még be sem végződött Dél-Afrikában a bur- angol háború, már — mint olvasóink tudják — Ázsiában folyik a nagy, igen veszedelmessé válható világháború eleje. Mikor a burok megkezdették az angolok ellenében a szabadság harczot, még az oskolás emberek is nyakra-főre kérdezgették. — Milyen nép az a búr nép ? — Hol laknak, a világ melyik tájékán ? Egyszer csak aztán kezdett ám érdeklődni az egész világ. A világ közepében meg jó magunk is. Még a falusi ember is úgy mondogatta a búr városok neveit, mintha csak könyvből olvasta volna. így leszen a dolog majd Ivhinával is. Bár a régi-régi nagy ország ismerősebb, bár róla sokkal többet hallottunk, mégis csak kiváncsi a halandó ember most például, hogy hát milyen város is az a Peking, a hova ma már az egész világ szeme tapad? No hát erről a Pekingről akarok én egyet mást elmondani atyámfiai, ugv hogy ti is jól bele nézhessetek a harcztér helyébe. Peking fővárosa a khinai birodalomnak Ázsiában. Maga a város egy síkságon fekszik, és 6350 hektárnyi területet foglal el. Ez óriási területnek jó részét templomok, hatalmas kertek és tavak teszik ki. A birodalom fővárosa különben két részből áll. Az északi részét tatár vagy mandzsá városnak nevezik és egy szabályos háromszöget alkot. A másik városrész a khinai, melyet a tatár városrésztől ki- lencz méter magas és nagyon széles fal választ el. (Azt mondják, hogy e falakon a kocsik is kitérhetnek egymás mellett.) Különben falak és árkok veszik körül mindkét városrészt. A tatár város szabályosabb, de azért itt is és a khinai városban is csupa faházak állanak. Ha aztán a városokban tűz támad, olyan óriási pusztításokat okoz, hogy le sem írhatni. Az utczák ugyan szélesek, de porosak, piszkosak; itt is — amott is árkok borítják, melyben büdös hulladékok rothadnak. A házak általában alacsonyak. De a gazdagok házait magas kőfal keríti, belül pedig szép rendezett és tágas udvar van. Az utczákon oly nagy a forgalom, sűrű az embertömeg, hogy minduntalan a hordszékek és kétfogatu szekerekbe ütköznek a gyalogjárók. Nagyon érdekes az ugynevezet «Császári város.» Ez a tatárváros központját képezi. Szintén óriási kőfallal van körülvéve. Négy kapuja nyílik a négy világ égtáj felé. Az egyes pavillonszerű épületek a tető színe a tulajdonos rangja szerint változik. A császári paloták teteje sárga (az uralkodó család színe), a mandarinoké világoszöld, a templomoké sötétek; a nagy szabad terek színes cserepekkel vannak födve. A tatárvárosban kint van a jezsuita misszió régi csillagvizsgálója is, bámulatosan kidolgozott khinai műszereivel. A khinai városrészben, hol vegyest laknak khinaiak, mandsuk, mongolok, koreaiak, japánok, tibetiek stb., vannak a nagy áruházak és árubódék. Mindegyik előtt óriás betűkkel telerajzolt papirtáblák függnek. Azt a nagy jó benyomást, mit az emberben az élénk forgalom kelt, lerontja a pusztulásnak mindenütt látható nyoma. Az utak egy folyó medréhez hasonlítanak; térdmagas- ságnyira van bennök mindenféle piszok, por. törmelék. A városrész déli részén két templom áll, melyek nagyságra nézve vetekednek a császári palotával ; e két templom: a földmivelés és az ég temploma. Itt van a «szent szántóföld» is, a melyen azelőtt a császár minden esztendőben aranyból és elefántcsontból készített ekével egy barázdát vágott. A lakosság számára vonatkozó adatok bizonytalanok. A legutóbb 1845-ben tartott khinai hivatalos népszámlálás 1,648.814-re teszi e számot. Újabb adatok szerint azonban ez a szám 900.000 vagy épenséggel 500.000-re sülyedt volna. A helyőrség létszáma rendesen 10.000 s ezek a régi császári palotában laknak, melyet a francziák 1860-ban elpusztítottak. A város alapítására vonatkozó adatok 1279-ig nyúlnak vissza. 1662-ben és 1730-ban földrengés pusztította el a várost, a melynél 300.000, illetve 100.000 ember veszett el. No atyámfia, itt e városban kezdődik az a borzasztó, vérengző harcz, melyből, mint mondottuk könnyen világháború is lehet. Az európai fejedelmek (országok) hadakat küldöttek, hogy ott rendet csináljanak. El is jutottak már Pekingig, mert a lázadók már Pekingben vannak. Azt hirelik, a lázadóknak most már segítségére van a khinai rendes katonaság is, melyről nemsokára szintén írunk egyet mást. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. Gabonaértékesitő szövetkezet. A rossz gabonaárak a kisgazdák anyagi helyzetét is erősen megrongálták s a kisgazdák estek leginkább áldozatul a gabonaüzérkedés terén elkövetett számtalan visszaélésnek, ők lettek becsapva az elővételekkel, a hetivásári szenzálok ezerféle ma- hináczióival, elsősorban tehát őket kell megoltalmazni a napirenden levő visszaélésekkel szemben. Ez czélja a Magyar Gazdaszövetség azon törekvésének, hogy az országban minél több gabonaértékesitő szövetkezet létesüljön. Ha ez megtörténik, akkor a kisgazda nem lesz kénytelen az adó, a kölcsön törlesztési részletének és kamatának megfizethetése miatt gabonáját a hetivásárokon potom áron elvesztegetni, mert előleget kapkat rá a gabonaértékesitő szövetkezet pénztárában s mert a szövetkezet révén élvezheti a nagyban való eladás előnyeit éppen úgy, mint akármelyik nagytermelő. Mindazok, kik gabonaértékesitő szövetkezeteket akarnak létesiteni, forduljanak a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezete megbízottjához, Meskó Pálhoz, a Nvitramegyei Központi Hitelszövetkezet igazgatójához Nyitrán. Mez.ei termények lerakása vasutak közelében. A vasutak közelében lerakásra kerülő mezei terményeknél alkalmazandó távolság megállapítása tárgyában az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ismételten felíratott intézett a kereskedelmi miniszterhez, hogy ez ügyben tájékoztató rendeletet bocsásson ki. Á megújított kérelem alapján a miniszter rendeletet intézett a közigazgatási bizottságokhoz, melylyel azt a távolságot, amelyen belől a vasúti vonalak mentén behordásra váró mezei termények el nem helyezhetők, kilenczvenöt méterben állapítja meg. Egyszersmint elrendeli a miniszter, hogy azok a termelők, akiknek birtokán a termény erre a távolságra a terület keskenységénél fogva el nem helyezhető: terményeiknek a legrövidebb idő alatt leendő elhordására kötelezendők. Hasonló rendeletet intézett a miniszter azönnállóan kezelt közforgalmú hazai vasutvállalatokhoz is. Szállítási kedvezmény. A földmivelési miniszter közbenjárása folytán a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy azon kénpor küldemények, a melyek kizárólag a lisztharmat szőJőbetegség elleni" védekezésre vannak rendelve, az államvasutak vonalain tetszés szerinti mennyiség feladásánál ugyanazon viteldij kedvezményben részesittetik, a mely a philoxera és peronospora vitikola ellen való védekezésre használt szénkéneg, kékgálcz, vasgálicz stb. küldeményekre rendszeresítve van.
