Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-19 / 8. szám
MAGYAR FÖLDMIVELŐ 59 CSALADI-KÖR. Szoktassuk a gyermekeket takarékosságra! No bizony, magunknak sincs miben takarékoskodni, hát osztég mi a gyermekeket szoktassuk takarékosságra. Pedig higyjétek el jó szülők, hogy ezer és ezer alkalmatok van arra, hogy azokat a kis gyermekeket is rászoktassátok a takarékosságra. Es ezen alkalmatosságot üstökénél fogva kell ám megragadni, mert ezzel vetitek meg a leendő gazda vagy gazdasszony egyik legfőbb titkát a boldogulásra. férjünk csak a való dologra. Gabona Mártonék egész háznépükkel künn vannak a mezőn. Hja, javában folyik a munka, most igazán igaz, hogy az idő pénz. Két gyermeküket, a Pistát meg az Esztert az óvodába, a gyermek menházba küldik, mind a kettő- jüküekihagvván annyi eledelt, mennyi estig elégelégséges. De mi történik? A fiú már délig mindent bepakol kisgvomocs- kájába. A mig valamit tarisznyájában érez, annak nem hagy békét. Mikor aztán elfogy, akkor erőszakkal követelődzik, hogy adjon neki Eszter a magáéból . . . No lám, erre az esetre nagyon jó ha ügyelünk. Mert ha Pista megszokja, hogy a mije van azon mindjárt túl is ad, akkor fel nő és nem fogja tudni ama közmondásnak igazságát, hogy több nap, mint kolbász. Sőt mi több, könnyelműen fog bánni majd keresményével. Es ha majd nem tudja a maga vágyait kellőképpen kielégíteni, erőszakosan a másét is elkívánja. Azonfelül más és sok irányban szoktathatjuk a gyermekeket takarékosságra. Ha a gyermekek, mint azt már kifejtettük, érezni fogják, hogy szüleik mennyi áldozattal veszik a ruhát, csizmát: jobban megbecsülik azt. Ügyeljünk azért, hogy a gyermek már korán vigyázzon holmijára; röviden, de szemrehányóan pirongassuk meg, ha könnyelműen bepiszkolják a ruhaneműt, könyveiket vagy kárt tesznek valamiben. Erezze azt a gyermek, hogy ezzel szüleit kisebbíti meg, kik ped'g keservesen keresik a garast. Mint mindenütt, itt is legjobban hathatnak a szülők saját példájukkal. A takarékos szülőktől majdnem mindig örök- lik a gyermekek a takarékosság erényét. Az apa becsüljön meg mindent, a mit a jó Isten és saját munkája adott neki. Becsülje meg keresményét, a mindennapi kenyeret, a konyha hulladékot, a szalmaszálat, a csontot, a trágyát — egyszóval lássák a gyermekek, hogy a szülők előtt minden számon van tartva, minden értékes. Az a serdülő kis leány vegye észre, hogy édes anyja menynyi gonddal, számítással oszsza be magának kamaráját, kenyerét, zsírját. Vegye észre, hogy törekszik az apa is. meg anya is garast csinálni tisztességes gazdálkodással és takarékossággal. Lássák igen a gyermekek, hogy szüleik mily egyszerű ruhában járnak; a jó anya, mint ölt foltot-folt után. Hogy aggódik, ha adósságot csinálnak, hogy igyekszik a garasból forintot teremteni. Ezeket látván a gyermekek, mintegy vérükké válik a takarékosság erénye, úgyszólván szüleik után formálódnak. De ha a jó példának ilyen szép gyümölcse leszen : a rossz példa annál keserűbb gyümölcsöt fog teremni. Ha a gyermek látja, hogy apja-ura a korcsmának keres, hogy vagyonát pusztítja, akkor majd a gyermekek is gondolkodni fognak ám. Hát hiszen igy élt apánk is, így költött. Ha a leányka észreveszi, hogy az apa keresménye a drága viganókra, kötőkre megy. hogy a családban az adósságot-adós- ságra csinálják : no akkor azok a gyermekek nem fogják magukkal vinni az életbe a takarékosság erényét. Nagy hiba — különösen — módosabb gazdáknál, ha olyan valamit ejtenek el a szülők a gyermekek előtt: — Ne busulj fiam, leányom, lesz nektek, mit aprítani a tejbe. ilyen biztatásokra a gyermekek elkétiyesedhek, bizakodnak. Nem is gondolnak aztán majd arra, hogy a takarékosság szerzi a vagyont, de ugyancsak az tartja is meg. Sok gyermek keserűen csalódott abban a gondolatban, hogy liát van apámnak.« Bőségben növekedtek fel és a szükség fogadta őket az élet ajtaján. Mint a beszédet, gyermek korunkban sajátítjuk el, a járást is akkor tanuljuk meg, a munkát is akkor szokjuk meg: úgy a takarékosságra is a gyermekkorban vezethetjük — a leendő nagykorúakat. Hüságe3, öreg cselédek jutalmazása Hogy a hűséges, öreg cselédek országos jutalmazása mily figyelmet keltett szerte-szét e hazában, igazolja az a körülmény is hogy több községből levelet kaptunk ez ügyben. Tudniillik, maguk a cselédek kezdik tiszteletben tartani öregebb társaikat, megilletődéssel említik fel és kiváló érdemül azt, ha valaki egy helyen, egy uradalomban hűségesen és hosszú ideig szolgált, így többek közt Somogyiról Írja nekünk egyik földmivelő-olvasónk a következőket. Olvastuk a Magyar Földmivelő«ben, hogy Bé- kés-Csabán megjutalmaztak egy cselédet, mert negyven évig szolgált hűségesen és egy helyen. Igen szép. Én azonban tisztelettel hozom a szerkesztő urnák tudomásul, hogy nálunk olyan cseléd is van, a ki 68 éves ember és 51 esztendeje, bogy egy uradalomnál szekeres béres. Becsületes neve Magyar József. Simongáti uradalom (Ganajos-pusztási cseléd up. Nagy Atád, Ifj. Platinka Pál . Szívest örömest közöljük e sorokat, mert ez legszebb bizonyíték arra, hogy bizony a szegény munkás népnek is van érzéke a megér de mlett elismerés, jutái o m r a. Hiába okoskodunk, hiába kicsinyeljük ezt a cseléd jutalmazást . . . ennek a ténynek megvan a maga jelentősége és ereje. Hát miért kellene éppen csak a minisztereknek, főbb hivatalnokoknak, bíráknak, polgármestereknek, kereskedőknek, egyszóval a társadalom minden tagjának elismerést, jutalmat, érdemkeresztet és a böbbit adni szolgálatukért ? Az a szorgalmas, hűséges cseléd, a ki nehéz munka közt tölti életét, a ki hoszu éveken keresztül hűségesen szolgálja gazdáját, éppen olyan hasznos szolgálatot tesz a hazának, mint akárhány más rangbeli ember. Igv tehát úgy dukál, hogy annak a a földművelő cselédnek is elismerés,jutalom adassék arról a helyről, a honnan az országot kormányozzák. Bár lehetne még több jutalmat osztogatni országszerte. Bár a földmivelő cselédek iránt való gondosság, szeretet, hűségük iránt való figyelem szélesebb körben verne hullámokat. Mi hiszszük, hogy ez évről évre gyarapodni, terjedni fog. Addig is. ha becsületes Magyar Józsefet a jó Isten életben tartja: a jövő évi jutalmazásra és elismerésre az illetékes szolgabirói hivatal figyelmébe ajánljuk.
