Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-06 / 18. szám
138 MAGYAR FÖLDMIVELŐ ren tulramentek hűsége. Hány békés családi tűzhely züllik szét? Hány gyermek árvasága kiált fel! Azt mondják rendesen atyámfiai a kivándorlók, hogy hiszen ők visszajönnek, mihelyest megmódosodnak! Hej, a ki két nyulat űz, könnyen elveszti mind a kettőt. Úgy is van! Könnyű azt mondani: haza jövök! De mennyi csalódásnak, kétes jövendőnek teszi ki magát a magyar ember. Olvastátok-e azt. hogy mily nyomorral küzdenek ezren és ezren? Hogy, mint az üldözött vadak kész prédájává válnak százan és százan az uj hazának. Hogy korán elöregednek, beteggé, nyomorékokká lesznek. Mit ér igy haza érkezni, igy visszatérni! Még gazdagon is! Hát még, a hogy voltaképen van: ütött, kopott rongyokban. Mindezek igy vannak atyámfiai. Kész veszedelemnek teszi ki magát a nép, ha tengerre száll. Vét hazája, családja és önmaga ellen. De hát mit tegyünk? A perbenyiki gróf mégis azt mondja: hogy — a törvényeinkben megjelölt eseteken kívül—nem kell karhatalommal visszatartani, akik távozni akarnak eszép házából! Mintáz anya bubánatba merül, ha fia elszakad kebléről, de nem kötheti meg. Olyan, a mi sorsunk. A perbenyiki gróf hazafiasai! érző, honfitársaiért aggódó nemes szivén is győz az okossága, a bölcsessége! Nem csak! A fajszeretete is. Megosztja szivét. Mig itthon dolgozik, jót tesz, nemes keblére öleli a föld népét, addig szive rokonfele a tengeren túlra vándorolt magyarokért aggódik. Ne hagyjuk őket — kiált fel — hanem legyünk rajta, hogy ők kint is érezzék meg, hogy e föld szülöttei, hogy e hazához tartoznak. Ha nem teszszük, nem csak honfitársaink ezreit veszítjük, de ellenségeinkké lesznek! íme atyámfiai, ilyen egy igazi magyar four, a ki fajában fajának vérét becsüli, a ki rajongással csügg a maroknyi magyarságon, mert remeg a gondolattól, hogy pusztulunk, veszünk, mint oldott kéve széthull nemzetünk! A szeretetnek ily lángolásával csak az érezhet, a ki nemcsak oroszlán erővel küzd, hogy a magyar földmives nép boldoguljon e hazában: hanem prófétai ihletséggel látja, hogy visszajő még az idő, mikor bételje- sednek a költőnek jós szavai: „A nagy világon e kivül nincs számodra hely“! „Itt élned, halnod kell“! A világ bortermése !89S-ben Francziaországban ............................48 millió hl. Ol aszországban.................................29 millió hl. Sp anyolországban............................22 millió hl. Ol áhországban...................................6 millió hl. Au sztriában ........................................2 millió hl. És hazánkban........................................1 millió hl. A magyar munkások érdekében. Hegedűs Sándor kereskedelmi miszter fontos rendeletet adott ki a magyar munkások érdekében. Ez a rendelet többek közt úgy intézkedik hogy: 1. Minden középitkezés csak nyilvános árlejtés utján adható ki Kivételt csak az olyan munkánál lehet tenni, amelynek értéke 600 koronán alul van és amely valamely nagyobb műszaki vagy művészi képzettséget igényel. 2. A hatóságok a hazai építő vállalkozókat egyenlő anyagi és erkölcsi biztosíték mellett, sőt nem lényeges árkülömbözet esetén is elsőbbségben tartoznak részesíteni. 3. Utasította az összes államépitészeti hivatalokat. valamint a Magyar Államvasutak igazgatóságát is, hogy az építési általános föltételekben a jövőre nézve ne csak az köttessék ki4 hogy az építkezésnél kizárólag magyar munkások alkalmaztassanak, hanem hogy az ügyvezetők, megbízottak, munkavezetők és alvállalkozók is magyarok legyenek. 4. Intézkedett az iránt, bogy a munkásigazol- ványnyal biró munkások a Magyar Államvasutak vonalain a féljegy kedvezményt akkor is igénybe vehetik, ha hem csoportosan, hanem egyenkint utaznak. Egy amerikai magyar lap. New-Yorkban az újvilág (Amerika) egyik városában egy uj lap látott napvilágot április közepén. Vájjon mit érdekel az engem, fogják sokan mondani, hogy ott messze idegenben mit művelnek az ujságcsinálók! Nem úgy, kedves magyar népem! Nekünk magyaroknak tudomásul kell vennünk, hogy ott messze a tengereken túl egy uj lapot adtak ki a mi kedves anyanyelvűnkön, mert ebből is sokat tanulhatunk. Megtudhatjuk, hogy Amerikában több százezer magyar kivándordorlott él. Megtudhatjuk esetről-esetre, hogy milyen csapások, szerencsétlenségek érik a kivándorlottakat. Megtudhatjuk, hogy a kivándorlottaknak, legalább egyik töredéke ott az idegenben is magyar törekszik maradni, ott is velünk érez. Mi ezekért őrölünk ez uj lap megjelenésének és szerény közreműködésünket is felajánlottuk, hogy az amerikai »Magyar Néplap« (össze nem kell téveszteni a most újra megjelent hazai M. N.- pal!) kitűzött czélját minél hamarabb elérje, nemes hivatásának megvalósításához, habár csak parányi munkával is hozzájáruljunk. Őszintén ajánljuk, hogy e lapot minden amerikai magyar járassa, olvassa s az olvasottakat megszívlelje. Mivel tölti az ember életét ? Egy angol kiszámította, hogy mivel tölti el az ember egész életét. Ha 70 évig él, átalszik az ember huszonnégy évet, kilencz hónapot és két hetet; dolgozik tizenöt évet és nyolcz hónapot és ugyanannyit szórakozik: lustálkodik egy évet, öt hónapot és két hetet; járkál öt évig és tiz hónapig; a táplálkozásra ugyanennyi időt fordít; az öltözködésre két évet, tizenegy hónapot; fecseg egy évet, öt hónapot és két hetet; különböző doldogra fordít két évet és tiz hónapot. Ezek az adatok meglehetős rendes ember életére vonatkoznak; de hány van olyan, a kinek egész élete csupa haszontalanságokban telik el! Teljesítsd kötelességedet! 1880-ban Washington városában sétált Amerika akkori köztársasági elnöke Hayes s mivel nagyon fáradt volt leült egy olyan padra, a mely kizárólag nők számára volt fentartva. A közel álló rendőr távozásra szólította fel s mivel nem hallgatott reá letartóztatta. A köztársasági elnök szótlanul követte őt a rendőrszoba felé. Útközben azonban egy ember felismerte az elnököt s tudtára adta a rendőrnek, hogy kit tartóztatott le. A rendőr csaknem sírva kért bocsánatot, Hayes pedig megdicsérte a rendőrt kötelességtudásáért, buzgóságáért.
