Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-19 / 12. szám
92 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A tej és a babona A babonát hozzáköti népünk majd mindenhez, így a tejhez is. A tejgazdaság a babona felfogások és szokások leggazdagabb kincses bányája. A tej a legrégibb időkben cgyátalában minden táplálónak jelképe volt, mert az embernek első tápszerét képezte és még ma is az egyetlen tápszer, mely az összes tápanyagokat a tápszükségletnek meg- I felelő vegyületben tartalmazza. A felhőket az ázsiaik teheneknek tekintették, melyeket Indra világitó villámfényben fej és melyek tejükkel — a termékeny esővel — a szomjazó földet áztatják, és táplálják a növényeket. A »tejut«, melyet friz nyelven még ma »tehénösvény -nek neveznek, azt az utat jelezte az égen, melyen a felhőtehenek a meghaltak lelkeit kisérték. és ha az indus haldokolt, akkor annak jeléül. hogy erre az utrakészül, megfogta egy tehén farkát. A tehénnek tulajdonított eme kettős jelentőség, mint közvetítője a földi és mennvbeli boldogságnak, kellett, hogy az indus előtt azt szentté tegye. A következő közmondások részben még ma is élnek a nép nyelvében: Ha a háziasszony meghal, tudatni kell azt a tehenekkel, mert különben elapad a tejük és nem sokára követik az asszonyt.« A minek az az érte- ményc, hogy az eddigi ápoló halála után a tehenek gondozását el ne hanyagolják. »Sarló után több tejet ad a tehén, mint a kasza után. Ez a közmondás természetesen nem azt akarja kifejezni, hogy a vas alakjának befolyása van a takarmány tápértékére, hanem azt a tényt, hogy az, a ki sarlóval arat, felkeresheti azokat a helyeket is, a hová kaszával nem lehet hozzáférni, de a hol rendszerint a legjobb takarmánvfiivek teremnek, és hogy a kicsinyben való gyűjtésnél a kevésbé jó vagy épen ártalmas növényeket el lehet kerülni vagy ki lehet selejtezni, inig a kasza a jó és rossz növényeket egyaránt levágja a rendre. »A tehénnek első borját fel kell nevelni, mert ha megsütik a máját, anyjából nem lesz jó tejelő.« Ennek magyarázata abban rejlik, hogy a tejválasztásra az anyai érzelmeknek befolyásuk van. Hogy az anyai érzés a tejelő képesség lehető legnagyobb fokú fejlesztése végett a fiatal tehénben, kellőkép felébresztessék, ezélszerü, az első borját felnevelni és azt minél tovább nála hagyni, nem pedig valamely kolduló szerzetnek, mint a magyaroknál, vagy a pápának ajándékozni mint az oláhoknál divatban van. A köpülésnél nem szabad a vajköpülűbe nézni, különben nem kapni vajat. Azelőtt, mig a vajképződéshez szükséges hőmérséket nem mérték még hőmérővel, gyakran megtörtént, hogy a hőmérsék nagyon alacsony volt és hogy ennek következtében soká kellett köptünk Ha ilyenkor a köpiitő türel- metlenkedve belenézegetett az edénybe, hogy meggyőződjék, vájjon képződik-e már a vaj, és ha látta, i hogy annak még nyoma sincs, könnyen beleunhatott a munkába és a köpülésl abban hagyhatta. Ennek elkerülése végeit ajánlja c közmondás, hogy a kö- pülő mással foglalkoztassa szellemét. Jó tehenet a haján keresztül kell fejni , azaz jó és sok takarmányt kell neki adni. Oly tcjkcreskedőnél, a ki a tejet vízzel keveri, azt mondja a nép, hogy megfeji áfa (vagy vas) farkú tehenét, azaz a viz szivattyút. »A majorosné verejtéke teszi kövérré a sajtot.« A mi azt jelenti, hogy sovány tejből ésak ügyieket jó sajtot készíteni, ha a friss sajttömeg gondosan és erősen lesz szétgvurva és megdagasztva. I Ha a tehenek tejéből nyáron nem kapni vajat, azt mondják, hogy a tehenek meg vannak babo- názva és hogy a tisztára kimosott köpülőedényt félnapig largonczán kell körülvinni. Ennek mai tudományos felfogásunk szerinti értelme a következő: Ha nyáron a köpülőt nem tisztítják kellőképen, abban oly erjesztő anyagok képződnek, melyek a vajkiválasztást megakadályozzák: ha aztán a köpülőt oly alaposan tisztítják meg, hogy azt a nyilvános utczán meg merik mutatni midenkinek és e mellett még órák hosszáig szellőztetik is. akkor a baj oka meg van szüntetve. JÓ EGÉSZSÉG-. Együnk lassan! Euyje bátyám, milyen gyorsan bepakolta a gyomrába a teménvtclen ételt.! — Hát hiszen azt tartják, hogy csak alusták esznek lassan. — De egy öreg orvos nem azt mondja ám, hanem azt tartotta, hogy gyorsan enni nagy hiba . . . — Már miér vóna. Hiszen a közmondás is ugv szól, hogy hát az idő pénz. — De a gyors evés könnyen beteggé teheti az embert, akkor aztán majd több időbe kerül a felépülés. — Hogy-hogy uram v — A ki gyorsan eszik az nem tudja szétharap- dálni az ételt, Meg aztán a nyál sem kavarodhatik úgy össze a táplálékkal. Az ilyen táplálékot aztán a gyomor nem tudja ám felemészteni. Csak izgatja a gyomrot, a nélkül, hogy az emésztést előmozdítaná. — Még ezt se tudtam. — Ugv bizony bátyám. A ki rászokik a gyors evésre, naponkint mintegy rákényszeríti a gyomrát, hogy a bevett táplálékot ne emészsze meg teljesen, így a gyomor mindig lustábban és lustábban végzi a munkáját, már mint az emésztést. Persze ezt a zavart a gyomrunkban sokáig észre sem veszszük, de egyszer csak érzzük, hogy testünk fogy, mert étvágyunk nincs és a többi. Ä ki tehát sokáig munkabíró, egészséges ember akar lenni, az rágja meg jól, a mit eszik, ezt pedig csak a mérsékelten lassú evéssel lehet elérni, — Köszönöm szívesen, úgy teszek ezután. — A pálin'ofogyasztás korlátozása. Az állami italmérési jövedékről törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé Lukács László pénzügyminiszter. E törvényjavaslat czélja, az indoklás szerint, az italmérési engedélyek és illetékek kérdésének törvényhozási utón való újabb szabályozása, Az engedélyezés föltételeit a javaslat a mai gyakorlattal szemben lényegesen szigorítja. A szeszből készült közönséges pálinkának a kereskedésekben való poharazását és az utczára való kimérést gyakorló üzletekben ez ital helyett rendszerint csak jobb fajta és drágább természetes pálinkák lesznek kaphatók: ez intézkedéstől azt várja, hogy a közönséges szeszből készült pálinka forgalmának korlátozása mellett az iszákosság csökkeni fog. Csakis oly községekben, a melyekben egyáltalában nincs korlátlan kimérési üzlet (korcsma), lesz a szesznek és az abból készült közönséges pálinkának poharazása megengedhető. Megszabja továbbá a javaslat, hogy a kimérésnek, mely válfajai azok, a melyek kereskedésekben és melyek azok, a melyek más üzletekben, jelesen ezukrázdákban, kávéházakban és más hasonló helyiségekben gyakorolható, hogy továbbá a szoros érielemben vett kimérési üzletek helyiségeiben mennyiben van megengedve más iparnak gyakorlása. ISMERETEK-TÁRA.
