Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1900-05-06 / 18. szám

142 MAGYAR FÖLDMIYELŐ MAGIT AR GAZDA. Sok bor fog teremni az idén. Legalább ezt következtetjük, ha hitelt adunk a régi öregek azon közmondásá­nak : »ha a szőlővessző bélé igen nagy, akkor sok bor lesz.« A kik már ez ideig metszették a szőllő- jüket, megfigyelték és tapasztalhatták azt, hogy a szőllővessző bele sokkal nagyobb, mint az elmúlt években volt. Dehát ezért senkit sem biztatunk ám, hogy a múlt évi termését iparkodjon mielőbb elfo­gyasztani, mert megvagyunk róla győződve, hogy mindenkinek lesz elegendő üres hordója szüretkor, a mibe ujborát szűrheti. Az állattenyésztés föllenditése érdekében Darányi földmivelésügyi miniszter ur a köztenyésztésre szükséges apaállatokat a községek­nek részben ingyen, részben kedvezményes áron (20—40 százalékkal olcsóbban) engedi át. Mig 1893- ban mindössze 160 drb bika vétetett és helyeztetett ily módon a köztenyésztés czéljaira, 1899-ben ez összeg 1880 darabra nőtt s ezzel egyidejűleg a mi­niszter ur a köztenyésztés más ágait is fölkarolta, igy az utóbbi időben évenkint 1000—1206 apaser­tést, kosokat, sőt az elmúlt évben 3000 különféle nemes himbaromfit osztatott szét. A méhesből. A méz mint gyógyszer. Egy tizenkét éves nap­számos fiú munkaközben térdét úgy megütötte, bpgy az orvos a térdkalács megsértését konstatálta s vér és nyirokkal volt tele az ütés helye és környéke. Az orvos szerint jó esetben is hetekig tartott volna el a gyógyulás. A legkülönbözőbb gyógyszerek da­czára javulás nem állott be, úgy hogy a fiú apja a mézet vette elő, mint utolsó próbát. — Mézzel bo­rította be a dagadt, fájós térdet. Alig az első bebo- ritás után 1fi órával a fiú csendes elaludt, s mikor több órai nyugodt álmából fölébredt, örömmel tu­datta, hogy fájdalmai teljesen elmúltak. További folytonos borogatással a beteg térd annyira jobban lett, hogy 10 nap múlva a tulajdonosa rendes dol­gára járhatott vele. A sertéseket sokkal jobb áztatott kukoriczával hizlalni, mint szárazzal. Gazda­ságosabb a kukoriczát 12 órára beáztatni, forró vi­zet öntvén arra, mint megdaráltatni s igy etetni. Az állatok igy hamarabb jóllaknak, gyorsabban emész­tenek, a hizlalás gyorsabban történik, s a mi fő, sok költség kimélte'tik meg. Mikor tisztítsuk a lovakat? Legczélszerübb estenkint, reggelre csak a kefé­lést hagyjuk. A lovak igy éjjel nyugodtan alszanak s másnap reggel nincsenek annyira kitéve a meg­hűlésnek, mintha erős tisztogatás által reggel bőrük nyílásait szerfölött kitágitanók. A lő korának meghatározása a nyolczadik éven felül. Egy németországi mezőgazdasági lap következő utasítást adja a ló korának meghatározására, ha az nyolczadik évét már túlhaladta. Azt állítja ugyanis az illető folyóirat, hogy a lónak nyolcz éves korá­ban alsó szemhéjjá felső szélén egy ráncz képző­dik s ezután minden évben egy-egy uj ráncz járul hozzá. E ránczok számáról tehát meg lehetne hatá­rozni. mennyivel haladta felül a ló nyolczadik élet­évét. Mivel ez idő után valóban nehéz a ló korának meghatározása, s azon külső jelenségeket, melyek­ről következtetési lehetne vonni, gyakran meghami­sítják : a felhozott észlelet, ha ugyan igaznak bizo­nyul, a lóismerőknek teljes figyelmét érdemli meg. Kölföldi gazdák. A Csanádi püspök telepe. Dessewffy Sándor püs­pök — a király jóváhagyásának reményében — a lelei javadalmas birtokból 100 vagyontalan, magyar- ajkú kertész-család között 1600 holdnvi területet osztott ki oly jelentéktelen évi örőkváltság mellett, melyet minden megerőltetés nélkül megfizethetnek. Nagylelkű tényét még azzal is tetézte, hogy Lele községében templomot, paplakot és két iskolát épít­tetett, miáltal Lele községének állandósítását és jö­vőbeni fennállását biztosította. Lassan, de biztosan haladunk előre! A méhesek tűz ellen biztosítása érdekében moz­galom indult meg Belgiumban, de nagyon lassan halad az ügy, mert a biztosítótársaságok vagy egy­általán nem veszik fel a méhek biztosítását, vagy aránytalan nagy dijat kérnek, pl. 10 frankot per 1000 frank évente. Egy franczia biztositó társaság azonban mégis akadt, a mely 80 centimért per 1000 frank elfogadja a méhek biztosítását. Ilyen módon aztán a méhészek is szívesen biztosítják mé- heiket. Sajátságos, szinte érthetetlen, a biztositó tár­saság visszautasító magatartása a méhek biztosítá­sával szemben, mert pl. a múlt évben is egyetlen méhcsalád elégése sem volt kimutatva a tüzeseteknél. KÖZÖS TANÁCSADÓ. Olvasóköri tag. A párisi nemzetközi kiállítás az első ebben a században. Az első londoni nemzet közi ki­állítás óta, a melyet 1851-ben rendeztek, ez a tizenkette­dik. A londonin kívül a mostani párisi kiállítás előtt ren­dezték a következőket: Páris 1855, London 1862, Páris 1866, Bécs 1873, Fiiadéiba 1876, Páris 1878, Páris 1887, Csikágó 1893, Antverpen 1894 és Brüsszel 1897; a tizenkét kiállítás közül ötöt tartottak Párisban. Vasúti őr. Örvendetes, hogy sok vasúti őr­háznál méhest látunk. A csehországi vasutak, — mint kö­zelebb olvastuk — czéíszerii módon segélyezik pályaőrein­ket. Részben kaptárokban, részben kasokban méhcsaládo­kat kapnak, hogy méhészkedhessenek. Hogy a mi pályaő­reink ez irányban segítve vannak-e, bizony nem tudjuk, bár kívánatos' volna. Az eszmét felvetjük, önök meg adják tovább. Méhésznek. Az első rajjal legtöbbnyire az öreg anya jön ki. Ne aggódjon tehát, hogy az első raj elszökik. Tartsa inkább tisztán a méhes elejét, hogy ha a testes anya lepottyan, könnyen megtalálhassa és a leszálló rajhoz adhassa. Vagy ha vissztérőben volna, a rajzott anya­kast a helyéről vegye el, és tegye helyébe hasonló, de üres kast. A mint aztán a raj visszatér, bocsássa hozzá a talált anyát. Az ily módon fogott rajt aztán helyezze másfelé és az anyakast tegye vissza helyére. Miért üldözik az amerikai heremag for­galomba hozását ? Röviden ezt válaszoljuk: Igaz, hogy az amerikai heremag aránylag sokkal szebb, olcsóbb, felismerni az európai magtól annyira nem lehet, hogy a szakemberek is csak az Amerikában előforduló, közte 'ta­lált gyommagvakról ismerik fel. De nagy különbség van az amerikai heremag fejlődésében. A mi éghajlatunkat, talajunkat az amerikai mag nem kedveli, sőt megsínyli; telünket nem bírja ki és igy kiritkul. Az amerikai mag fejlődése továbbá sokkal lassúbb. Mig pl. a második kaszá­lás után három héttel a mi luczernánk magassága eléri a 30—35 cint: addig az amerikai luczerna alig 15 cm. magas. Később erősebb fejlődéssel utóléri a mienket, de a lassan fejlődő amerikai herét a gyomok rendszerint elnyomják, megritkitják úgy, hogy mig a mi lóherénk még a negyedik, sőt ötödik kaszálásra is tiszta hozomot ad : az amerikai mag után már alig néhány száll a here, a többi gyom. így van a tartóssága is. Az amerikait már a 3—í évben kénytelenek vagyunk kiszántani. Ami azonban leginkább ellenségévé teszi a gazdákat az a tulajdonsága, hogy a mieinknél jóval nagyobb aranka magvak fordulnak elő, melyeket a mig egyrészről rostával kitisztítani nem lehet, másrész arankára való vizsgálata a szokott egyszerű eljárás mellett, midőn nagyobb mennyi­ség alját vizsgálják át, bizonytalan s igy :i magvizsgáló állomás nem is zárja el a szokásos ólompecséttel. A fenti adatok indokolják azt a szigorú állásfogla­lást, mit az amerikai heremaggal szemben tapasztalunk, s mert maga jóval kevesebb értékű, ezért éppen ránk, kik­nek heremagvakban oly tekintélyes kivitelünk van, nagy jelentőségű e kérdés, mert ha heréink amerikaival rontat- nak e körülmény heremag termelésünknek nagyon is érez­hető károkat okozhatna.

Next

/
Thumbnails
Contents