Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-19 / 8. szám
58 MAGYAR FÖLDMIVELŐ SZÖVETKESZÜH3E! Gombos Balázs a réczefalusi hitelszövetkezetben. A réczefalusi tanító ur éppen a hitelszövetkezet helyiségében dolgozott, mikor az ajtón kopogtattak.-r- Szabad! — kiáltott a tanító ur. — Adjon Isten jó napot! — Fogadja Isten. Mi jót hozott Balázs gazda. — Hát biz nem hoztam én semmit, de kérni jöttem instálom aláson! Ezen ugyancsak elcsodálkozott a tanító, mert a hitelszövetkezet megalakulásakor éppen Gombos Balázs azok közt volt, akik nem akartak belátni ennek nemes és hasznos voltát. — Ej ej! Hát hogy lehet az, hiszen ugyancsak jól bírja magát Balázs gazda! — mondá a tanító, — Hát bizon tanító ur kérem, nem tagadom, úgy ismernek az egész faluban, mint jó módú gazdát. hanem hát nem mind arany ami fénylik. Igaz ugyan van jókora földem, meg házam, hanem háta mellett van adósság is bőven. Most pedig instálom aláson, éppen abba járok, hogy a »Magyar bankból» (igy hívják a réczefalusiak a hitelszövetkezetet) egy kis kölcsönt kérelmezzek. Hát kérem aláson nem is tudom, hogyan kezdjek hozzá, mert tessék meghinni, ily alkalmatosságban én bizony még nem jártam soha sehol. Isten látja lelkemet, most se tenném, ha nem szorulna a kapcza. Hát kérem instálom aláson, azért jöttem, hogy az urak segítsenek rajtam. — Jó szívvel Balázs gazda, csak mondja el, mi van a szivén, majd segítünk mi a bajon! — Hát kérem szeretettel a tanító urat. van nekem vagy 30 hold földem, gondoltam, jó lenne valami cséplőgépről is gondoskodni. Amint igy ki- fundáltam a dolgot, hát azt hallom, hogy a Szekeres sógor meg a Szabó komám is vettek egy gépet a Schvartz Móricztól; rögvest hozzájuk mentem és tu- dakolóztam a dolog felől. A komám, meg a sógorom váltig biztattak, mondván, hogy még pénz se kell hozzá, csak egy váltót kell alairni és majd minden négy hónap múlva 50 irtot kell törleszteni. — Hát aztán mennyibe kerül egy ilyen gép Balázs gazda ? — Bizony tanító ur kerek 400 forintba. Hanem biz én szivesörömest alá irtani a váltónak, mert hát gondoltam, majd apránkint lelörleszgetem. Le is törleszgettem a pénzből 350 irtot szépen;ami azután történt, azt talán a tanító ur is tudja. A Sehvarcz Móricz többünknek pénzével megszökött Amerikába, vagy tudja az Isten, hová a menkübe! De még az nem volt elég. Egy hét múlva kapok a nagy-mihályi takarékból egy pecsétes levelet, hogy 2 hét alatt küldj em be a 400 forintot, mert különben elárverezik a kis mindenségemet. — De hát hogy lehet az Balázs gazda, mikor kelmed letörlesztette az adósságát *? —- Hát csak úgy tanító ur instálom aláson, hogy sajnáltam a 40 krt; megbíztam Schvarezban, ki szüntelen mondogatta: — Jól van Balázs gazda, csak törleszsze kelmed szépen az adósságát, nem kell megújítani a váltót, arra se költsön kelmed pénzt, majd adok én egv czédulát, aztán rendén lesz a dolog. — En pedig, vén bolond elhittem, amit beszélt nekem. () meg szépségesen megszökött a pénzemmel. Bezzeg most már üthetem a nyomát! Hát kérem igy járunk mi szegény emberek! — No azért Balázs gazda csak ne keseredjék el kelmed, igaz ugyan, hogy esuful rászedték, de hát lássa miért nem fordult kelmed mi hozzánk, fölvilágosítottuk volna és mi is adtunk volna 400 forintot. Nálunk meg csak 80 frt kellett volna törleszteni, ez sem vágott volna kelmédén olyan nagy eret, mint a 150 amit Schyareznak fizetett, de még a kamatban is van egy különbség. Ott biztosan fizetett kelmed 40 frt, kamatot. Igaz, hogy csak 8 per- czentet szabad szedni, de hát megtoldják a kezelési költséggel tízre, de még annál is többre. Lássa, nálunk csak 7 Irtot kellett volna minden 100 forint után fizetni és egy árva garassal sem többet, igy a kamatnál is megtaKaritott volna kelmed legkevesebb 12 forintot. Mi mindenkit figyelmeztetünk, hogy minden törlesztés alkalmával újítsa meg a váltót és ezt ő és két kezese, meg a hitelszövetkezetet, vagy a hogy kelmetek szokták mondani a »Magyar bank igazgatója is aláírja. Es mikor aztán az uj váltót beadja kiadják a régit igy aztán soha senki rá nem szedheti kelméteket. — Bezzeg most már belátta Balázs gazda, hogy milyen hasznos intézmény a hitelszövetkezet! — No hát adunk mi pénzt kelmédnek! Van váltója ?- Van instálom! — mondá és kivette a lajbi zsebéből és átadta a tanítónak. Es mennyi pénzre lenne kelmédnek szüksége! — Hát instálom aláson 400 forintra lenne szükségem. Méltóztassék kicsinálni a dolgot, majd szépecskén letörlesztem én aztán meg aratás után néhány részvényt is veszek, mert látom, hogy itt meghaí- gatják az ember panaszát és jó szívvel segítenek szorultságunkban nemcsak szóval, hanem pénzzel is. Az Isten áldja meg az urakat, de még azt is, aki kifundálta ezt a szövetkezetei. Tanító urat pedig aláson kérem bocsásson meg, hogy eleinte olyan rossz szemmel néztem a munkálkodását, de most már én is belátom, hogy milyen áldott ember, bárcsak mentői többen okulnának az én sorsomon! Balázs gazda felvette a pénzt és megelégedetten távozott. Kiss József. A királynő és a napizámosasszony. Viktória, angol királynét egy alkalommal nagy pompával és szivszorongva várták egy községben. Az egész lakosság talpon volt és a királynő elé sietett. Azonban az angol királyné ellensége lévén a nagy ünnepeltetésnek és fogadásoknak, titkon a község ellenkező oldalán ment, merről senki sem várta. Legelőször is egy szegény napszámosasszony- nyal találkozott s ezt igy szólitá meg : — Nos te nem mégy el a királynőt megnézni ? — Nem megyek! Nekem dolgom van s azt el kell végeznem, mert különben holnap nem lesz mit ennem s azok is kik elmentek jobban tették volna, ha munkába állottak volna, legalább nem fosztották volna meg magukat a mai nap keresményétől. A királynőnek megtetszett az asszony, nehány aranyat nyomott kezébe és igy szólt: — Te jó asszony nem mentél el megnézni a királynőt azért hát ő jött el téged megnézni. Légy mindig ily szorgalmas és munkás! Nagy igazság rejlik a királynő szavaikén, mert valóban a munka képezi testi és lelki jólétünknek alapját és a henyélés minden bűnnek szülőanyja és mint ilyen biztosan végpusztulásra vezet. Jó mondások. Nagy konyha megeszi a kis boltot. Nehéz betegségnek Isten az orvosa. Nem akarónak a könnvü is nehéz.