Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-03-12 / 11. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 85 Felelet. Az anyakönyv aláírásának megtagadása a m. kir. belügyminiszternek 1896. febr 11-én kia­dott rendelete szerint a házasságkötés érvényességére befolyással nincs. Tehát az anyakönyvvezetőnek kö­telessége a házasság megkötéséről szóló tanúsítványt a házasfeleknek azonnal kiadni, még az esetben is, ha a felek és a tanuk az anyakönyv aláírását meg­tagadják. Helyea-e a méheket dohányfüsttel füs tölni ? Felelet. Bizony nem helyes, pedig tudjuk, hogy sok gazda azzal füstöli. A dohány füsttől méheink nagyon elgyengülnek, az első füsttől, meg pláne na­pokra elvesztik munkakedvüket' Magától jő a kérdés ugy-e, hogy hát mivel füstöljük? Sokkal jobb a füs­tölésre a füszfapudva. Ezt az odvos fűzfákból gvüjt- hetjük össze. De előbb jól ki kell szárítani. «ASYAB GAZDA. Balázs gazda előkészül a tavaszi munkára. Tél apó vetegeti bundáját lefelé. A napok nyúl­nak, a vad libák régen itthon vannak. Mind ezen jelenségek meg is látszanak Balázs gazda portáján. Ott láthatjuk rendben — sorban Balázs gazda gazdasági szerszámait. A vasrészek csak úgy tündö­kölnek a tisztaságtól. Mind meg vannak azok kenve olajjal. A fa részek be vannak festve, ha keresnél sem találnál rozsdát vagy korhadást. Bezzeg a szomszédja! Még most is ott ül a su­ton, pipázik és várja, hogy a szép tavasz majd csak kiinvitálja a vaczakból. Balázs gazda meg alig várja, hogy azt mond­hassa. — No fiuk. itt az idő. munkára fel! Mert úgy vagyon a dolog, hogy ő kegyelme nemcsak beszélget ám igy. Nem tartja Balázs kezeit az ölében, hanem első a munkában dologban. Ember legyen a gáton, aki rajta túl teszem. Balázs gazdának különben maradt apjáról egy kalandariumja. Egy kis tanácsadó van benne; érde­kes kis tanácsadó ez. hát már csak ide irom. Milyen legyen a föld? nedves, laza, tiszta, meleg. Milyen ne legyen? vizes, kemény, dudvás, hideg. Ezt a szentencziát Balázs nagyon is betartja ám. Mert a tavaszi vetéshez már őszszel felszántotta földjét, még pedig mélyen, nagyon mélyen és aztán amúgy igazán ellátta trágyával. Mert hiába a jókori trágyázás és szántás a jó aratás első titka. Ki tavasz- szal trágyázza a répa, krompli, zabföldeket, bizony hogy maga java ellen cselekszik. Mert ha a földek teljesen rendben vannak: akkor lehet ám reménységgel hozzá látni a — ve­téshez. Ha pedig nincsenek rendben, a talaj még nem ülepedett le: a mag gyökérhajtásai csak ürege­ket találnak. Balázs gazda különben fő-fő gondot fordít a vetőmagra is. Mert jól ismeri a közmondást: »Ki mint vet. úgy arat. Úgy van az hiába, a ki rossz vetőmagvat használ, az nem várhat jő termést. Ba­lázs gép által csépelt magvat sohasem használ. 0 azt akarja, hogy szép, egyenlő búzája legyen; azért nagy fáradsággal és figyelemmel szemenkint válo­gatta ki ház népével a vetni valót; sőt már az idén tisztitó gépet is használt . , . Jó hire is van messze vidéken Balázs gazdának a mire bizony ő kigyelmc érdemes is ám. Mezőgazdaság Nyári termények vetése az időjárástól függ, azért ehhez kell alkalmazkodni. Először is azon növénye­ket kell elvetni, melyek a hideg iránt kevésbé ér­zékenyek. Azaz m á r c z i u s 15. — április 1-ig nyáribuzát, rozsot, zabot, hüvelyes veteményeket, ló­herét. Áprilisban burgonyát, (krumplit), répát, mákot, lent. napraforgót, főznivaló tengerit (máiét). Május első felében kender, szemes tengerit, köleskását, paszujt (babot), tököt, ugorkát. Viz által megromlott széna felhasználása. A gaz­daember gyakran kerül olyan helyzetbe, hogy elönti a viz a szénáját. Biz ez nagy baj, mert a jószág kü­lön szereti a szénát is, a vizet is, de együtt nem veszi be. Hanem ezen a bajon is lehet segíteni még pedig aképen, hogy a napon jól kiszárított szénát cséplőgépen keresztülszalajtjuk, azután, ha etetésre kerül a sor sós vízzel befecskendezzük és csak azu­tán teszszük a szénát a jószág elé Van egy másik mód is, a mi tán még jobb, mert izletesebbé teszi a javított szénát. Ezt pedig úgy tesszük, hogy a vi­zes szénát hasonlóképen kiszárítva, megvágjuk szecs­kának, azután kevéssé megnedvesitjük és berakjuk az egészet egy ládába, föléje pedig köveket rakunk. Ha azután vagy három napig állni hagytuk, elég jó takarmány lesz belőle, a mitől már nem fog idegen­kedni a jószág. Trágyázás fahamuval. A fahamu szilvafák és káposzta trágyázására igen kitűnő. A szilvára vonat­kozólag egy gazda következőket beszéli: — Az én tanyámon több szép szilvafa volt, a melyekről a gyümölcs félig éretten rendesen lehul­lott. Sok mindenféle szert megpróbáltam, melyek közül egy sem használt. Egy barátom tanácsái'a márcziusban faliamul hintettem a fák tövére, s ezt azóta minden évben ismételtem, mert azóta a fák még szebben diszlenek és a szilva sohasem hull le. Egy másik gazda pedig a harmatos káposztára szokott hamut hinteni, hogy a hernyók pusztítását megakadályozza s azt állítja, hogy több ízben kapott szép termést olyankor is, a mikor szomszédainak minden káposztáját lerágta a hernyó. A szappanlc haszna a gyümölcsfákra. A ruhamo­sáskor származó szappanlének igen jó hasznát lehet venni a gyümölcstermesztésnél. A fa koronájának kiterjedése irányában kis árkot kell vonni s ebbe beletölteni a szappanlevet, midőn pedig az már le- szivárgott, újra behúzzuk az árkot földdel. Száraz időjárás esetén háromszor is ismételjük ezen eljárást. Egyszer, midőn a gyümölcs már mutatkozik, másod­szor, midőn már félérésben van, végre midőn már éréshez közel van. Így a gyümölcs nem hull le és igen szép, nagy lesz. De a hernyók ellen is nagyon jó a szappanlé, ha ezzel a fát bepermetezzük, mire a hernyók lehullanak s könnyen megsemmisithetők. Állattartás. Ijjedös lovak. Ha a ló valamitől ijjedezik, nem kell erőszakkal odahajtani, mert a következő alka­lommal ismét fog ágaskodni, emlékében marad a kapott iitleg és inkái) félreugrik és elszalad. Inkább lassan, biztatva, czirógatva kell a lovat ijedelme tárgyához vezetni, hogy jól megnézhesse, majd maga is kiváncsi lesz, megszagolgatja a tárgyat és meggyő­ződik. hogy nincs veszély. Mit tegyünk a megsebbzett tögyii tehénnel ? Ha a tehén tőgye valami okból megsebesül : azonnal mos­suk meg langyos meleg vizzeí, aztán kenjük be re­szelt kemény tojás, sárgarépa és méz keverékével, ettől meg fog gyógyulni. Czélszerü kenőcsöt lehet továbbá készíteni kol- lódium, glycerin és faolajból, vagy kárból és glyce­rin vagy faolajból is. ha t rész kollodiumot és 20 rész glycerint, vagy e helyett faolajat keverünk, vagy 1 rész karbolsavat és 29 rész faolajat keverünk ösz- sze s azzal megkenjük. A csikók szorulása ellen. Gyakran megtörténik, hogy a csikók az eilest követő első és második nap nem tudják magokat megszabadítani az úgynevezett

Next

/
Thumbnails
Contents