Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-01-21 / 3. szám
± MAGYAR FÖLDMIVELŐ 21 De hát mi féle instrumentumok lehetnek ezek, kérdezed bizonvnval atyámfia. Tengeri hajók. A delejtü vagy másképpen mágnest ismertetem meg csak veled atyámfia ez alkalommal. Van egy vas nemű, legtöbbször patkó alakra készített mágnes vas, melynek az a tulajdonsága, hogy apró érczdarabokat kis távolságból magához kap és azokat, mintegy lebilincselve tartja. No hát maga a föld is atyámfia nem más, mint egy óriási mágnes, melynek különösen a mágnes tulajdonságú vasra nagy hatása van. No most képzelj el atyámfia egv tü alakra készített mágnes vasat, mely alulról középpontjában mozgathatóig föl van támasztva, vagy ugyanígy megkötve fonalról csüng alá. Ez, mivel mindkét esetben szabadon mozoghat, ki van téve a föld mágneses hatásának. Az az, a föld az igy felállított delejtünek határozott irányt ad. így, hát a delejtü teljesen tájékozta a hajóst arról; éjszakon, keleten egyszóval melyik világtájékon van a hajó. Ez pedig nagy-nagy fontosságú dolog ám a mérhetetlen tengeren, mint azt elébb is mondottuk. Ezen segéd eszközökkel vette kezdetét atyámfia a világ hajózás. ‘Ezelőtt ismeretlen földeket fedeztek fel, mert a tengerészek kimertek ám menni a mérhetetlen tenger egész területére. így fedezhette fel Kolumbus Kristóf nevű hires tengerész Amerikát és egy másik el juthatott a még ismeretlen világrésznek, Ausztráliának partjaira. A gőzhajók. Hát még azóta milyen lendületet vett a hajózás, hogy Stef- fensohn nevű ember a gőzt kezdette használni a gépek mozgására ? Persze, hogy azóta gó'z- hajók is vannak. A legnagyobb magyar gróf Széchényi pártfogása és kezdmé- nyezésére indul meg az első gőzhajó hazánkban a Dunán ezelőtt (50—70 esztendőkkel... Ma már atyámfia, ha megállsz a főváros szép Dunapartján egész hajó-rajt láthatsz szaladgálni az ős Duna hátán. Bevallom neked, hogy mikor én életem1 en először ültem egy hajóba a Dunán, olyan szokatlan érzés fogott el. Pedig hát olt látja az ember a földet két oldalt. De hát még akkor, mikor a hajó a mérhetetlen tengeren van, a hol napokig, hetekig, hónapokig nem láthatni csak vizet és eget! Az anyjához szökött. Megható történetet Írnak Kassáról egy kis fiúról, aki Budapestről oda szökött, az édes anyjához, akitől a törvény elszakította. A csöpp emberke bátran kopogtatott a rendőrség hivatalos szobájába és igy szólt: — Kérem, ne les-ék engem visszaadni az apámnak, mert én az édes anyámnál akarok maradni. A jegyző vallatja, a fia értelmes feleletet ad minden kérdésre. Kimondta, hogy őt Scheffer Dezsőnek hívják, az apja Budapesten lakik és szabó. Az anyja pedig a férjétől elváltán él. A törvény öt az apjának ítélte. De az apja nem szereti, mert csak nemrég is azt mondta neki, hogy menjen tőle. Ő tehát az újévi borraválókat a vasútra vitte, ott jegyet váltott magának s eljött az édes anyjához, akit nagyon szeret. — De hát kis fiam,szólt a jegyző, szegény ám a te anyád. A fiú erre közelebb lépett az asztalhoz s mint egy egész ember, önérzetesen válaszolt: — Oh, tudok én dolgozni. Majd keresek én o helyette is. A tisztviselő még biztatta, hogy nem küldi Budapestre, mire a fiú ragyogó arczczal köszönt és eltávozott. A hajózás mesterségéről. A Dunaparti lakosok, atyámfiai, bizonyára megszokták a hajók járását, a szép Balaton vidéki embernek sem feltűnő már a gőzhajó, a mint szeldeli a kis magyar tenger haragos hullámait. De hány ember van, a ki életében sohasem látott hajót, a kiket tehát bizony nagyon is érdekelni fogja, ha a hajózás mesterségéről egyet-mást itt az »Ismeretek Tárában« elmondunk. Különben annak sem fog megártani, a ki már nem csak képben, de valóságban is látott hajót vagy talán ült is benne. Ki hajózott először 9 Ugyan atyámfia hogy lehessen azt kitalálni ? A költő azt mondja, hogy hősi bátorság és megtörhetetlen erény dagasztotta kebelét, ki először bocsátotta járóművét a haragos tengerre. Mert hiszen az ember előtt úgy terült el a mérhetetlen tenger, mint ismeretlen, félemletes víztömeg. Valószínű, hogy a tengerparti lakosokat a tenger árjába került úszó fatörzsek vették a hajózás első gondolatára. Ezek az úszó fatörzseken vizi madarak pihenhettek és hajtattak tova a haboktól. Vagy árvizek alkalmával elragadott odvas, kivájt fák” úszkáltak melyek üregében a veszedelemtől meglepett állatok menedéket kerestek. Az első hajó tehát atyámfiai bizonyára nem rendszeres jármű, hanem kezdetlegesen kivájt fatörzs lehetett. Mozgató eszközül rúd vagy evező szolgált. Mint tudjuk, aztán vitorlát alkalmaztak a hajóra. Hát erre a gondolatra mi vezethette az embereket? A hagyomány azt tartja, hogy a hajón az asszonyok ruhát szárítottak. Mikor azonban a ruhákat terengették kifelé, hát vették észre, hogy a felakgatott ruhák majd veszedelembe döntötte őket. Mert a beléjük kapaszkodó szél a parttól messze hajtotta a faalkotmányt, melyen állottak. A vitorlák alkalmazása magával hozta aztán az árboczok használatát, melyeken a vitorlákat ki- feszitették és a horgonyokét, melyek segítségével a hajót megállíthatták. Óriási hajók, uj világrészek. A görög nép fénykorában, Krisztus Urunk születése előtti időkben már ó r i á s i nagyságú hajókról beszélnek a történetírók. Ezek daczoltak a haragvó tenger hullámaival is. Nagy mennyiségű árn- czikkeket szállítottak. Felfedezésekre indultak, sőt már tengeri csatákra is felhasználták. De hiába, azért ezen hajókkal sem igen mertek a parttól nagy távolságra távozni. Nappal és csillagos éjszakákon még csak meghatározták az ut irányát, de rettegés fogta cl a hajósok szivét, ha jött az óriási zivatar... Ha kiverte a hajót az ut irányától vagy messze hajtotta a parttól, szörnyű veszedelemben forogtak. Mert könnyén a tengerből kiálló sziklákba ütközhetett a hajó. És ekkor tönkre ment. a hajósok és a nép elveszett, a tenger mélysége lett az ő sírjuk. Másképpen állott a hajózás mestersége, mikor aztán feltalálta a tudomány a delej tüt és más segéd eszközöket! ISMERETEK TÁRA.
