Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-24 / 25. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 197 Miként lehet az iszákost meggyógyítani ? Mátyás (vezetéknevét elhalgatom) igen becsületes ember volt; szorgalmas, munkás mindig volt elég teendője, jó feje is volt, a községben mindenre lehetett használni, volt felesége, gyermeke, jó férj, jó apa volt — de nagyon megszerette a bort s ha leitta magát, nem volt alkalmas semmire, rosz- szabb volt olyankor a fain legrosszabb lakosánál is. Esküdözött, szitkozódott, veszekedett, rágalmazta a felsőségeket; mindent jobban akart tudni, mint más; rosszul bánt feleségével és gyermekével a világ csúfjává tette magát egészen. — Kár érte, - mondák, s mindenki megvetette az iszákost. — Kár érte, mondották elöljárói s nem akarták többé hivatalokra használni: mert nem a hivatal tartja az embert tiszteletben, hanem az ember tartsa tiszteletben a hivatalt; de az iszákos megbecs- teleniti azt. Ez Mátyás barátainak nagyon fájt. Hiába intették, figyelmeztették, kérték őt, hiába könyezett neje. Az italt nem tudta elhagyni. Az iszákos rabszolgája torkának. Mátyás barátai végre egy ügyes orvoshoz fordultak, azon kéréssel, hogy gyógyítsa ki Mátyást az iszákosságból. Erre különös módot ajánlott nekik az orvos. Midőn egy este Mátyást részegen az utczán heverve találták, jajgatva vitték házához. »Mi történt vele?« — kérdék az emberek az utczán. »Kitörte a lábát!« Felesége és gyermeke jajgatva kiabálták: Eltörte a lábát! Az orvos előhivatott, hozott magával csontküllőket s más a lábtörésnél szükséges műszereket s az ittasnak egészséges lábát (mert valósággal nem tört el) oly erősen bekötözte, mintha csakugyan el lett volna törve. Azután vizet locsoltak arczára s midőn felébredt, mindnyájan kiabál« fák: Eltörte a lábát! Mátyás, ki felébredvén, ezt hallotta, s a csontküllők szorítását érezte, egyszersmind lábával erősen lekötözve feküdt, úgy hogy nem mozdulhatott s egészséges voltáról nem győződhetett meg: elhitte, hogy részeg állapotában eltörte a lábát. Ellene esküdött szive mélyéből a bornak, mely oka volt szerenesétlenségének, két hónapig csendesen kellett feküdnie s hogy vérét fel ne izgassa, nem szabad volt egy csep szeszes italt sem bevennie. Az orvos olykor-olykor erősítő gyógyszereket adott * * neki. Végre kijelentette az orvos, hogy vége van a gyógynak. Mulatságos volt most látni, mily gondosan és vigyázón — mintegy tojásokon jái’t Mátyás — hogy eltörött lábát kímélje. Attól fogva inig élt rendes ember volt, sohasem ivott többett. csak amennyi a legtisztességesebb volt. Csak sok év múlva tudta meg a tréfás, de hasznos csínyt, melyet rajta barátai elkövettek s csak ettől kezdve mert jobb lábára ismét bátran lépni. Őr. Tréfás kérdések. Mi az? A nap főzi, a kéz szedi, a láb tapossa, a száj beveszi ? (jog) * Mi a legszükségesebb a nagy lakodalomhoz ? ( fuzs y) * Földbe temetnek, mégis megnövök, kitépnek a földből, sárba temetnek, mégis fehér leszek, összetörnek, megint összefoldoznak; de én mégis betakarom a szegényt is, gazdagot is? (*U3[so aapuayj) * Milyen sötétség az, melyet csak világoson lehet látni ? ” ( jjoáuju zy) KÖZÖS ISESZÉIi(iKTÉ«EK. Gazdasszony. Az említett »tojásszövetkezetek« Toron tál-vármegyében működnek. Huszonegy község állott szövetkezetbe. A napokban olvastam, hogy naponta 100—120 láda tojást szállítanak Londonba, (Angol orsz.) Négyivel- ötivel (20 fillérért) adják át az asszonyok a szövetkezetbe a tojást. Nos hát rajta — a falusi asszonyok édes mindnyájan kövessék a torontáliak példáját. Sorsjegyre vonatkozó kérdésekre nem válaszolunk. Ezt már huszadikszor jelentjük ki. Többször nem is mondjuk. Puszta. K. S. Ha az időjárás jó és meleg van, a három hetes gyermeket már kiviheti a szabad levegőre. Csakhamar megszokja ő a szabad levegőt, ha kezdetben nyugtalankodik vagy esetleg sir is. Vigyázni kell, hogy szemecskéit az erős napsugár ne bántsa! Dinnyés. A jó dinnyét nem csak bent, de külföldre is keresik. Csahogy jó dinnyét nem minden talajon lehet termelni. Hűtött, nedves mocsaras vagy vizenyős lápföldeken kár termeszteni. Azt mondja egy szaklap a másik kérdésére, hogy a 4—5 éves mag mindig jobb a frissnél, mert erőteljesebb és szebb növényt ad. A nagyban való termelés esetén szakkönyvet hozasson. A hirdetési bélyeg és ezzel együtt a plakát- valamint a naptárbélyeg megszüntetéséről szóló torvény- czikk megnyerte a királyi szentesítést. Julius hónap elsejétől kezdve semmiféle hírlapi beiktatás után (sem hirdetés, sem közlemény, sem apróhirdetés után) a szokásos 30 krajezáros bélyegilletéket megfizetni nem kell; a hirdetmények (plakátok, az utczán osztogatott reklámczédulák, ujságmellékletek) után eddig beszedett egy- és kétkrajezá- ros bélyegilletéket sem, végre a naptárbélyeg is megszűnik és pedig az 1901. évre szóló naptárak már az 1900. évfolyama alatt béiyegtelenül kiadhatók és áruba bocsáthatók. Ezzel az ipari és kereskedelmi hirdetés czéljaira fölszabadult teljesen a publicitásnak hatalmas ereje, amely megbecsülhetetlen szolgálatot tesz minden vállalkozásnak. A törvényezikk, mely 1900. év junius hónap 4-én nyert szentesítést és junius hónap 12-én hirdettetett ki. Ä lisztharmatról a múlt évben igen bőven és népszerűén irt a M. Földmivelő, Azért kell összegyűjteni a számokat és beköitetni. Az olvasókör meg éppen legyen rajta, hogy a »M. F.« számai beköttessenek, hogy a tagok a Tartalom jegyzékből a szükséges tanácsokat megkereshessék. Múlt évfolyamunk erősen befűzve 2 forintért még mindig kapható és pedig bérmentesen. Annyit azonban üzenhetünk, hogy a legczélszerübb védekezési mód a szőlő zöld leveleinek kénnel való befuvása. Kisgazda. Hát legyen szives a tanulmányi kirándulásról való tapasztalafait papírra vetni Azt mondja : »ákum-bákum Írásom van nekem.« Ilyen írásuk van sokszor a minisztereknek is. Ne törődjék vele. A mi iró deákunk majd elvégzi a simítást. Hát ide vele ! Községi képviselő-tag. A vasárnap megünneplésére még a törvénynél is többet tehet maga a község, ha van benne Istenfélelem és keresztény érzület Határozzák csak el közösen, egyértelmüleg a vasárnapi munkaszünetet és őrködjenek, hogy az ellen senki emberfia ne vétsen vagy ha vét — tanítsák meg moresre bot és ütlegelés nélkül — közelítéssel — majd beadja az ipse a derekát. Önzetlen hazafiasság. Spártának egyik derék fia Podaretesz, szeretett volna a tanács tagja lenni. Fel is lépett a választás alkalmával, azonban megbukott. A helyett, bogy, mint manapság szokás zúgolódott, duzzogott volna, inkább boldognak érezte magát és örült, hogy hazájának még 300 derekabb polgára van nálánál. Tisztelet az öregeknek. Spár Iában az ifjúság olyan tisztesség-tudó volt, hogy valahányszor öreget láttak, mind talpra ugrottak. Midőn e ritka tiszteségtudást látta egy idegen igy szólt: — Szeretnék Spártában megöregedni. Bárcsak édes hazánkban is igy volna! Szinte sírva fakad az ember, ha látja az utczán a megősziilt s a hazájáért és nemzetének szabadságáért küzdött aggastyánok után futó csufolódó gyermek sereget. (Lásd mai ezikkünket! Szerk.)
