Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
28 MAGYAR FÖLDMIVELŐ Legyetek táncz közben illedelmesek. Az illedelmes tánczolókat épületes nézni. Az illetleneket botránkoztató. A leányt folytonosan az anya őrködő szeme kisérje, mert a bálok, a tánczok nem egy leánynak okozták veszedelmet. Kgész kivirradtig sohase tánczoljatok! Könyves András bácsi oktatása. Utazás a nagy világ körül — félóra alatt. Szinte a lelkem előtt áll, hogyan csóváltad a fejedet, kedves atyámfia, midőn utóbbi oktatásomban arról volt szó, hogy Földünk egy óriási nagy gömbhöz hasonlít. Hiszen még annak is nehéz -elképzelni a dolgot, aki a vakondtúrásnál magasabb halmot alig látott. Hát aztán mit mondjon egy h e- gves vidéken lakó ember? Ugyan már miféle golyó az, melyen oly egyenetlen és nagy kidudoro- dások, oly magas bérezek emelkednek, hogy az embernek majdnem bátra törik a nyaka, mikor a tetejükre felnéz ? Hát lehet-e hitelt adni az olyan beszédnek, mely a Föld gömbölyüségét meri emlegetni ? . . . . Jól teszed atyámfia. Ne egy hamar hidd el mindazt, amit neked mondanak, vagy amit Írásban olvashatsz. — A nagyon hiszékenyeket k ö n n yen elcsábítják a z é 1 e t b e n. Kívánd meg, atyámfia, hogy bizonyítsák he neked azt, amit eléd adnak, hogy te legalább jő lélekkel elhihesd. És nekem is gondom lesz rá, hogy felvilágosítsam elmédet azok iránt, amiket az én oktatásaimban elmondani fogok. Említettem a múlt alkalommal, hogy Földünk felületének két harmadrészét beláthatatlan tengerek foglalják el, melyekből a szilárd talaj, különbözőképen elosztva kitetszik. Ez a szilárd talaj aztán a tengerek mellett többnyire egészen alacsony és befelé a tengertől távolabb és távolabb mindinkább emelkedik. Ezt onnan is tudhatjuk, hogy a folyóvizek, kevés kivétellel, a tengerekbe szaladnak le, tehát a tenger felé lejtős utj oknak kell lenni. Tekintsük meg mindjárt magyar hazánk talajának fekvését. Napnyugat felől egy világtenger, az atlanti óczeán, mélyen benyúlik a mi itteni száraz földrészeink közé, úgy, hogy nem nagyon messze tőlünk, például Fiúménál, vagy pétiig Erdélytől napkeletre már t e n'g e r t találunk. A Fiúménál levőt ádriai tengernek, és az Erdélytől napkeletre fekvőt Fekete tengernek nevezzük. Ez az utóbbi különösen azért érdemel említést, mert Magyarországnak, a P o p r á d kivételével, minden nagyobb folyóvizét a Tisza és D una a Fekete tengerbe viszi le. Ha már most mi a Fekete tenger felől a Duna folyam mentén jövünk Magyarország felé, a talaj lassanként emelkedik. Orsován á 1, ahol a Duna elhagyja hazánkat, ennek a folyamnak a felszíne már 51 méterrel magasabban áll a tenger felett. T ítélnél, ahol a Tisza a Dunába szakad, a tenger feletti magasság 78 m. Ha most a Tisza mellett sétálunk felfelé, Szeged városának tájéka már 83, Szolnok 93, Sátoralja - Ujhely vidéke pedig 121 mrel magasabban fekszik, mint a tenger színe. Vagy, ha a Her n á d folyó ellenében felső Magyarországnak veszszük utunkat, akkor már hirtelenebb emelkedéseket mutat a talaj. Kassa városa 211, I g 1 ó 458, Poprád 075 ni. magas a tenger színe felett, inig végre aztán a Magas Tátra hegységnek legkiemelkedettebb orma, a gerlachfalvi csúcs 2663 m.-re nyúlik fel a tenger szintjétől számítva. Es ezzel elértünk egész Magyarországnak legmagasabb pontjára. De menjünk tovább, hazánktól na pnyugat iránt! Arra felé, az osztrák birodalomban találjuk a tiröli Alpeseket (havasokat), melyeknek ormai még magasabbi'a nyúlnak fel a tenger színe felett és örökös hóval s jéggel vannak borítva. Itt már majdnem 4 ezer m. magas begyek meredez- nek ég felé; ilyen például az Or ti er, mely 3905 m. magas. Aztán mindig napnyugatnak menvén, Svájczba érkezünk, hol az Alpeseknek legmagasabb csúcsa 4638 m. a tenger színe felett. A Montblank Erancziaország határán már 4810 m. magas és egyúttal Európában a legmagasabb hegy. Tovább Francziaország talaja is lassanként alább és alább ereszkedik, mert nemsokára az egyik világtengerhez, a, már említett atlanti óczeánhoz érünk. És most szálljunk egy nagy tengeri hajóra, mely minket tovább vigyen a világ körül. Ezek a gőzhajók nagyszerű építmények. Olyanok, mint vizen úszó paloták, 100 méter hosszúak is, 2-3 emeletesek és 2 ezer ember is utazhatik rajtuk. Micsoda kényelmes, pompás berendezésük van ezeknek a hajóknak! Gyönyörű szobák benne, társalkodó, dohányzó, étkező, játszó és alvó helyiségek. Fönt a hajó lapos fedélzetén sétáló helyek kínálkoznak, szép kilátással a tenger végtelen tükrére. Minden van a hajón, ami az utas embernek szükséges. Van ott lelkész, orvos, patika, könyvtár, mindenféle enni és inni való urak és kevésbbé módosak számára. Most indulunk. Hajónkat egy hatalmas gőzgép hajtja, mely 20 ezer lónak az erejét is felülmúlja. Gyorsan haladunk, óránként 30—35 kilométert. Francziaország partjai már eltűntek a távolság homályában, és keblünket szorongó érzés fogja el, midőn először gondolunk arra, hogy minden szárazföldtől elszakítva, messze a nvilt tengeren vagyunk. Köröskörül a végtelenig ellát szemünk, de csak eget és vizet látunk. Alattunk a tenger, melynek mélysége néhol 8 ezer méter, sőt még ennél is több, és a mi hajónk, mint egy kis dióhéj lebeg a rengeteg vizek felszínén. Már 2, vagy 3 hét is eltelt, de mi még mindig a hullámokon hánykolódunk. Végre egyszer csak mégis feltűnik messze napnyugaton a szárazföldnek határa. Mindenki a hajó fedélzetére siet és örömhangokban tör ki, hogy valahára partot érhet a hosszú, aggodalmas tengeri utazás után. Megérkeztünk A m érik á b a, az u j v i 1 á g b a. Óriási földrész ez, nagy városokkal és a legkülönbözőbb népekkel. Tekintélyes folyamok szeldelik keresztül, melyeknek egyik partjáról sokszor alig lehet látni a másik partot. Némely vidékein oly magasra nő a páfrány és haraszt, mint nálunk a szilvafa. Amerika 3 — 4 ezer esztendős erdeinek fái 100—150 m. magasságúak is. Itt találjuk a Föld legnagyobb repülő madárfaját, a kondor keselyűt, mely, ha kiterjeszti szárnyait, közel 4 méter széles. De egyszersmind itt él a legkisebb madár is. az aranyos tollazatú piczinvke kolibri, melynek egyik fajtája alig üti meg a dongó méh nagyságát. Ha a tengerpartról a folyók mentében haladunk; a talaj itt is emelkedik, és jóllehet beláthatatlan síkság nagyon sok van, de ezer meg ezer kmnyire nyúló roppant hegylánczokat és óriási magas hegyeket is eleget találunk itten. Az amerikai ember még inkább kérdezheti, mint az európai, hogy ugyan hát mikép lehet a Föld alakja gömbölyű, mikor olyan kiemelkedések vannak rajta, mint ott Amerikában pl. a sok közül a Csim- borazó hegy, mely 6310 m. magas a tenger felett? A Szoráta 6550 m. és az Akonkagua 6970 méter magas.
