Magyar Földmivelö, 1900 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1900-04-08 / 14. szám
MAGYAR FÖLDMIYELŐ 109 MAGYAR GAZDA. Hogyan védekezzék a gazda a késői fagy ellen ? A gazda tapasztalásból tudja, hogy növényeinket a késői fagyok — mennyire tönkreteszik. Azért az okos, előrelátó gazda — kivált ba nem nagy mennyiségű termésről van szó könnyen védekez- hetik. Ha veszi észre ugyanis, hogy az időjárás gya nusnak mutatkozik és hogy fagytól méltán félhetünk, akkor az illető növény felé két fűzfa vagy egyéb vesZszőből ivet alakítunk. Ezt (pl. ugorkát, dinnyét) ujságpapirossal beborítjuk; a papír széleit — hogy a szél el ne fújja — kövekkel megnyomtatjuk. Ek- kép kifogják növényeink a késői fagyokat ártalom nélkül bírni. Némely vidéken a füstölést is használják a védelemre. Különösen szőllőknél alkalmazzák ezt sikerrel. T. i. mikor a fagytól félnünk lehet, a szőllő közt nedves szalmából vagy gazból csomókat rakunk szét és ezeket meggyujtjuk. Ne arra törekedjünk azonban, hogy mentői nagyobb meleget csináljunk, mert a kifejlődő melegnek nincs semmi hatása. A csomók ne is égjenek lánggal. A mentői jobban kifejlődő füst képezze a szőllő felett a védelmet. Jól tudjuk ugyanis, hogy ha felleg borítja az eget fagytól nem tarthatunk. A füstnek tehát ugyanolyan szerepe lesz, mint a felhőknek. Persze az ilyen füstölésnek csak akkor lenne igazán sikere, ha a szomszédok egyetértelmüleg összeállanak a védekezésre. Kertünkben az egyes tőkékre, törpe fácskákra — ha fagytól tartunk — borítsunk papirost, ruhát vagy gyéként feszítsünk ki. Nagy hatása van a vékony papirosnak is, mert helyettesíti a felhőt és meggátolja a megfagyást. oMilyen legyen a veté3re szánt burgonya? Akármilyen burgonyafajt akarunk elvetni, a vetésre szánt gumó a legjobban kifejlett legyen. Nagy és sima gumókat használjunk, mert ebből jó alakkal biró s nagy gumóju termésre lehet következtetést vonni, továbbá következtetni lehet a termés egészségére s tökéletességére is. Kis gumók vetőmagnak használva, szintén hozhatnak létre nagy gumókat, de csak akkor, ha esetleg nem a kis gumóju fajtához tartoznak ezek. Ha ily kis gumók nem tartoznak a kis faj táj uakhoz, akkor ezek nincse-. nek kifejlődve s éretlenek, ennek következtében gyengék s egészségtelenek s ily termés az állatoknak nem válik hasznára. A természet egy jól kifejlett magban összegyűjti mindazt, mi ahhoz szükséges, hogy a növény szép fejlődésnek induljon. Éretlen kis gumók nem alkalmasak vetőmagul: de ép- jien úgy nem alkalmasak kiváló nagy gumók sem, ha talán odvasak. Az elsők gyengék s ki nem fejlődőitek, utóbbiak, mint minden rendellenes dolog, nem egészségesek. Mikor a marha a jászlat rágja. Nem ritka dolog, hogy a szarvasmarha minden ok nélkül nekiesik a jászolnak és mindenütt összerágja. Ennek nem az éhség az oka, hanem vagy az, hogy nem kap elég sót, vagy pedig egyszerűen az, hogy unja magát és nem tud' egyebet csinálni. Az ilyen állatot, hogy rá ne szokjék a jászolrágásra: naponta bocsássuk ki a szabadba, ha csak az időjárás megengedi. Adjunk neki sót a takarmányra, vagy nyalassuk. Végre, ha mindez nem használ: kenjük be a jászlat valami kellemetlen szagu folyadékkal, pl: kátránynyal vagy szarvas- szarvolajjal. Szegedi paprika Berlinben. Egy hazánkfia Berlinben járván, a következő érdekes kis esetet beszéli: Nagy csoportosulást látok az utczán, természetes, hogy a kíváncsiság oda vitt. Mennyire meg voltam lepve, a mikor oda értem s láttam, hogy köpködő, szitkozódó, prüszkölő berliniek egy zsák paprikát állnak körül, melynek tetején az ismert fakanál volt s mellette egy tőrül metszett szegedi atyafi. A németek szidták, piszkolták, mocskolták a magyart s rendőrt kiáltottak elő. Oda lépek hozzá s kérdem; — Mi baj, atyámfia ? — Ó az isten áldja meg a nagyságos urat, csakhogy tud magyarul. Ezek a németek nem tudnak s most hekisér a rendőr. — Hát mi baj ? — Én szegedi vagyok s paprikát árulok. A bolondfejü németek neki állanak s kóstolgatják a kanállal. Persze, hogy prüszkölnek tőle, — mondá hamiskásan mosolyogva. A rendőr bekísérte emberünket egy rendőrszobába s kért engem is, hogy menjek vele tolmácsnak. Ott megtudtam, hogy Börcsök uram, ha jól tudom igy hívták a szegedit, már több német városban árult paprikát. Igazolás után elbocsátották azzal a kikötéssel, hogy utazzon el Berlinből. Én pedig felvittem Börcsök uramat a magyar egyletbe, a hol megvették az egész zsák paprikáját s ráadásul csak azt kötötték ki honfitársainak, hogy főzzön nekik halpaprikást, a mit Börcsök uram szives készséggel meg is tett. A társaság óriási kaczajra fakadt, a mikor Börcsök uram utánozta, hogy köpködött és prüszkölt a német, a mint a paprikát kanállal kóstolgatta. A termő szőlőkben előforduló munkák sorrendje. 1. A nyitás : a. tányérozás, b. gyökérelszedés. 2. metszés: a. vesszöhajlitás és kötözés, b. felfedés. d. Karó pótlás és javítás. 4. Hiányzó tőkék pótlása 5. Rügyezés 6. Kapálás (1-ső kapálás) Mindez végezendő február havától kezdve április hó végéig. 7. Felesleges hajtások eltávozása május hónapban virágzás előtt. 8. Permetezés (1-ször) május hónapban virágzás előtt. 9. Kötözés 1-ször) május hónapban virágzás előtt. 10. Kapálás (2-szor.) május hónapban virágzás előtt. 11. T e r m ő hajtások és hó n a 1 j o z á s (1-ször) junius hónapban virágzás után. 12. Kötözés (2-szor) junius hónapban virágzás után. 13. Permetezés (2-szer.) junius hónapban virágzás után. 14. Kapálás (3-szor.) julius hónapban. lő. Hona Íjazás (2-szor.) julius hónapban. 16. Kötözés (3-szor.) julius hónapban. 17. Permetezés (3-szor.) julius hónapban. 18. Csonkázás. augusztus hónapban 19. Kötözés (4-szer.) augusztus hónapban. 20. Kapálás (4-szer.) augusztus hónapban. A mezei egerek pusztítása. Legczélszerübben történik ez úgy, hogy lehető legerősebb lúgban 48 óráig áztatott "búzát szórunk meglehetős sűrűn az egérlukak tájára. Ezt a lúggal páczolt búzát az egerek fölemésztvén sorra pusztulnak tőle.
