Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-03-12 / 11. szám
84 MAGYAR FÖLDMIVELO 366 zsákos földre s hozzáfogott a munkához. De hiába serénykedett, az izzadtság hiába csörgött az arczárói, a munka csak nem akart meglenni. A mint nagy fáradtan kidó'lt a dologból s már a sirás is előfogta, kezébe akadt a három szál rókaszőr. Neki sem kellett több, izibe tüzet rakott s a három szál szőrt a tiizbe vetette. Alig égtek ezek el. olt termett a kis róka s kérdezte tőle: — Mit sírsz, mit risz, mit keseregsz te mostoha fm? — Hogyne sírnék, hogyne rínék, hogyne keseregnék, mikor a király azt mondta, hogy ha ezt a 366 zsákos földet 24 óra alatt le nem aratom, a termését kévébe nem kötöm, csomóba nem rakom, haza nem hordom, ki nem csépelem, fel nem széleiéin, hát leütteti a fejemet, ha pedig megcselekszem, három tarisznya pénzt méret ki nekem. Hát hogy tudnám én ezt megtenni ? — Ha csak ez a bajod, a legkisebb gondod is i nagyobb legyen ennél; csak te feküdjél le szép csendesen s aludjál reggelig bátran, a többit majd elvégzem én! A mostoha fiú le is feküdt szépen s el is aludt, a kis róka pedig elővett három kis sípot, megfujta mind a hármat, s ime az első hangjára a kerek föld minden egere, a másikra a kerek föld minden hörcsöge, a harmadikra a kerek föld minden galambja előtte termettek. Ezeknek kiadta a parancsot, hogy a búzát learassák, kévébe kötözzék, csomóba rakják, haza is hordják a király pajtájába, s otthon még ki is csépeljék, fel is szedjék. Ezeknek sem kellett kétszer parancsolni. Az egerek izibe hozzáláttak az aratáshoz a hörcsögök kötözték és hazahordták, a galambok pedig szemenként kiszedték a szép tiszta búzát. Reggelre kelve j a 366 zsákos föld termése ott állt garmadában, oly tisztán, hogy szinte gyönyörűség volt látni. A király rögtön kimérte a három tarisznya, pénzt a mostoha fiúnak. Ez pedig mindjárt hazafelé fordította szekere rudját, s mikor hazaért, a mostoha szinte elijedt a sok pénz láttára. Kérdezte is tőle : — Hát édes fiam, hol tettél szert ennyi tengernyi pénzre? A mostoha fiú elmondta, hogy beszegődött egy királyhoz szolgálatba, s annak a 366 zsákos földjéről a termést betakarította az adta neki. A mostoha asszony megirigyelte a sok pénzt, s elküldte az édes gyermekét is szolgálni. De ennek nem hamuban sült pogácsát, hanem tejbe-vajba sült szép fehér kalácsot tett a tarisznyájába s úgy eresztette útnak. Megyen, megyen az édes fim is, hát ő is elér egyszer a cserfa alá. Eáradt is volt éhes is volt leült azért ő is a cserfa árnyékában, előveszi a tarisznyája s már a kalácsot is meg akarja szegni, mikor, honnan, honnan nem, a kis róka előtte terem s megszólítja : — Hallod e te édes fiú! Hogyha szépen megkérnélek, nem adnál nekem abból a kalácsból ? — Bizony nem adok én, majd bizony hogy is ne; kaparj kurta neked is lesz. — A kis róka elszégyelte magát s tovább sompoly- gott; az édes fiú meg, a mint kipihente magát, szintén útra kerekedett. () is elért a királyhoz. Köszön neki. — Adjon Isten jó napot fölségednek! — Fogadj Isten, édes fin ! hát mi járatban vagy ? — Szolgálatot keresek. — Épp jókor jöttél; aratóra van szükségem, ha kedved tartja megfogadlak. Van nekem egv 366 zsákos földem zabbal bevetve, ha ezt 21 óra alatt le nem aratod, kévébe nem kötöd, csomóba nem rakod, haza nem hozod, s ki nem csépeled, annyi botott fittetek rád, ahány nap van egy esztendőben ; ha pedig mindezt megeselekszed, három tarisznya pénzt mérek ki számodra. Az édes fiú kimegy a földre, hozzálát a munkához, de biz a munka csak nem lett meg. A király ki is adta a jutalmát a 366 botot, úgy hogy az édes fim alig bírta magát az édes anyjához haza ezipelni. S mikor nagynehezen haza vánszorgott, édes anyja majd hogy meg nem halt bánatában. Most már pénz sem volt s a fiú is, csak hogy meg nem halt. A mostoha gyermek azonban megsajnálta őket s a maga pénzéből az édes gyermeket is felsegítette. Maráni/1 népmese. KÖZÖS TANÁCSADÓ. 3. Téli csirkét nevelgetett az asszony, mert egy pár garashoz akart szegény jutni, hogy gyermekeinek fehérneműt vehessen. De a csirkék nevelése nem sikerült. Mikor arra került a dolog, hogy pénzt lássunk belőle: elpusztultak. Mi lehet ennek oka? Felelet. Legvalószínűbb, hogy a kis jószágok megfáztak, meghűltek. Ennek folytán elköszvénye- sedtek és igy persze el is pusztultak. A csibéket jó meleg helyen kell tartani. Ha van jó istálló ott, vagy a tágasabb konyhában is nevelhetők. De a tápláléktól is sok függ. Ha helyesen és jól tápláljuk őket hat vagy hét-hét alatt már márcziusban, sőt februárban is eladhatjuk rántott csirkének. Egy tapasztalt gazdasszony után a következő tanácsot adhatjuk : Tartsuk a csibét az első héten kölessel és vízzel feleresztett tejjel. Közbe adjunk nekik keményre főzött tojást és ételmaradékokat. A második hétben főtt búzát, kukuriczát, árpadarát hintsünk, kissé persze megpárolva. Italul tiszta vizet (Darát, elégett csontból tört lisztet.) Aztán száraz eleséget adhatunk. A csibék nagyon nőnek az ételmaradékoktól is. Harmadik hétre zöld takarmány való nekik (káposzta, vagdalt répa stb.) 4. Mi a teendő, ha az úgynevezett vérhasba esett méhek az üres. de különben jó lépeket télen át beronditják, mint például az én méhesemben történt ? Felelel. Nem kell azért a lépeket eldobni. De nem is szabad ilyen állapotban a kaptárban hagyni. Szedje ki az ilyen lépeket, aztán jó ideig áztassa tiszta langyos vízben és öblítse le. Aztán jó szellős helyen szárítsa meg és rakja vissza a kaptárba. 5. Nagy szomorúságunk, a hordós káposztánk penészt kapott. Hogyan és vájjon lehetne-e még rajta segíteni? Felelet Találtunk erre is egy j ó t a n á c s o 1, i m e 1 e i r j u k : Tisztítsuk le a legfelső, nagyon penészes káposztaréteget, aztán öntsünk rá egy kis ivópohárnyi jó pálinkát vagy tiszta spirituszt, aztán vegyünk elő eg}- darab tiszta vásznat, azt is áztassuk be spirituszba vagy pálinkába s azt borítsuk a felső káposzta-rétegre. Ezt a ruhát minden két hétben levegyük, kimossuk, kiszárítva megint azon módon bánjunk vele, t. i. áztassuk pálinkába vagy spirituszba s borítsuk a káposztára. Folytonosan igy élve a dologgal, megszabadulunk a penésztől.« 8. Fajbaromfi tojást óhajtanánk szerezni, hova forduljak? Vájjon az állam ad-e ingyen? Felelet. Azt nem tudjuk vájjon az állam ad-e ingyen ? De ez ügyben Írjon levelet urambátyám e czimen : Az országos baromfi tenyésztési egyesületnek Budapesten, (Rottenbiller utcza) és onnan bizonyosan fog kapni részletes választ. 7. Megtagadhatja e az anyakönyvvezető a házasság-kötésről a tanúsítvány kiadását csupán azon okból, mert a felek és a tanuk az anyakönyv aláírását megtagadták?
