Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-01-22 / 4. szám

MAGYAR FÖLDMTVELŐ Itt már csakugyan igaz az, hogy fent a hegy tetején tiszta derült lehet az ég, mikor a hegy ol­dalán fekete felhők viharzanak, messze alattunk menydörög és csattog a villám. Mily különös szép az is Amerikának némely vidékein! Az olyan nagyon magas hegyek lábainál narancserdők tenyésznek, és mindig izzasztó nyár van. A hegyeknek már emelkedettebb lejtőin vál­tozatlan kedves enyhe tavasz virul, mig fent a he­gyek ormai 5—6 ezer m. magasságban örökösen ezüst koronát viselnek, mert a hó és jég soha sem engesztelődik fel ottan a nagy hideg miatt. Ámde utazzunk tovább. Es ha napnyugatnak menyén, a hegyekről leereszkedünk, Amerika föld­jéből a túloldalon is lassanként kifogyunk és előbb, vagy utóbb, de csak megint tengerhez érünk. Előttünk áll ismét egy világtenger, mely a Föld felületének majdnem egy harmadrészét fog­lalja el, s azért méltán nevezte el a tudomány Nagy Oczeánnak. Ezen a tengeren már 4—5 hétig is eltart az utazás, mig ismét egy nagy szárazföldhöz jutunk. Útközben mindössze apróbb szigeteket (vízzel körül­vett kisebb szárazulatokat) találunk, melyeken job­bára vadon élő, fekete bőrű emberek tartózkodnak, akik messze elzárva a műveltebb világtól, a tisz­tességes jó erkölcsökről bizony minél kevesebbet tudnak. Meztelenül járnak, mindenféle bogarat megesznek, sőt még az emberhús evésétől sem irtóznak ........... Mindig n apnyugat iránt hajózván, végre elju­tunk egy másik nagy világrészbe: Ázsiába, a thea, kávé, bors, fahéj és más fűszerek hazájába. Több, mint fele az emberiségnek Ázsiában lakik és majdnem az egész 825 milliónyi népesség pogány, aki ugyan nem enged a maga ősi szokásaiból egy hajszálnyit sem. Különösen említésre méltók a khinaiak, több, mint 350 millió ember, és mind egyetlen biro­dalomnak a lakossága. A mi Európánk összes országainak népessége alig tesz ki ennyit! Persze, hogy nem bírja a föld őket táplálni. Legnagyobb részük a khinaiaknak vízben főzött rizská- s á v a 1 é 1, és akinek a kamarájában még z s i r is akad, az már jobb-módú ember számába jön. De aztán csak olyan pipaszárlábu, sápadt emberek is válnak ám ottan, amilyent egy izmos derék ma­gyar legény talán félkézzel is úgy meg tudna ló­dítani, hogy akár a szomszéd határba repülne el — szárnyak nélkül! Nem cserélünk mi senki fia hazájával! Azok a szegény emberek messze tőlünk éheznek. Te atyámfia, a kutyádnak is karéj kenyeret dobsz oda s még egy darabka szalonnát sem sajnálsz tőle, ha jól megőrizte a házad tájékát. Mindjárt itthon leszünk, csak Ázsiának legma­gasabb hegységét tekintjük meg! A tengertől befelé ott is emelkedik a talaj és pedig annyira, hogy a világon a legmagasabb he­gyeket Ázsia mondja magáénak. Óriási hegyláncz itten a Himalája, melynek legmagasabb kiemel­kedése a Gaurizánkár 8840 m. a tenger színe felett, természetesen örökös hóval és jéggel borítva. És ezenkívül még számos nagykiterjedésü és igen ma­gas hegység létezik ottan, amilyen magasakat erre nálunk nem láthatni. Most pedig keresztül utazván Nagy-Oro sz­órsz ágon napnyugat irányában, végre a világ körül félóra alatt megtett Htunkból édes ha­zánkba érkezünk vissza .... Földünknek legmagasabb kiemelkedései a ten­ger színe felett a következő hegyek: Gaurizán­kár 8840 m„ Ako nka qua 6970 m. és Afrikában a Kilimáudzsáro 6000 méter. 29 Atyámfia, végv elő egy szép sima, gömbölyű almát, mártsd a vízbe és aztán hints rá egy kevés porondot. Amilyen kiemelkedéseket mutatnak majd a homokszemek azon az almán, aránylag csak olyan kidudorodások Földünk felületén a legmaga­sabb begyek is, mert ezek a földgolyónak 13 ezer kilométernyi átmérője mellett valóban eltűnő cse­kélységek. Azok a hegyek a Földnek gömbőlyüsé- gén aránylag semmit sem változtatnak, semmit sem rontanak,' épen úgy, mint ahogy gömbölyű marad az alma felszíne akkor is, ha pár homokszem tapad hozzá. ÜGYES-BAJOS DOLGOK. A mostani (eksz-leksz) állapot és adóbeval­lás tekintettel a fölümiveló're. Jóllehet, hogy a pénzügyminiszter ur a jelen­legi »eksz-leksz« állapotra való tekintettel az adóbehaj­tást beszüntette, nehogy lapunk olvasói azon hitben ringassák magukat, hogy most már az adókivetés is szünetel, tehát bevallásaikat a kivetést eszközlő hatósághoz nem kell beadni, károsodásuk megóvása szempontjából következőkre hívjuk fel olvasóink fi­gyelmét. Január hó 31-ig a gazd i közönség által kö­vetkező vallomások nyújtandók be a kivető elöljá­rósághoz : 1. A föld és házbirtok után Járó általános jö­vedelmi pótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása. Ugyanis általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra és házbér alá eső házbir­tokra 1898. évben kivetett egyenes állami adónak 30 százaléka, vagyis a földadó és házbéradó min­den forintja után 30 krajczár. b) Ott, hol házosztályadó van, az 1898. évben kivetett házosztály adó 40 százaléka, vagyis min­den adó után 40 kr. c) Az ideiglenes adómentességet elverő föld és házbirtoknál 20 százalék azon összeg után, mely fizetendő volna az illető föld vagy ház után ha a föld vagy házbirtok adómentes nem lett volna pld. ha valaki uj házat épített és 10 v. 15 évi adómen­tességet nyert, ha ezen háza után fizetne tegyük fel 4 frt házosztályadót, ha adómentességet nem nyert volna, általános jövedelmi pótadó fejében fizetnie kell minden frt után 20 ki t vagyis 4 írt után 80 krt Ebből látható, hogy az általános jövedelmi pótadó is meg lehetős összeget tesz ki a föld és háztulajdonosoknál! Ezen általános jövedelmi pótadó összeget csök­kentheti mindazon föld és házbirtokos, kinek földje vagy háza költsön tőkével van terhelve, ha január 31-ig lelkiismeretesen bevallja az elöljáróságnál vagy városi adóhivatalnál az 1898. év deczember 31. földjére vagy házára bekebelezett tőke és kamatok összegét, pld. ha valakinek költsön van akárkitől, 1000 írt és ez, úgy ennek évi 8 százalék kamata be van kebelezve földjére és házára, akkor ha ezt be vallja, akkor az évi 8 frt kamatnak 10 százaléka, vagyis 80 kr. a 8 frt után az általános jövedelmi pótadóból le fog vonatni, vagyis aki a c.alatt emlí­tett bélda szerint fizetne 80 kr. általános jövedelmi pótadót, igy nem fizet semmit; ez is egy kis köny- nyebség a föld és házbirtokosra. Vallomásáról kér­jen az elöljáróságtól elismervényt, erre joga van és szüksége, mert ha esetleg vallomása eltévedne, vágj7 nem vonnának le mégis pótadójából megfelelő részt, az elismervény alapján fellebbezhet. Helytelen bevallást nem szabad adni, mert ak­kor pénzbírsággal sujtátik.

Next

/
Thumbnails
Contents