Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
32 MAGYAR FÖLDMIVELŐ — Farsangi mulatság. Az ágrisi falu kocsmájában vigan folyt a farsang örömére a tánc/. A duhaj heje-huja, mint rendesen verekedéssel fejező- dőlt be. A falu két első legénye akaszkodott össze dühös tusában, mely csakhamar általánossá vált. Sztán Ambrózie pártja rövidre megszalasztotta ellenfeleit s a verekedés most az utczán folytatódott. Sztán nem elégedve meg a nyert győzelemmel, a futók üldözésére indult. Mikor meghajszolt ellenfele látta, hogy Sztán már-már utoléri, végső szorultságában kirántotta revolverét s üldözőjére lőtt. A golyó talált és Sztán holtan bukott gyilkosa lába elé. A csendőrség nyomban letartóztatta a gyilkost. — Gyilkosság a fonóban! Csegérről kapjuk a szomorú hirt. hogy ott gyilkosság történt a fonóban. Szemán dános legény, ki hires verekedő, berontott a fonóházba és az ott levő versenytársát Nagy Y-ot agyonütötte. A csendőrség azonnal letartóztatta. — Szülők figyelmébe. Kugel István kereskedő üzletébe Kraszna-Béltek (Szatmárvár- megye) jó keresztény családból való ifjú tanulóul felvétetik. Megkeresések Kugel István kereskedő Kraszna-Béltek (Szatmár-vármegye) intézendők. — Addig jár a korsó ... A debreezeni r. kath. templom perselyét egy nap alatt kétszer törték fel és rabolták meg szentségtelen kezekkel. Előbb tizenkilencz forintot vittek el belőle, később pedig tizenöt forint 22 krajczárt. A vakmerő betörő egy hosszú, erős vasszeggel végezte nemtelen munkáját s talán tovább is folytatta volna, de rajtavesztett a gonosz cselekedeten, mert Luidl Henrik harangozó nyakon csípte éppen abban a pillanatban, midőn a felfeszitett persely tartalmával elakart illanni. Az elvadult lelkit rabló Horváth Zoltán szobafestő tanoncz volt. A központi rendőrségen azt vallotta, hogy az első rablást üanisovszkv Gyula és Varga Lajos társaival követte el, mig másodszor már csak saját kezére dolgozott. A vakmerő betörő további intézkedésig lezáratott. — Halál az országúton. Tompa István György karádi lakos Karádról Ujhelybe 4 méter- mázsa gabonát szállított szekéren. Útközben a lovakat sebesebben hajtotta, úgy, hogy egy zökkenőnél Tompa az ülésből oly szerencsétlenül esett ki, hogy nyomban szörnyet halt. A nehéz szekér kerekei a mellén mentek keresztül. — Nagy tűz volt S.-A.-Ujhelyen a múlt héten. Rose József borkereskedőnek háza gyuladt ki és leégett egész hosszában. Úgy mondják, hogy a tűz gyújtogatásból keletkezett. A kár igen nagy, mert a hosszú épületben kereskedések voltak. Az épületek és kereskedők árui biztosítva voltak. — Tűz. Bodrog-Szerdahely községben nagy tűz volt. Több lakóházon és melléképületeken kívül leégett Roth Adolf gőz-hengermalma is teljes berendezésével. A tűz keletkezésének okát nem tudják, valószínű azonban, hogy a veszedelmet kazánrobbanás okozta; kizárva nincs azért az sem, hogy a kazán a tűz következtében robbant fel. Emberben kár nem esett. Az elpusztult épületeknek csak egy része volt biztosítva. — Ártalmatlanná tett rablóbanda. A nagv- beeskereki rendőrség, mint onnan jelentik, tegnap egv tiz tagból álló, rendszeresen szervezett rablóbandát tartóztatott le. A rablók már régóta, veszélyeztették a város és a környék biztonságát. Éjjelen- kint fegyverkezve hatoltak be a házakba, vagy megtámadták a magányos járó-kelőket. Nem egy gyilkosság esik a rovásukra. Elfogafásukkor rálőttek a rendőrökre és mindaddig ellenszegültek, mig csak valamennyiüket le nem fegyverezték és ártalmatlanná nem tették. A rablóbanda vezére egy Yeszprim Steva nevű fegyházviselt ember, aki különböző bűntettekért már tizenhét esztendőt töltött börtönben. — Száz éves asszony. Ruzitska Györgyné a minap töltötte be századik esztendejét Kolozsváron. A galambősz asszony egészséges, csak szemei gyengültek meg. — A spanyol nép érzi ugyan az amerikai háborúnak szomorú következményeit, de gyászában el nem keseredik, hanem még nagyobb rajongással és szeretettel veszi körül uralkodó királynéját. Mikor a királyné a múlt alkalommal is kikocsiká- zott fiával, a kis királylyal — a nép éljenzéssel kisérte és virágot szórt a kocsiba. NEVESSÜNK!!! Jámbor kívánság. B ö s k e: »Ha úgy elmennék a királyunkhoz és addig kérném, mig a Jancsimat hazabocsátaná, csak megtenné, ugy-e nénémasszony?« Vén anyóka: »Oh te oktondi, na hiszen ha a király mind" haza küldené a katonáját, a ki otthon feledte a babáját, akkor maga elletné meg az egész prófontot. * Hiszen olyan olcsó! Eérj : Ugyan feleségem, hogy tehettél már eny- nyi sót ebbe a levesbe! — Eeleség: Ugyan, ugyan no, hogy lehet már olyan lármát csapni egy kis só miatt, hiszen olyan olcsó! * Megmondotta: Ugyan kis leányom, mond az anya, láttad-e valaha, hogy az én ujjom olyan piszkos lett volna, mint a tied? — Nem ismertem én édest, mikor olyan kicsiny volt, mint én — mondotta nagy komolyan a kis leány. * Mindig csak ötét Elhatározta a vén leány, hogy a farsang alatt — bálba megy. Hiszen csak őt is megtánczoltatják még egyszer az életben. El is ment tehát és ott ült a többi leányok közt szivszorongva és várva, mikor akad egy szószivü gavallér, a ki tánczra viszi Végre ugv éjfél után egyik legény meginvitálja. A vén leány enged a kérésnek és pedig ezen szavakkal: — Már mindig csak engem, mindig csak engem! * Majd azt mondja. — Nagyságos uram! Visszahoztam a levelet a postáról! — Miért? ...........Hiszen mondtam,hogy sürgős. — Észrevettem, hogy az utolsó posta nincs oda írva s attól féltem, hogy még majd azt mondja a postamester, hogy én vagyok a szamár. A SZERKESZTŐ PÓSTÁJA. Tápió-Bicske. Dr. R. J. 1898. év végéig' rendben van. Kérjük az előfizetés megújítását és kegyeskedjék ott tanunkat pártfogolni. Nemes-Vid. Üdvözöljük a derék tűzoltóegyletet. Mi sokszor fogunk Írni az ilyen nemes egyletekről! Hódmezö-Vásárhely. Igazságuk van, ha panaszkodnak. Az igazgatóság tagjai választásánál bizony tekintettel kell lenni arra, hogy azok a különböző helyiségekből is beválasztassanak. Főleg, mikor a helységek úgyszólván egymás melleit ülnek. Iteperalni kell a dolgot. Király-Helmecz. Kérdéses ügyben intézkedtem. Levél ment — okmányokkal — és a többi. Bizony szerencsések volnának, ha a pályázó oda juthatna! Ungvár Hát csak várom azt a csomó kéziratot! Ex-lex Kuzmina. Csak fizesse be az adóját nyugodtan, mert a pénze eltalál mászni, az adó meg feltalál szökni! Szatmáron, nyomatott Morvái Jánosnál. 1899.
