Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-22 / 4. szám
30 MAGYAR FÖLDMIVELŐ 2. Bevallandó 1899. január 20-ig a III. osztályú kereseti adó alá az elöljáróságtól ingyen beszer- zettiven — évi nverességnek vétetik azon összeg, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások után fennmarad, pld. valakinek van egy malma, mely jövedelmez neki 100 frtot, ha éhből a malom fenntartására kiad 80 frtot, 20 frt jövedelmet he kell vallania. A család fentartására szolgáló kiadás a jövedelemből nem vonható le. 3. Bevallandó még a tőkekamat alá eső költsön adott összeg és kamata még akkor is, ha az nincs bekebelezve birtokra vagy házra, mert ha ezt elmulasztja és kitudódik, pénzbírsággal sujtatika bevallást elmulasztó. Miután e lap kerete szűk ahoz, hogy minden egyes esetet elsoroljon, olvasóink jól teszik, ha el mennek az elöljárósághoz és ott útbaigazítást kérnek még idejében. Beniczky. Szegények figyelmébe. A betegápolási alapról hozott törvény értelmében, mely január elsején lépett életbe, a kerületi orvosok csak azoknak a szegény betegeknek rendelhetnek ingyenes gyógyszert, a kik szegénységi bi- zonyitványnval vannak ellátva. Ez okból czél- szerű, ha a szegények a kerületi e 1 ü 1 j á - r ós á gok utján már elől égésén beszerzik a szegénységi bizonyítványokat, nehogy a kerületi orvosok kénytelenek legyenek a szegény betegeket az ingyen gyógyszerért való kérelmükkel a törvény értelmében elutasítani. Teljesítsd kötelességedet! Az 1885. év telén udvari vadászat volt Rákosmezőn. A király, ki kitűnő lovas szintén részt vett a vadászaton. Vadászat után az egész társaság Gödöllőre ment. A király, hogy útját rövidebbé tegye, egy bekerített területen akart keresztül lovagolni, melyen több kincstári és katonai épület volt. A bejáratinál egy katona állott őrt. Amint ez megpillantotta a feléje közeledő, vadászruhába öltözött lovast szuronyt szegezett és erős hangon kiáltá: — Vissza! A király rögtön észre vette, hogy az őr őt nem ismerte meg és mosolyogva monöá: — Engedje meg hadd lovagoljak át! — Itt czivil embernek nem szabad járni! — inondá az őr komolysággal. A király megfordult és hosszú kerülő utón ment Gödöllőre. Másnap a kapitány maga elé hivatta a katonát és tetetett szigorral rárivaltott: — Te tegnap szuronyoddal tartóztatattad fel a királyt! A katona elsápadt és minden izében reszketett: — Hogy ez többé meg ne történjék — folv- tatá tovább a kapitány — mai naptól fogva Ön káplár s igy nem fog kelleni többé őrt állania és hogv ezentúl megismerje legfőbb Hadúrunkat, ami minden katonának kötelessége, Ő Felsége küldött Önnek 10 drb. arczképet. Feleljen meg igy mindenkor kötelességének! Ezzel a kapitány 10 darab fénylő aranyat nyújtott át a katonának. Obsitos. MBA, A sertésvész meggätläsa. Sokan töprenkedtek már olyan szer feltalálásán. melynek a sertésvész ellen biztos hatása lenne, tie sajnos, az ilyen irányú kísérletezések rendesen csütörtököt mondottak. A vészes sertések amúgy is elgyengült gyomra az izgató orvosságok által még betegebbé tétetett. Alkalmam volt egy csűrbe (345 drb) egy éves malaczot megfigyelni. Valamennyien vészben voltak s ha valami féle gyógyszert alkalmaztam volna, úgy ezen gyógyszer csodás hatásának tulajdonítottam volna, hogy a 315 drb beteg sertés közzül csupán 5 drb lett a járvány martaléka. A sertések életmódján semmit sem változtattam. Figyelemre méltó, hogy a vészben lévő sertések a Szamos partján mohón falták a homokot. Hasonló megfigyelést tettem a múlt év február havában, mikor a vész az uradalmi hízók között ütött ki. Akkor az állatok különösen tégladarabot, hamut, szenet és meszet ettek. Legérdekesebb azon állatok, melyek ily emészthetetlen tárgyakat ettek, valamennyien túl estek a járványon. Ismert tény. hogy az állatok bizonyos betegségek alkalmával önmaguk keresik meg orvosságukat, csupán hozzá kell jutniok. Fentebbi anyagok emészthetetleneknek, sőt károsaknak látszanak ugyan, de mivel a beteg állatok ezeket mintegy önkéntelenül keresik, nagyon valószínű, hogy ezekre az állatoknak szükségük van. Ezen anyagok valószínűleg, vágj' vegyülés vagy más ok miatt hatnak az állatok gyomrában, a szerint, a mint abban kevés, vagy sok sav, van. Az állatok kívánsága e tekintetben nagyon külöm- böző, néha tégladarabokat esznek és nem nyúlnak a mészhez és viszont. Ha azonban az állatok ezen orvosságokhoz, — hogy igy legyen szabad megneveznem, — nem juthatnak, tetemesen növekszik az elhullás száma. Ajánlom tehát mindenkinek, hogy a vészes állatok eledelébe semmiféle orvosságot ne keverjen, hanem tegyenek tégladarabokat, homokot, oltott és oltatlan meszet, krétát, gipszet, szenet és phosphorsavas meszet a beteg állatok elé. Ezen anyagokat ne keverjük össze, hanem egyes csomókban tegyük a sertések elé, hogy ők maguk válogathassák ki azon anyagokat, melyekre szükségük van. A vészes állatok szerfölött szomjasok, azért tiszta vizet kell előttük tartani. E mellé még esetleg olyan vizel is tehetünk, melyben egyes orvosságok vannak feloldva, mint meszet, szóda- bicarbonát, gyenge hamulugot, keserű sót stb. Ha az állat az egyikhez nem nyúl, vegyük elő sorba a többieket, mindazáltal hagyjuk meg a sertésnek a szabad választási jogot, világért se kényszeritsük őket, mert ezáltal több kárt okozhatunk, mint hasznot. E helyen kísérleteimet és megfigyeléseimet nem folytathatom, mivel itt a járvány már megszűnt, nagyon szeretném, ha hasonló kísérletek tétetnének oly helyeken, hol a járvány jelenleg is dühöng s ezek eredményéről tudósítani szíveskednének. Ami az oltásokat illeti, úgy ezelőtt 2 évvel 1400 darab sertést Perroncitto-féle oltóanyaggal oltottam be látszólag szép eredménynyel. azon évben nem dühöngött itt a vész, hogy azonban e kedvező eredmény az oltóanyag hatásának, vagy csupán a véletlennek köszönhető, azt eldönteni bajos. Következő évben ismét ugyanezen anyaggal oltottam be a sertéseket. Az egyik csűrbe ment maradt a járványtól, a másikban az oltásra következő 10. napra kitört a járvány és a sertések egyharmad része martalékává Ion. Ezen esetben sem volt megállapítható, vájjon az állatok nem voltak-e már az oltás előtt a vész-
