Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-29 / 5. szám
to MAGYAR FŐLDMÍVELŐ sonló zúgással önti szájába. Fürdés közben is hasznát veszi e műszerének s bő permeteget locsol vele egész testére, a vízzel itatott fücsomó pedig a mosdó-szivacs hivatását teljesiti ormányában fáradt tagjainak felfrissítésére. Ezzel azonban ormányának szolgálattétele még nem végződik. Kétségen kivid a nap heve és az alkalmatlan rovarok ellen port szór vele a hátára. Azután valami pálczikát fog meg vele és végtagjait, lábát minden oldalon végig piszkálja, mintha köröm-ráspolvlyal dolgoznék. Ha a hőség tikkasztó, valami lombos gályát ragad meg ormányával, s minden irányban lengetve legyezi magát vele. Yiaskodásban az elefánt ormánya elsőrangú fegyver. Megragadja vele ellenfelét, a földhöz vágja s lábával tapossa. Az ifiőjóslás mestersége. Az »Időjárás« czimü folyóiratban olvassuk: Minden időben kedvelt foglalkozás volt az időjóslás. a kalendárium csinálás mestersége. A magyar köznépnek az egész házi-ipara télen az időjóslás. Ha Szent Mihály éjszakáján dél felől fuj a szél, azt tartja, hogy hosszú lesz az ősz. Ha soká szól a pacsirta, északnak húz a vadlud, messze még a fagy. Disznóölő Tamásnap (deczember 21.) körül; mint valami ősrómai béljós, úgy vizsgálja pörkölt sertése máját a gazda, és ha nagynak nézi, nem azt jövendöli, hogy sok májashurka telik belőle, hanem, hogy csikorgó idő lesz karácsonyra s bőven hull majd az erősség; de ha fekete a karácsony, fehér lesz a hus.vét. Pál fordulásakor (január 25.) meg előjön barlangjából a medve és ha zord időt ér, nem tér oda vissza, mert már jobb napok bekövetkezését várja. Ha Gyertyaszentelőkor (február 2.) kisüt a nap, olyan hidegek várhatók, hogy be ordít az ablakon a farkas. Zsuzsámra napján (február 10.) megszólal a pacsirta. Mátyáskor megtörik a jég, — de ha nem talál a Mátyás, akkor még csinál. Gergely (márczius 12.) is megrázza olykor a szakállát, de az ő hava már csak szeplő ellen való javas szer, ha megaszalják: ha véletlenül sok is lenne az, majd kihordja Sándor. József (márczius 18. 19.) áltáljában, — ellenben a Benedek (márczius 21.) zsákkal hoz már meleget. Az egész időjóslásnak komolyabb alapja rég nincs, de hiába, szereti az ember a titokszerüt, a minek okos alapja nincsen; szereti, ha idegeit izgatják. Kész a dolgok körül sokszor elengedni magát az igazságot, csakhogy az, a mit eléje tárnak, szokatlan, uj és esattanós legyen. A hazugok hídjaEgyjjföldmivés fiának azvolt a csúnya és rossz szokása. hogy majdnem minden szavával hazudott. Az apja egykor elvitte magával a közeli városba a vásárra. Amint igy ketten ballagtak, az utón velők szembe egy nagy kutya jött. Amint a fiú ezt meglátta igy szőtt, az abjának: — Édes apám kelmed! Mikor tegnap Rákoson jártam akkora kutyát láttam, mint a Széllő lovunk. — A már nagy lehetett! — mondá az apja. Ivs idő múlva az apa igy szólt fiához: — Nemsokára egy hídhoz érünk, az a bid arról nevezetes, bogy a hány hazug ember még keresztül ment rajta, mind kitörte ott a lábát! Bezzeg megijedt a fiú erre! Azt se tudta, hogy mit csináljon. Meg is szólította az apját: — Édes apám! Most jut eszembe a kutya csak akkora volt mint a Bimbó tinónk. Alig mentek odább nehány lépéssel, megint megszólalt a fin : — Édes abám! Mégis valamivel kisebb lehetett a kutya, mint a Bimbó, hanem olyan nagy biztosan volt mint a Gröke borjúnk! Már a hídhoz értek, a fiút ugyancsak zaklatta a lelkiismerete. Látván a hidat, szinte előre érezte a csonttörést. Meg is szólalt: — Bizony édesapám ! Az a kutya, a melyiket én Rákoson láttam, cseppet se volt nagyobb a mi Sajó kutyánknál! Át is ment aztán a hídon a nélkül, hogy kitört volna a lába! G. ii, Sch. /i. Légy vallásos. K . . . . faluban élt egy jómódú földmives, ki semmit sem törődött a vallással. Azt tartotta, ha az ember meghal, vége, van mindennek, a tulvilági élet nem is létezik. Es ime! Egyszer csak nehéz betegségbe esik és kénytelen fürdőbe menni, hogy a bajos betegségtől megszabaduljon. A fürdőzés nem használt, napról-napra betegebb lett. Annyi idegen ember között magányosan élt a fürdőben, hite nem volt, s igy nem részesült mennyei vigaszban. Egy éjjel különösen rosszul lett, érezte, hogy meghal. A halállal való tusakodásban magába szállott és papot kívánt, gyónni akart. Azonban a közelljen nem volt kalb, pap, csak protestáns s igy nem részesülhetett a halotti szentségek felvételében. Meghalt távol hazájától, távol övéitől minden vigasz nélkül. így jár az, ki a vallást kigunyolja. Isten ritkán ad boldog kimúlást olyan embereknek, kik egész éltükben vallás nélkül voltak. B. E. Vigasztalhatatlan czivis. A debreezeni czivisnek meghalt a felesége. Elszorult szive a derék embernek s busán lehorgasztolt fővel a táviróhivatalba ment. bogy a gyászesetet megsürgönvözze a bátyjának. A vigasztalhatatlan férj sürgönye igy szólott: Nőm ma reggel meghalt. Veszteség életbiztosítás által fedezve, Józsi.« PIACZX-ÁRAK. Gabona és egyéb terményárak e hét folyamán. TERMÉNY NEME Budapesten Jegyzet frt kr. frt kr. frt kr. Árpa mm. 1 610 1 6 80 Búza mm. 9 05 910 _ — Rozs mm. 8 — 810 — — Zab mm. 5 70 6-— — Tengeri mm. 450 460 —— — Luezcrna magyar 56 — 58 — 62 — Vörös lóhere 48 — 50 — 53 — Baltaczim 14 — 15— — — Muhar 5 50 6 50 — — Bab tarka 6 20 6 25 .-— Bab nagv fehér 6 50 6 75 — Borsó 11 — 13 — — Lencse áru min. szer. 15 — 16 — —-rKöles Kása 4 9 75 50 5 25 10 — 1 11 Szatmáron, nyomatott Morvái JánosnáL 1899^7
