Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-06 / 18. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 141 Ennekutána balról mindig keskenyebb és keskenyebb darabját látjuk a megvilágított Holdnak. Végtére aztán útjában megint a Föld és a Nap közé kerül és teljesen elsötétedvén, néhány napra eltűnik szemeink elől, hogy ismét megújuljon. Atyámfiái, a Hold is a legnagyobb pontossággal jár a maga pályáján. Azért tudják a kalendá- riumcsinálók akár esztendőkkel is előre kiszámítani, hogy ekkor, meg ekkor, ebben és ebben az órában és perczben az égnek melyik tájékán fog állani a Hold és milyen fényváltozást mutatni? Érdekes tudnivaló még, hogy reges-régen a Hold járása szerint számították a hónapokat és az esztendőt. Csakhogy 12 holdhónap (vagyis 12-szer 29 és fél nap) mindig kurtább volt, mint a mi mai esztendőnk. És azért, mikor látták a régiek, hogy ők számításaikban sietnek, a nagy természet pedig az ő fordulataiban és munkájában késik: minden két-három esztendő múltán egy holdhónapot toldották be az ő kurtább holdesztendőjükbe és igy^ a természet menetével valahogy mégis egyenlő lépést tartottak. De az már sajnálni való dolog, hogy tanulatlan emberek szegény jó Holdunknak a járásához még babonás várakozásokat is kötnek. Csak kissé belátó és gondolkozó ember is. a ki tudja, mint ti is atyámíiai, hogy voltaképpen mi a magyarázata a Hold fényváltozásainak ? — mosolyog az olyan gyermekes hiedelmeken. Holdfogytán kell gilisztamagot beadni a gyermekeknek, mert akkor kivesznek azok a férgek! És holdtelés idején kell megnyesegetni a kis leányok hajfonatának végét, mert akkor jobban fog nőni a hajuk ! Éppen ugv lehet as ilyen balgaságokban hinni, mint ha te, atyámfia, egy botot tennél a szobasarokba és várnád, hogy mindjárt megeredjen az eső, mely megöntözze a te szomjas földedet. P. L. * 1 2 3 4 5 Találós mesék. 1. Mi nélkül nem lehet szántani? I U >11 au s bi n p a o 2. Éjjel-nappal fürdik, még is fekete. >[0 .1 3 }( m o i b m y 3. Milyen fa van legtöbb az erdőn ? •oqaorj 4. Ki nem jár az orra után ? qB.1 v 5. Milyen disznó van legtöbb ? U >[ J B J 3([.IO íj Sötétség nappal. Május végén, huszonyolczadikán, Európa népének érdekes égi jelenségben lesz része. A hold el fogja fedni a napot, s beáll ama ritka égi csodák egyike, amikor világos nappal koromsötét lesz, teljes éjszaka. Igaz, hogy csak néhány másodperezre. A napfogyatkozást teljességében csak Spanyolországban fogják látni még tizenkét perczig. A nagy esemény megfigyelésére máris készülnek ott. A csillagvizsgáló állomásokat többek rendelkezésére szerelik föl, könyvet adnak ki az eddig tapasztalt eredményekről és számos külföldi tudóst hivnak meg. Megy is Angliából 200, Francziországból 125, Németországból 50 tudós. Szóval egész ünnépiesen várják a pillanatnyi sötétséget. Az asszony fölösleges. Roberts angol fővezér Afrikában kiadta a parancsot, hogy az asszony fölösleges lom és nehéz nyűg lévén a háborúban, asszonyoknak tilos a hareztérre menni. Szigorúan betiltotta az asszonyok odaözönlését, mely Angliából megindult, sőt a már lent levő katonai asszohynépet is felpakkoltatta s Fokvárosba küldi. Ez eljárás azonban korántsem uj, mert hiszen szabadságharczunk idején, tehát félszázaddal ezelőtt a magyar fővezér Görgey Arthur is kénytelen volt a hadseregéhez özönlött asszonynépet egy szép napon minden válogatás nélkül egyszerűen eltávolítani táborából. Sőt Suvarov, a nagy orosz hadvezér, a napóleoni háborúk idején is hasonlóképen járt cl. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A cséplőmunkások törvénye. A munkás vállalkozókról. 1. Kit nevezünk munkás vállalkozónak? Munkás vállalkozónak nevezzük azt az egyént, ki az egész cséplési munkát felvállalja a gazdától s kiadja a cséplőmunkásoknak. Jól meg kell ezt . érteni. Más a munkás vállaló, (vállalkozó.) (Jó volt volna biz azt a törvényben is evvel a szóval jelezni!) és más a munka vállaló, (vállalkozó munkás.) Kissé zavaros illetve hasonló a nevük, de hiszen ti ugv is tudjátok ki az egyik, ki a másik. 2. Mi a kötelessége a munkás vállalónak? Kötelessége a munkásokkal az elöljáróság előtt szerződni. 3. És ha ezt elmulasztja? Tizenöt napig terjedte tő elzárással és 600 koronáig terjedtető pénzbüntetéssel sújtja a törvény. 4. Mire va!ó ez a szigorú törvény? Arra való, hogy a nép boldogululását előmozdítsa, lehetővé tegye. Arra való, hogy megkímélje őket bizonyos lelketlen vállalkozók (munkás vállalók,) uzsoráskodásától, csalásától. ő. Hát akadna ilyen hamis zuzáju ember is? Bizony akad annyi, hogy a századrészét se tudnám az ujjomon elszámolni és éppen ezért hozatott ez az uj és üdvös törvény. 6. A vállalkozóval kötött szerződésbe mit Írassanak bele a munkások? Határozottan meg kell állapítani a készpénz fizetés és konvenczió nagyságát, mivoltát. Bele kell továbbá azt is Írni, hogy az előleget kamatostul vagy a nélkül számítják le a bérből, hasonlóképen az estetleg köcsön vett összeget is. 7. M történik, ha a gazda és vállalkozó, (munkás vállaló) idő közben felbontják a szerződést? A munkások azért jogosan követelhetik a munkás vállalótól a szerződésben kikötött bért, vagy konvencziót. 8. Mit tegyenek a munkások ha bérüket szép szóval nem kapják meg ? Viseljék magukat magyar emberhez illő higgadtsággal és forduljanak a felsőbbséghez, még pedig a vármegyékben a főszolgabíróhoz, önálló törvény- hatósággal felruházott városokban a polgármesterhez kell fordulniok. Ezeknek Ítélete ellen fellebez- het először a közigazgatási bizottsághoz, s azután ez ellen a földmivelésügyi miniszter úrhoz. 9. Hát akkor hova kell fordulni, ha azért porolnék a felek, hogy a kárt (100 koronán alul) az egyik, vagy a másik fel fizesse? Először a községi bíróhoz kell panaszra menni, ez ellen fellebezhetni a főszolgabíróhoz, s végre a közigazgatási bizottsághoz. A segédmunkásokról. 1. Kiket nevezünk segédmunkásoknak? Segédmunkásoknak tekinti a törvény a marokverőt, kévekötőt és az e fajta munkásokat. 2. Ezeknek is írásban kell szerződni? Nem szükséges, de a bizonyság kedvéért két tanú előtt megtehetik. 3. Ha a gazda, vagy vállalkozó (a munkás vállalót kell érteni) vagyonát lefoglalják a hitelezők, vagy a végrehajtó, mi történik? A cséplőmunkások és azok segédei, — ha követelésük van a gazdától, vagy vállalkozótól, kinek vagyonát lefoglalták, — először az ő kielégítésüket, követelhetik. Mig a munkások keresetükhöz nem jutnak, senki rá nem teheti kezét a gazda, vagy vállalkozó vagyonára. — Mikor lesz haszna, ennek az uj törvénynek ? Ha a gazdák, de különösen a munkások egy szivvel-lélekkel megtartják és másoktól is megkövetelik, hogy betartsák. Úgy legyen! Jóakaró.
