Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-12 / 11. szám
MAGYAR FÖLDMIVELÜ 86 anyaszuroktól. Ez ellen általában olajjal kristélvoz- sák az állatot, azonban ez a legtöbbesetben nem elegendő. A hathatósabb gyógyszer ez ellen a glycze- rinnel való kristélvozás. Ez a belek oldalaiból a folyadékokat elvonja és nehányszori kristélvozás után az anyaszurok rendesen leválik és a kis csikó egy nagy életveszélytől megmenekül. Schorn Ferenc:.. A tej visszatartása ellen. Ha a tehén nem akarja a tejet leadni, arra az esetre egy tapasztalt amerikai igen egyszerű módot ajánl. Szerinte nem kell semmi egyebet tenni, csak egyik kézzel a tehén hát- gerinezét a csipó'k előtt pár perczig nyomni, olyan formán, hogy az ujjhegyek függőlegesen álljanak. Az ő állítása szerint ez az eljárás minden esetben sikerre vezet. A méhes A méhek mézszükséglete. Tudni kell a méhésznek azt is. hogy méhei körülbelül mikor és mennyit fogyasztanak s melyik hónapban mennyiforma mézre van szükségük ? Egy rendes erőben levő méhkas tehát az egész éven ál mintegy 24 kiló mézet fogyaszt el, még pedig januárban fél kilót, februárban fél kilót, márcziusban egy és félkilót, áprilisban bárom kilót, májusban négy kilót, júniusban négy kilót júliusban három kilót, augusztusban két és fél kilót, szeptemberben két kilót, októberben egy és fél kilót, novemberben fél kilót, deczemberben fél kilót. Penészes lépek. Azok a lépek, melyeket a méhek télen nem födnek, főleg akkor, mikor a kaptárok izzadnak, erősen megpenészednek. A penésztől nagyon meglepett lépek lágyak, porlékonyak és a méhek nem használhatják. Minthogy a penésznek a lépekben a viasz a tápláló talaja, tehát ezek tisztítása sem lehetséges. Ha csak a sejtek felső széle penészes, akkor azt le kell vágni a tiszta viaszig, s csak a közfalat kell meghagyni. Ha a közfal is penészes, az egész lépet ki kell vágni, s frissel helyettesíteni. G. Tanító Jó gazda nemsokára egy napfényes napon megvizsgálja a méhkaptárait. Ha a vérhas nyomait látja, engedj’ a családot kirepülni, hogy megtisztuljon. Ha valamelyik kaptárban kifogyott volna a méz, elesé- get ad ba, A kaptár alján holt méheket is találhat, azokat ki kell söprögetni. Szőlőink. Nemsokára itt az idő, mikor a szőllő nyitást elkezdhetjük. Nagy gonddal végeztessük ezt a munkát! Vigyázni kell ugyanis arra, hogy a nyitásnál valahogyan a szemeket meg ne sértsék. Sok gazda nagyon is siet a metszéssel. Nem ajánlatos! A szől- lőt könnyen késői fagy érheti és akkor a szemmel elpusztulnak. A fokhagyma, mint filokszera irtószer. Wallor spanyolországi községben egy szőlőmives fokhagymát ültetett el a filokszera által megtámadott szőlőtőkéi közelében. Tavaszszal e tőkék nagyszerű életet mutattak és nagy termést hoztak; a filokszera pedig onnan végképen elpusztult. E szőllősgazda szomszédja, ki mindennek tanúja volt, ezen kísérletet szintén megtette és az eredmény ugyanilyen sikerrel járt. E filokszerairtószert Spanyolországban most széltében használják. A ritkaság kedvéért megemlítjük ugyan a hirt, de beválni bizonyára ez sem fog. G. Tanító Árnyékát, rossz hírét, keresztjét senki sem hagyhatja el. A magyarnő még akkor is elszokott pirulni, mikor rokon-csók éri. A KÖZSÉGHÁZA. Felnőttek himlő-oltáBa. Hallott már tanító ur ilyet! Már hogv mit ki nem találnak az mai világban? Itt olvasom la, ebben az újságban, hogy a minapában a kolozsvár- megyei Dedrád községében a főszolgabíró elrendelte, hogy hát záros határidő alatt a felnőtt, megembere- sedett emberek is beoltassanak. És többet nem olvasott kend erről az esetről ? — Csak annyit, hogy a nép tudni sem akart erről és a faluban nagy volt a ribillió. — Hát én tudom az egész esetet János gazda. El is mondom, hogy aztán kend is, meg a mi falu- belieink is meggyőződjenek arról, hogy bizony nem valami nevetni való dolog ám a felnőttek himlőoltása. —• Nem-e tanító ur! — Abban a községben ugyanis a felnőtt emberek közt veszedelmes himlőesetek fordultak elő. Azért történt olyan intézkedés, hogy a még himlő mentes, egészséges embereket be kell oltani. A nép persze nem tudja, hogy ez tisztán az ő javára történik. Mert úgy van az János gazda,]hogy a kuruzsló vén asszonyoknak sok minden badarságot elhisznek, de a tudománynak, a tapasztalatnak vátig ellenszegülnek. Dedrád községben is igy történt. Szerencsére azonban a jólelkü tisztelendő ur megmagyarázta a népnek, a himlő-oltás ártatlan voltát és szükségességét. A nép aztán csak úgy tódult a községházához. összesen több. mint két ezer emberen végezték az oltást . . .- És volt-e eredménye? — Micsoda? Abban a községben többé senki sem kapta meg a himlőt. A járvány megszűnt és azóta áldja a nép a jó tisztelendő urat, meg az orvosokat. — No lám, milyen jó ha ezt is tudja a szegény ember ! A késedelmi kamat. Megmondottuk annak idején, hogy nem sokáig fog tartani az úgynevezett eksz-leksz állapot, mikor t. i. maga a kormány is elismerte, hogy a polgárok nem tartoznak adót fizetni. Ennek az állapotnak immár vége szakad, az adót ugyancsak szedni fogják ám, sőt halljuk, hogy itt-ott — az elmulasztott adófizetés után késedelmi kamatokat is akarnak számítani. Egy községből levelet kaptunk, melyben az iránt kérdeznek minket: vájjon kell-e az eksz-leksz alatt be nem fizetett adó után késedelmi kamatot fizetni ? A mi véleményünk az, hogy nem kell! Felfejtjük okát is rövidesen. A pénzügyminiszter ugyanis a múlt év decz. utolsó napján elrendelte, hogy az adóvégrehajtásokat szüntessék be. Ezzel elismerte, hogy az adófizetési kötelesség megszűnt. Ha megszűnt, természetesen — nem lévén kötelezettség — mulasztás nem történt, késedelmi kamatról sem lehet szó. Ez valóságos, tiszta dolog. Erről az ügyről különben már a képviselőházban is volt szó. A miniszter azonban ugv okoskodik, hogy ha a törvény törvénvnyé válik, akkor az országnak joga van az adójárulékokhoz is. ügy látszik tehát, hogy késedelmi kamatot mégis csak fizetni kell. De hát fizessük be — bár mint is lesz a dolog, és örüljünk, hogy a kinos eksz-leksz állapot megszűnt!
