Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-08 / 14. szám
108 MAGYAR FÖLDMIYELÓ ISMERETEK TÁRA. Az indiai éhség. Mig az angolok óriási mennyiségű pénzbe, de főleg ember életbe való harczot folytatnak a burok ellen: addig Anglia egyik tartományában, a tündérmesék bűbájos hazájában, Indiában nagy Ínség van. Már évek óta dühöng ott a pestis és a himlő s ez évben kitört a legborzasztóbb betegség, — az éhség. Az angol kormány gondoskodott már segítségről s jóllehet milliókat áldoz e czélra, annyi látszata, haszna sincs, mintha kanállal mérnék a Dunába a vizet. Az ínség borzalmairól egy hires tudós nyomán, ki bejárta e vidékeket, a következőket Írhatjuk. Indiában a községek nagyon messzire vannak egymástól, vasút is nagyon kevés van, azért nagy nehézségekbe ütközik az Ínségesek élelmezése. Midőn beáll az Ínség, a falvak lakói útra kelnek. Sokan lefekszenek az országúira abban a reményben, hogy a járókelőktől egy kis ennivalót könyörögnek, de csaknem mindnyájan elvesznek, mert egy árva lélek se megy feléjük. Mások a rengeteg erdőbe húzódnak s ott vadgyümölcscsel és fiatal fahajtásokkal tengetig életüket, míg e sovány táplálék tartja bennük a lelket. A már említett tudós felkeresett egy betegápoló intézetet, mely 150 beteg részére volt berendezve s 600 küzdött benne a halállal. Ugyancsak e betegápoló intézet előtt egv még meleg emberi tetemet látott, melyet a legyek teljesen elleptek. Kérdezősködés után megtudta, hogy szegény már 1 nap óta nem evett s mikorára ideérkezett már kiosztották másoknak az enni valót s ő alig nehány perez múlva kiszenvedett. Látott egy 5 esztendős kis leánykát, ki annyira össze volt aszva az éhségtől, hogy súlya csak hat kilogramm volt. Az éhség különben lassan öl. Az Ínségesek hónapokig szevednek, lassankint sorvadnak el; háj, hús lassan leszárad róluk, csak a csont marad meg s azon a száraz ránezos bőr. Később aztán ugv hullanak, mint a legyek, de minden zúgolódás nélkül, csöndesen. A vadászó angol tisztek lépten-nyomon emberi tetemekre találnak. A sakál és keselyű világát éli mostanában. Növeli az Ínség borzalmát, hogy sokszor már a segítség is végzetes szegényekre nézve. Az éhezők gyomra később nem tűr semmiféle eledelt s mihelyt esznek megöli őket a vérhas. Az éhezők hasa lepittyenő és nagy, kivált a gyermekeké. Járni alig tudnak, csúsznak, másznak, mint a féreg. Karjaikat nem bírják emelni, arezuk eltorzul, nyakuk vékony, a fejet alig bírja el. Fejbőrük varas, szájuk és testűk sebes, a íegyek sokszor egészen ellepik őket. A szenvedőből kivész minden emberi érzés. Legfeltűnőbb mégis hogy néhány héttel haláluk előtt pelyhes lesz az egész testük," majd olyan szőrösek lesznek, mint a majom. Ilyenkor már nincs mentség, a pusztulás ilyenkor már több, mint bizonyos. Volt éhínség még más években is, de az idei a legborzasztóbb, mert most a nagy szárazság miatt vizük sincsen. Mig az éhség csak lassan emészti el áldozatait, addig a szomjuzás gyorsan öl. Épp, úgy mint az emberek az állatok is pusztulnak. Ma már csak elvétve lehet igásbarmokat látni, mit csinálnak majd az életben maradottak, ha igás barmok hiánya miatt jövőre nem fogják tudni a földet művelni. Még elgondolni is borzasztó. íme kedves magyar népem szánalommal és könyekig meghatott szívvel tárom elétek e szomorú képet, az Isten kezének rettenetes súlyát. Hányszor nyílik ajkunk jogtalanul panaszra, hogy nehéz az élet, nem lehet boldogulni. Ugyan mit kellene akkor ezeknek a szegény, nyomorult indusoknak cselekedni, ha már mi is panaszkodunk? Adjunk hálát az Urnák, hogy minket ilyen csapással nem látogat és alázatosan kérjük, fordítsa jóra az Ínségesek szomorú sorsát. /\ A nemzeti büszkeség. Minden ember többre becsüli saját nemzetét a többieknél, Igv a görögök egyenesen Istentől származtatták magukat. A római, ha nagyot akart mondani, mindig azzal kérkedik, hogy »ő római polgár.« A zsidók az Isten választott népének nevezik magukat. Spanyolországban közmondás: »Ha az üdvözítő Palestina hegyéről meglátta volna Spanyolországot, bizonyára nem tudott volna ellen- állani az ördög csábításának.« Egy lengyel monda szerint, az angyalok átfúrták az egeket, csakhogy Krakkót (a lengyel fővárost) megláthassák. A n á p o- lyi szavajárása: »Ha Nápolyi láttad, meghalhatsz!« A kínai »mennyei birodalomnak« nevezi hazáját. A Crotoniáknál is közmondás volt: »Az utolsó crotoni lakos többet ér a legelső görögnél. »A kn- b ai még a másvilági boldogságról is lemond, az esetben, ha ott spanyolok is volnának. (Annyira szereti (?) őket!) Az aethiopi erősen állítja, hogy az ő hazáját maga az Úristen teremtette, a föld többi részét pedig az angyalokkal csináltatta. Az orosz lenéz minden nemzetet. Hát a magyar mit csinál ? Büszkén mondjuk a világ legnagyobb költőjével együtt hazánkról, hogy Isten is csak jókedvében teremthette, hogy »Ha a föld Isten kalapja, Úgy hazánk bokréta rajta!« KÖZÖS TANÁCSADÓ. — Előfizető. Sorsjegye nem nyert. Most az egyszer kivételesen utána néztünk. De lássa, ugy-e‘? megüzentük, hogy ha nem vesz sorsjegyet, biztosan nyer. Mert most megmaradt volna egy néhány forintja, — Hadfi. Hadmentességi adót tartozik fizetni. Majd — adja Isten, hogy mentői később történjék — ha nem lesz ilyen körülmény, szolgálatra be kell rukkolnia. — 236. X. Legjobb, ha az érintett kölcsönt a Kisbirtokosok Földhitelintézetől veszik fel (Budapest, Bál- vány-uteza.) De az önök sebeit pompásan meggyógyítaná egy jól szervezett hitelszövetkezet, — Bajos. Okvetlenül ügyvédhez kell fordulnia. Előre ki kell kötni a dijat. Szegődött bér, osztott koncz. — Avas irósvajat megjavítani. Az avas irósvajat jóvá tehetni, ha az ember parázson felolvasztja s aztán jól megpörkölt kenyérhajat vet belé. Vagy: jól szétegyengetve édes tejbe teszi az ember, egy pár óráig ázni hagyja aztán jól meggyurja vele, újra kimossa vízzel s ismét besózza, (G. T.) — Bőrszíjak puhántartására s igy tartósabbá tételére a következő kenőcs ajánlatos: 20 rész megolvasztott faggyúhoz 3 rész colophoniumot adunk s jól összekeverjük. Egy másik edényben 70 rész tiszta esővizet 7 rész jóminőségü mosószappannal keverve fővésig hevítjük, a két keveréket melegen jól összezürböljük s még egyszer felforraljuk. A bőrszíjak minden oldalról ismételten bekenendők vele. — Svábbogarak ellen. 50 fillérért vegyünk borakszot s egynegyed kilogramm törött czukorral keverjük össze s ahol csak a svábbogarak szoktak járni, szórjuk el, igy azután minden további fáradság nélkül elpusztíthatjuk őket.
