Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
MAGYAR fÖlDMIVELŐ 31 l)cn. Azon uj oltóanyaggal, melyet jelenleg készítenek Budapesten még nem volt alkalmam oltani. Mindezek daczára a sertéseknek a vész ellen való beoltását ajánlom. A községi csürhéknek ilventén való beoltásának egyik főnehézsége az, hogy a tulajdonosok nem tudnak megegyezni az egyöntetű működésre, a mi bizony nagy kár. Erdőszáda, 1899. január 7-én. Schorn Ferenc*, uradalmi gyógykovács. A szöllőtőke metszéséről. A szöllőtőke metszése egyike a legfontosabb eljárásoknak a szőllő kezelése körül, mivel a metszés által szabálvoztatik úgy a szőllő növekedése, mint termő képessége. Az őszi és tavaszi metszések össze hasonlító kísérleteinél arra jöttek rá hogy az őszi metszés a szöllőtőke fejlődésére a legelőnyösebb. Vannak, kik ellenségei az őszi metszésnek mondván, hogy az őszszel metszett tőkék könnyebben lévén kitéve a téli fagynak s igy. inkább megsérülnének mint a nem metszettek, de a tapasztalat arra tanít, hogy ez az okoskodás nem helyes. Rendes téli időben csak éretlen szöllőtőke (venyige) fagy el. mely metszéskor úgyis el távol i t ta t i k mialatt a rendes venyige az őszi metszés által épen sokkal jobban érik és fejlődik az erős téli hidegek beálltáig. Az őszi metszés után a szellőtökében megmaradt tápnedvek a szemek erősebb kifejlődését mozdítják elő. De ha a tél oly erős és tartós, hogy a venyige és szemek elfagynak, úgy a meg nem metszett tőkéknél épen oly mértékben fog a fagyás be- állani, mint a metszetleknél. A mondottakból tehát világosan kitűnik, hogy az őszi metszés a tavasznak föltétlenül elébe helyezendő. A metszés czélja. ugyanis gazdag gyümölcstermést és egyidejűleg erős fa képződést nyerni a következő évben. A fő czél a metszésnél arra ügyelettel lenni, hogy lehetőleg megakadályozzuk a metszés által a fattyú hajtások képződését, továbbá, hogy a tápnedvek olyr venyigékbe vesszőkbe nyerjenek utat, melyek alkalmasak lesznek arra. hogy szép tökéletesen kifejlett gyümölcsöt hozzanak. Minden oly vessző elmetszendő, melyet sem karikás művelésre nem akarunk használni, továbbá, melyek gyengék, vagy pedig a tőkéhez igen közel nőttek, úgyszintén a régi vesszők vagy nagyon gyenge részek mind elmetszendők. A tőkének rendesen csak annyi fáját ‘hagyjuk meg, hogy képes legyen jelentékeny számú szép és érett gyümölcsöt szolgáltatni, továbbá erős vesszőket képezni hogy így fáradságunkat a jövő évben az elegendő s érett gyümölcs hozom és a tőke erős egészséges volta kárpótolja. Az erős növésű fajok, melyek hosszú bojzóto- kat eresztenek mint a Trollingi stb, ezeket nem tanácsos oly rövidre metszeni mint a gyönge fejlődési! fajokat szokás, melyek különben erősen hajtanak és kevés gyümölcsöt hoznak. Erős kötésű talajban — ez okoknál fogva, — hosszabb fanevelés a kívánatos mint a gyönge száraz talajban levőknél. — A fiatal tőkéknél a metszést nem közvetlen a szemfölött végezzük, hanem egy kissé feljebb, mert máskülönben a szem köny- nyen elszárad vagy meggyöngül és igy tökéletlenül fejlődvén, a metszési seb nem forr be úgy mint más gyümölcsfajoknál. Antonius. Hl ÚJSÁG? — Királyunk ö Felsége márczius elején Abbáziába (Fiume mellett) érkezik. Ugyanekkor a román királyi pár is néhány hétig fog ott időzni. — A legmagyarab főherczeg beszéde. 0 Felsége József főherczeget, mint 50 éves katonát aranyéremmel tüntette ki. Ezen alkalomból Fehérváry báró vezetése alatt a honvédelmi minisztérium küldöttsége tisztelgett a fenséges urnái. A honvédelmi miniszter üdvözlő beszédére József főherczeg a többi közt igy szólt : »Felséges urunk nehéz viszonyok között lépett a trónra. Én is szolgáltam a császári hadseregben. Elég jól éreztem magam ott, hisz ez az idő fiatalságom éveire esett. Felséges királyi urunk engem aztán a magyar királyi honvédség élére állított és én igaz magyar katona lelkemre mondom, hogy sehol sem érzem magam oly jól, mint itt. Magyar katonaszivvel forrón köszönöm üdvözlésüket«. A küldöttség lelkes éljenzésben tört ki. — Szilágyi Sándor, a magyar nemzet hires j történettudósa — meghalt! — Egy községi bird érdemkeresztje. A király, mint a hivatalos lap jelenti, Erk Henriknek, Liebeing község birájának a koronás ezüst érdem keresztet adományozta. — Az iglói csata emlékére február hó 2-án nagy ünnepséget rendeznek Iglón. Az iglói csata ugyanis ezelőtt ötvenesztendővel volt. — Szent Missió volt Yelenczén (Fehérvm.) P. Flodung és Bota jézustársasági atyák vezetése alatt. Több ezer ember járult a bünbánat szentségéhez. — A sírig tartó hűség. A minap egy öreg cselédet temettek el Eperjesen, a 78 éves özv. Hajdu-Pauling Emíliát, aki élete 12-ik évétől, tehát nem kevesebb, mint 66 hosszú éven át a Roskovánvi családnak kitartóan hűséges, jóravaló cselédje volt s akit a legutóbbi években, a mikor az aggság gyengesége vett rajta erőt, a család is hűséges kegyelettel tartott tovább magánál és részesített gondos ápolásban. Valóban megható és ritka látvány volt az, mikor a sir szélén ott állottak a szegénysorsu gyászolók között az elhnnvt szolgálatadó úri családjának tagja is, hogy kegye- letes kezekkel dobjanak rögölt a hűség e valódi mintaképének koporsójára. Az elhunyt felett megható beszédet mondott iij. Draskóczv Lajos lelkész, követendő példakép jelezvén az elköltöződnek hűséges ragaszkodását! Halál vigyázatlanságból. Egy szegény j asszony Eperjesen (Sárosm.) vigyázatlanságának áldozatává lett, mint tudósítónk Írja: ugyanis a lámpába petróleumot töltött, de a kanóczot égni hagyta. A lámpában, úgyszintén az üvegben levő petróleum meggyűlt. Az égő lámpát és a palaczkot a földre dobta úgy, hogy a szoba padlója és az asszony ruhája is lángot fogott. A segítségére sietett emberek a szoba padlóját eloltották, de az asszonv oly égési sebeket szenvedett, hogv meghalt. (H. A ) — Görögtüz az égen, Zimony város lakossága szép égi tüneményt látott. A felhős égbolt éj- szakkeleti részén korán reggel sajátságos sáv támadt, mely egyre terjedt, szélesedett és csakhamar rózsaszínűvé lett. Úgy hét óra felé már az egész égbolton elterjedt a fény, úgy, hogy a város szinte vörös verőfényben úszott, mintha görögtözzel világítanának. A tünemény jó tiz perczig tartott, azután sárgászöld szintire vált a mennybolt. Később envhe déli szél kerekeden, azután pedig langyos tavaszi eső hullott a városra. T
