Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-01 / 26. szám
208 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — A babonás vácziak. Tudós emberek fejtörő gondolkodás, okoskodás utján kieszelték, hogy a jégesőt hozó viharfellegeket szét lehet oszlatni az u. n. vihar- ágyukkal, melyről mi épp most egy éve már bőségesen elmondottuk a magunkét. Sejtettük“ előre s most meg is történt, hogy bizonyos babonás emberek Isten ellen való hadviselésnek nevezik eme fenyegető veszedelem ellen való védekezést, sőt amint hii-elik még olyan ember is akadt volna, ki azt mondá : »Ha Isten ellen merészeltek lövöldözni ha nem ma, de holnap szentuccse vége lesz a világnak!« De nehogy azt mondhassa valaki, hogy ezt a históriát az újunkból szoptuk, hát leírjuk itt a történetet a maga valójában. Váczon nagy zivatar volt, jégesővel vegyesen, a mely a termés jókora részét elpusztította. A nép azon része, mely a babonában hisz, a szerencsétlenségért azon birtokosokat okkozza, kik szerencsés eredménynyel viharágyukkal védekeztek. Tragor János birtokosról mondják, hogy különösen az ö bűne miatt pusztult el a termés, mert ő lövöldözött legtöbbet az Ég ellen. No hiszen szépen vagyunk! Hát a józan eszü magyar nép között vannak még olyanok is, kik botor észszel igy gondolkoznak. Szégyelhetnék magukat. — Nagy ezüst lelet. Baranya Mocsoládon a munkások földásás közben ezerháromszáz darab régi, római ezüstpénzt találtak. — Örvendetes tévedés. Blum Lipót czipész- nek hírül adták, hogy a fia meghalt a kórházban. Elis ment Blum a halotthoz, de mikor odaért már le volt szegezve a • koporsó. — Jaj kedves fiam! — jajgatott a gyáva szünes- szüntelen, mig egy kórházi alkalmazott meg “nem szólítja, hogy : — Nem bátyja volt az urnák, a halott, hiszen sokkal idősebb ember? Hány éves a fia? — «Hisz!» — «Akkor örüljön, mert a helott testvérek között is meg van ötven !» Fölnyitották a koporsót, hát csakugyan egy öreg ember nyugodott benne. Blumnak hívták azt is, de nem a Blum Lipót fia volt. — A búr köztársaságok jövőjéről a mióta csak az angolok javára fordult a harczi szerencse, sok szó esett Angolországban. Sokat gondolkoztak azon, hogyan lehetne a búr köztársaságokat a teljes elfoglalás után valóban angol gyarmattá átalakítani. De a leggyökeresebb tervvel, a mely jellemző az angol gondolkodásra, egy angol újság áll elő, mely ezt Írja: — Eddig csak kis patakokban folyt a vér. A béke érdekében ezentúl a folyókban kell folynia. Hamarább nem lesz béke Dél-Afrikában, mig a búrokat teljesen ki nem irtották és a mig Vaál két partján nem lehet mást hallani, csak az asszonyok jajgatását elesett férjükért, fiaikért, atyjukért és jegyesükért. Tökéletes elnyomatás minden kegyelem nélkül, minden kérvény visszautasítása, kérhetetlen üldözés; ez legyen ezentúl Angolország politikája. Ha a burok visszavonulnak a Zulu-földre, a zuluknak meg kell engedni, hogy betörjenek Transzvál ama részébe, a hol az angol csapatokat nem lehet használni és ha a burok asszonyai szenvedni fognak, gondoljanak arra, hogy ők ösztönözték a férjeket a küzdelemre. Ha a burok meghódoltak, az angol katonáknak ki kell őket pusztitaniok. Hadd termékenyítse meg vérük a földet, hogy annál gyorsabban nőjön a fü. — Ez aztán hatalmas pofonverése a felebaráti szeretetnek! — A délafrikai háború és az indiai éhínség. Ez a két dolog úgy kerül egymás mellé, hogy mindkettő az angolokat terheli és összehasonlításukban éles világításban mutatja az angol társadalom edzését. Egy amerikai lapnak jutott eszébe ez az összeállítás, a melyikei ezután kemény kritikát mondhat Anglia fölött. E szerint Indiában jelenleg mintegy 80 millió ember küzködik az éhhalállal és Anglia a mely mérhetetlen gazdagságot merített Indiából, mindössze 125.000 font sterlinget áldozott az éhínség leküzdésére. Ezzel szemben a délafrikai háború, a melynek eldöntésében legfeljebb 300,000 emberéletről van szó, eddig 150 millió font sterlingbe került Angliának, vagyis erre Anglia eddig is már több mint ezerszer annyit áldozott, mint a mennyit az indiai szüköl- ködőknek juttatott. Hogy jobban fejezzük ki magunkat, a háború minden másodperezben annyi költségbe került, a mennyiből tiz ember négy hónapig megélhetne; Anglia azonban, ime, jobbnak látja, hogy amúgy cselekedjék. — A kínai háború. Nagyon kevés hir szivárog Európába a kínai helyzetről és a mit kapunk, az is megbízhatatlan. Itthon mi találgatunk csak s meg lehet, hogy Kínában sok-sok európai fel van konczolva. a misz- sziók feldúlva, a kereskedelmi raktárak szétroncsolva. S majd ennek a vége az lesz, ha már sikerült úgy a hogy a rendcsinálás, akkor meg a hatalmak vesznek össze egymással azon, hogy melyik mit tartson meg magának Kinából, akkor lesz igazán háború. A mi követségünk palotáját, melyet oly nagy nehezen szavazott meg tavaly a delegáczió, a lázadók összerombolták. A boxerek a palota drágaságait széjjelczipelték s a drága pénzen a nagy kényelemmel épült palota romokban hever. NEVESSÜNK!!! Áldás. Kevés pálinkát adtak a falusinak a boltban, mire ő kifele jöttében a következő áldással fordult a kereskedőhöz — Jaj, hogy az ügyvéd szellőztesse ki a kend botját! * Enyhítő körülmény. — Becsületsértési port tárgyal a biró. —• Miért nevezte a panaszost, aki arra semmi okot nem adott, vén szamárnak? — Mert kérem aláson, én már harmincz esztendő óta ismerem. * Ritka tyúkok.-- Midőn egykor Miksa császár Augsburg városába ment, a városban lakó zsidók egy kosár aranytojással kedveskedtek neki. Miksa császár ezért mind lefogatta őket mondván: Ezeket a tyúkokat ketreczbe tegyük, hadd tojjanak többet is. Terményárak e hét folyamán. TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára TERMÉNY-NEME 50 kilogramm ára k. f. k. f. k. f. ■k. f. Árpa 6 6 10 Muhar 8 8 10 Búza 8 04 8 10 Bab tarka 4 — 4 20 Rozs 6 30 6 70 i Bab n. fehér j 6 — 6 50 Zab 5 32 5 52 Borsó 9 — 11 — Tengeri 5 60 5 75! Lencse min. szer. 14 — 16 — Luczerna m. 34 50 35 — 1 Köles 6 — 6 50 Vörös lóhere 48 — 63 — Köles kása 10 25 12 — Baltaczim 13 — 13 101 QPF“ A világ legelső kaszagyára, "‘sPE mely minden kiállításon kitüntetve lett a SZENT ANDRÁS EZÜST ACZÉL KASZAGYÁR, melynek egyedüli szétkiildője BEECIL SIMOI ur, SOMOCTST-SZDUL. A ki valódi megbízható jó kaszát akar az idén is használni, az senkitől ne vásároljon mig a közkedvelt világhírű Szent András jegyű ezüst aczél kaszáról képes fóárjegyzéket nem kér! A Szent András kaszagyár, mely minden kiállításon kitüntetve lett 100 koronát fizet annak, a ki egy más gyárból egy Szent András B. S. jegyű ezüst aczél kaszát tud előmutatni. 200 koronát fizet annak, a ki 100 drb közül 5 rosszat tud előmutatni. Szállilás már most is teljes jótállás mellett! 5 drb rendelésnél a postaköltséget a kaszagyár fizeti! 10 drb rendelésnél egy darab ingyen adatik ráadásul! A sok ezerre menő elismerő, dicsérő levelek és utánrendelések nálam, mindenkor megtekinthetők. Kérjen mindenki képes fő árjeyyzéket egy levelező lapon, melyet ingyen és bérmentve küldök 1! Árjegyzéket csak úgy küldhetek, ha czimüket, megyét és utolsó postát is jelzik. Fizetésnél kedvezményes feltételek 1 —^ // 12— 5
