Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-27 / 21. szám

164 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Az assszony-népség csoportokba verődve várja a következményeket. Egy sovány, vézna asszony éppen e perczben esküdözik, hogy ő egyebet nem látott, nem tapasz­talt és egyebet nem is valliat, minthogy Kardos Péter végtelenül szerette feleségét. — Hogy üthette volna -- szólott egy má­sik, köpczös asszony, mikor majd a szive hasadt meg béhantoláskor. — Sose tudtam bizony én erről a mende­mondáról, mig Csizi kománál tengeri hántóban nem voltam. — No ugy-e, hogy a vén banya, ez az átko­zott Dudásné kezdette mondogatni, hogy hát igy, meg igy... Szó-szó után kerekedet; és elhihetjük. hogy most már nem akadt senki, a ki ura volt volna: kitől, hogyan és mi módon keletkezett az a ször­nyű vád, mely becsületes Kardos Péter uramat a börtönbe juttatta... ? Kardos Péter meg ott állott szótlanul, várva a perczet, mikor meggyalázott becsületének igazsá­got szerezhet. JÓ EGÉSZSÉG. A korai ránczok. Alig nehány éve még, hogy Fátyol Ferkó haza­került katonáéktól, az arcza máris olyan ránczos, mintha legalább is ötven év hagyta volna rajta barázdáit. Különben olyan jól megtermett ember volt a Ferkó, hogy nem csak a lányok, de még Trézsi néni is sajnálta szegényt ránczos arcza mián. Eleinte ő kigyelme a drága holtból, (amint arra felé a patikát nevezik) vett is holmi szépítő kenőcsőket, hanem bizony annyi hasznát, sem vette, mint az egyszeri czigány a vonónak, mikor nem volt hegedűje. Minnél jobban kente-fente magát, minnél több »pomádét« kent az arczára, annál csúnyább, annál ránczosabb lett az. Végre már ő kigyelme is belátta, hogy a patyikus konyhában összekotyvasztott csoda­szerek nem hogy használnának, hanem éppen ellen­kezőleg ártanak az arczbőrnek, azért egy jóhirben álló öregasszonyhoz fordult tanácsért. Galambossyné asszonyság először amúgy ma­gyarosan megszapulta Ferkót, hogy eddig is miért költött annyi tenger pénzt a patikára, mikor ő egy krajczár nélkül is segített volna rajta. — Ugyan édes nénémasszony, az Istenre ké­rem, ha tudja a módját, hogy kell ezeket a ránczo- kat elsimitani hát tegye meg azt a szívességet, mondja el nekem is! — Szívesen öcsém! — volt a válasz. — Egy­szerű az nagyon. Olykor-olykor úgy lefekvéskor kend be az arczod tiszta zsírral s meglásd olyan ruganyos, olyan friss, olyan szép lesz az arczbőröd, hogy még Feledi Boris (tudnivaló dolog, hogy köz­ségükben az volt a legszebb leányzó) is irigyelni fogja tőled. Fátyol Ferkó megfogadta a jó tanácsot és nagy hasznát vette. A ki jónak látja, szintén megpróbál­hatja. (— P-) Találós mesék. 1. Mig él, mindig fut, holta után pedig lop? q \ 9 d o '\ 2. Két hét, hány hét ? ('LL) 1 p M u a a i o h 3. Hová teszi a kőmives először a téglát, mikor házat épit? a q a I o u 8 e j\T 4. Mikor a szolgáló szapul, mikor mos? j s o ui j o íj ]sn zy KÖZSÉGHÁZA. A népszámlálás elrendelése. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter kör­rendeletét bocsátott ki az összes törvényhatóságok­hoz, melyben az 1900. évi népszámlálás iínegejtésére határidőül 1901. jan. 1-10-ig terjedő időt határozza meg s az általános intézkedések megtételére szólítja föl a törvényhatóságokat Az 1900. évi népszámlálás­ról szóló 1899. évi XLIII. t.-cz. 3. §.-a értelmében a községek és városokat az 1900. évi népszámlálás alkalmából a következő kiadások fogják terhelni: irodai kiadások, a_ számláló biztosok dija, csomago­lási és szállítási dijai a népszámlálási anvagnak a központi statisztikai hivatalhoz. Ez okból figyelmezteti a miniszter a törvényhatóságokat, hogv már most tekintettel legyenek a városnak és községeknek a 1901. évi költségvetési előirányzatában a várható nép­számlálási kiadásokra A rendelethez mellékelve van egy utasítás is a népszámlálás megejtésére vonatkozólag. Ezen utasítás szerint a népszámlálás megejtése 6 köznapon túl nem terjedhet. Minden törvényhatóság területén levő községek azonban egy számláló kerületté nem alakíthatók. Számláló biztosoknak kinevezhetők; tanítók, tanárok, lelkészek, ny. hivatalnokok, értelmesebb gazdák stb. — de a körjegyzők, anyakönyvvezetők, orvosok lehetőleg mellőztessenek. Tanítók kötelesek a számláló biztosi megbízatást elvállalni s a megbízatásnak eleget tenni tartoznak. A számláló biztosok dijaztatnak, dijaik fokozatban vannak megállapítva, I. dij 3, II. dij 4, III. dij 5, IV. dij 6 koronában van megállapítva. A hatóságok adják hírül a népnek a követ­kező tilalmi rendeletét! Az európai népvándorlás, melyből az amerikai Egyesült Államok lakossága oly roppant számra nö­vekedett, úgy látszik magának a nagy amerikai biro­dalomnak sincs már Ínyére. A kivándorlók na- gvobbára szegény és igen sokszor nem éppen tiszta előéletű emberek, kik terhére vannak az amerikai társadalomnak s gyakran ártalmára a közrendnek. Épp ezért az amerikai kormány már régóta intézkedéseket hoz a bevándorlás ellen. Legújabban is azzal akarja megakasztani, hogy teljes szigorral érvényesíti egyik törvényét, mely szerint valamely állásra, vagy munkára előzetesen a bevándorlás előtt elszerződött embernek tilos a bevándorlás. Újabban ezt a törvényt azzal egészítették ki, hogy formális szerződés nélkül s már akkor is tilos a bevándorlás, ha a bevándorlók valamely nyomta­tásban közzétett magánfelhivás következtében ván­dorolnak be az Egyesült Államokba. Az e tilalom ellen vétőket azonnal hazaküldik. A hazaküldés egy éven belül utólag is megtörténhetik, ha a tilalom ellenére bevándorolt egyének akadálytalanul partra szállottak ugyan, de a tilalom áthágását később meg­állapították. Mindezt az osztrák belügyminiszter teszi közhírré, hogy megóvja az osztrákokat a ki­vándorlást követő csalódástól s ügynököktől, kik munka előzetes ígérgetésével csalják ki az embere­ket Amerikába. Ezentúl tudniillik az ilyen ügynö­kök által kicsábitott embereket visszaküldik Ameri­kából. Az osztrák miniszter figyelmeztetéséből Magyarországon is okulást szerezhetnek azok, a kik hajlanak a kivándorlásra. Mikor leszünk boldogok? Okos kis leányka, kedves, mint a tavasznak első ha­sadása reámereszti édes anyjára szép kék szemeit — az­tán ezüst csengésű hangján kérdezi: — Mamukám, mikor leszünk boldogok? — Mamuka szinte zavarba jön a fogós kérdésre . . . és csak pillanatok múltával válaszol . . . — Édes angyalom, halála előtt senkisem lehet boldog.

Next

/
Thumbnails
Contents