Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-24 / 25. szám
196 MAGYAR FÖLDMIYELŐ A gazdasági munkások öröme. A gazdasági munkásokat segélyző pénztárról. (Folytatás.) Mennyi segélyt ad hál a pénztár ? Azért a csekély heti húsz fillér járulékért az uj intézmény a következő kedvezményeket nyújtja a tisztes munkában elaggot, vagy munkaképtelenné vált gazdasági munkásoknak : 1) Ha a munkást baleset, betegség éri, a pénztár fizeti az orvost s a gyógyszereket; 2) ha a tag munkaképtelenné válik két hónapon át naponkint (60 kr), 1 korona 20 fillér segítséget kap; 3) ha a tag teljesen munkaképtelen lesz állandóan havi (5 forint) tiz korona segélyt kap, mely összeg azonban még tetemesen felemelhető, ha az intézmény megerősödik; 4) ha a tag baleset miatt elhal hátramaradt családja (200 frt.) 400 koronát kap. 5) Ha a munkás 10 évi tagság után munka- képtelenné válik, életefogvtáig havonkint 10, esetleg húsz koronát kap. 6) A tag hatvanöt éves korában, minden egyébb igényeinek épségben tartásával száz koronát kap. 7) Ha a tag meghal 5 évi tagság után 200. tiz évi tagság után 250 és tizenöt évi tagság után 270 korona segélyben részesül családja. Mely esetben tagadhatja meg a pénztár a segélyt? A pénztár nem nyújt segélyt, ha a tag munka- képtelenségét szándékosan idézte elő, vagy ha részegfővel lett nyomorékká. Mivel jutalmazza az aj intézmény a hűséges és hosszantartó szolgálatot? Azzal, hogy a gazdasági cselédnek egyazon szolgálatban eltöltött idejét az intézet megalakulásakor beszámítja a tagsági időbe, ha az illetők a járulékot ez időről kamat nélkül beszolgáltatják. Hát azokról a szegényekről, kik a heti hatost sem tudják beszolgáltatni megfeledkezik-e az uj intézmény? Dehogy felejtkezik! Éppen ez mutatja legjobban áldásos voltát, hogy még ezekről is jószivüen gondoskodik. Akik szegénységük miatt nem tudnak hetenkint húsz fillért fizetni, rendkívüli tagjai lehetnek a pénztárnak és az évi 1 korona befizetés fejébe baleset, vagy betegség esetén ingyen gyógykezeltetik és a gyógyszereket is a pénztár fizeti. Ezenkívül a mennyire a pénztár állapota engedi segélyt is kap betegsége esetén s elhalálozás esetén családja 200 korona temetési költséget kap. A hátramaradt házastársak és leszármazottak mily arányban illeti meg a segély? A segély fele a házastársaé, másik fele a gyermekek közt osztandó fel. Idegenekre szabad-e átruházni a segélyt? Ez az üdvös intézmény nem engedheti meg természeténél fogva sem, hogy a család számára nyújtott segélyt idegenek élvezzék. A kiskornak pénzét ki kezeli? A segélyben részesült kiskorúak pénzét, apja, vagy anyja, avagy ha ez nem megbízható a közgyám által kirendelt gyám kezeli. Kik vezetik, igazgatják a pénztárt, azaz kik lesznek a pénztár tisztviselői? Az alapitó s rendestagok, a helyi bizottságok és a földmivelésügyi miniszter ur által kinevezett megbízható egyének. Az elnököt és az ügyvezető igazgatót a miniszter nevezi ki. Ki végzi a segély-pénztár orvosi tisztéi ? A segély-pénztári orvos teendőit az illetékes községi, vagy körorvos intézi. A pénztár miféle kedvezményekben részesül az államtól? Az évi százezer korona segélyen kívül: 1) adómentes; 2) bélyeg és illeték dijakat nem fizet; 3) vitelbérmentes, azaz nem fizet vasúti és postaköltségeket. Szabad-e a tagsági könyvecskét a gazdának visszatartani ? Mivel feltehető, hogy számos gazdasági cseléd helyett, a tagsági dijat maga a gazda fogja befizetni a törvény ez irányban is világosan intézkedik. A gazda semmi körülmények közt sem tarthatja vissza a tagsági könyvet. A befizetett diját a pénztár nem fizeti vissza a gazdának, de ennek joga van azt a kilépett cselédtől behajtani. A tagsági könyvecskét szabacl-e elzálogolni ? A tagok érdekében a törvény azt is kimondja, hogy a könyvecskét zálogba venni, vagy arra hitelezni nem szabad. Mikor termi meg ez uj intézmény azon áldásos gyümölcsöket, melyet tőle a munkás nép és az egész haza vár? Ha az ország minden egyes polgára, legyen bármi, avagy bárki, kész örömmel siet eme intézmény támogatására, szeretettel, bizalommal viseltetik honfitársai iránt s az érdekelt munkás emberek egytől-egyig beiratkoznak a pénztárba s mentői több tagot gyűjtenek. Mikor és hol kell beiratkozni? Eddig is sokan fordultak már hozzánk levélben, hogy Írjuk meg mikor és hol kell beiratkozni, de erre még kimerítő választ nem adhatunk, mig magunk is bővebben nem értesülünk. Akkor azonban bőven tudósítani fogjuk olvasóinkat, mivel reméljük, hogy közülök egy, de egyetlenegy sem lesz. ki be ne iratkoznék a pénztárba. Isten éltesse derék miniszterünket, ki ez uj törvényt nyélbe ütötte! A magyar nép nem lesz háládatlan, megérti a jóakaratot, s saját érdekében felkarolja az uj intézményt. ügy legyen! Jóakaró. EairRŐL-MÁSRÓI.. * * — Nézze már komám asszony, mennyi gyümölcs van az uraság kertjében a törpefákon! — Hej, okos ^kertésze van ám az uraságnak! Képzelje csak koma, a törpefákat — a fagyos napokban — ponyvákkal takarta be és megvédte a termést a fagy ellen. * A szomszédom, mikor a fagytól félt éjjelre a fa alá dézsában vizet állitott. Vátig mosolyogtam és mondok — Milyen babonás ember. De bizony látva láttam, hogy — igaz kisebb fagy volt, de megoltalmazta a fát. * — Hallja már kigyelmed, egy ujságlapban azt olvastam, hogy a fát okkaí - móddal bármely időszakban át lehet ültetni. — Ne mondja már koma ? Hát osztég, hogy tanit ki arra az okkal-móddal való ültetésre. — Aszondja, hogy az átültetésre szánt fát ássuk ki nagy óvatossággal. Ültetés előtt 1—2 óráig vizbe állítsuk. A hova pedig a fát átültetni akarjuk, ássunk nagyobb gödröt. Töltsük meg harmadáig vízzel, hányjunk finom földet a vizbe és addig kavarjuk, mig péppé nem válik. Állítsuk ebbe a pépbe a fát, hányjuk be földdel és jó erősen tapossuk meg. — Hm, hát bizony jó ezt tudni. — Aszondja, hogy a nyár közepén, elvirágzott és teljesen lombos fát is ültettek már ily módon. Uj helyén még termést is hozott.
