Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-29 / 44. szám
A népbiztositás. Jo jel, nagyon örvendetes jel! Alig hangoztak el gróf Károlyi Sándor szavai a szegedi kiállításon, hogy az „élet és járadékbiztosítás e s z m é j é - nekterjesztésére most már megjöti az idő Magyarországon is“ — a mi népünk melegen kezd érdeklődni — a n é p- biztositás. iránt... Kérve-kérnek olvasóink minket is, magyarázzuk meg a „Földművelő újság nyelvén,“ hogy és mi módon „gondolják kivihetőnek ezt a valódi népáldást azok a jó urak ?“ Jó jel, mondjuk tehát ismét; mert hogy ez irányban való munkásságunk, törekvéseink már a kezdetnek kezdetén is helyes útra terelődjék: a népbiztositás eszméjének, kérdésének be kell hatolnia a földmives — nép tűzhelyébe is. Rajta leszünk, hogy ez megtörténhessék! Azért most melegében, elülj áró beszédül, rövidesen meg akarjuk magyarázni földmives népünknek, hogy hát az ősz Károlyi Sándor gróf, a magyarországi szövetkezetek atyja, hogyan és milyen irányban markolt bele a nép biztosítás (élet és járadék biztosítás) ügyének kérdésébe. Hát ez a nemes gróf, — a ki a magyar nép javán -— boldogságán egy derék életen keresztül munkálkodik —- tireátok gondolt elöregedett, őszbeborult munkás-földmives emberek! Meg ti reálok is özvegyek, apa pártfogó nélkül maradt árvák! Nehéz, küzdelmes az élet akkor is, ha még erő van munkabíró kezeitekben, izmaitokban! De mi lesz akkor, ha fejetek őszbe borul, ha karjaitok munkaképtelenné válnak! Mi lesz a családból, a gyermekekből, ha már bétakar a sirhalom? Lelket-tépő gondolat ez, ugv-ebár atyámfiái? Szinte belezavarodik az ember agy veleje, ha álmatlan éjjelen meglep ez a tusakodás. így állván a dolog, kérdések kérdése: atvámíiai, mi a teendő ? Ez a főbenjáró gond szántogatta az ősz Károlyi gróf nemes szivét! J o És mit gondoltok,miben állapodott meg? Milyen tervet főzött ki? Azt hiszitek talán, hogy nagy hangon ki kelt azok ellen, a kiknek évjáradékuk tényleg van? Akik tehát ezektől az ijjesztő gondoktól mentek? És azt követeli, hogy azokat is foszszák meg a nyugdijaktól, járadékoktól ! Atyámfiái, az a nemes gróf, az a tiszta szivii ember erre csak nem is gondol. 0 nem akar rombolni! Mások kényeinek, nyomorának árán nem akar könyet törölni, nyomort enyhíteni! Ő építeni akar, ő az igazságot egyformán akarja osztani. Azt mondja, a mint máshol foglalkoztak és sikert is arattak a népbiztosit ássál: úgy elérkezett nálunk is az idő erre. Mert nekünk is módunkban van hasonlóan cselekedni. A nemes gróf örömmel tapasztalja, hogy a magyar nép rokonszenvezik, szereti a hitelszövetkezeteket. Mert belátta, hogy a hitelszövetkezet jó, áldásos, felemelő és boldogító intézmény! Magyarországon a hazai szövetkezetek központjának pártfogása, köteléke alatt kereken 450szövetkezet működik százkétezer taggal. , Kezdetnek szép eredmény, de nem szabad vele megelégednünk! Tovább kell mennünk, mert mentői népszerűbb lesz a hitel- szövetkezet, mentői jobban fog terjedni: a nép annál jobban, sőt igy fognak a szövet- keznti tagok meggyőződni arról, hogy hasonló
