Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-20 / 34. szám
270 MAGYAR FÖLDMIVELŐ A mit tőlünk mint polgároktól hazánk törvénye megkíván. És a polgári kötés előtt és után más kötelességük nincs a keresztény polgároknak? De igen, van keresztényi, vallási kötelességük is. Már a házasság előtt meg kell jelenni a hitközség papjánál is. Annak utasításait el kell fogadnunk és vallásos kötelességünknek eleget tennünk. A polgári kötés után azonnal egyházunkhoz kell sietnünk, hogy a házasságot a mi egyházunk is megáldja. A ki ezt nem teszi, az nyilván mutatja, hogy nincs szüksége a jó Isten kegyelmére és áldására. Pedig a házasság e nélkül nem lesz szilárd és boldog. MAGITAE GAZBA. A lóherések és luczernások. A takarmánytermelés fontosságát gazdaközönségünk mindinkább elismeri. Ott hol eddigelé kizárólag a természeti rétek és legelők adták az állatok eleségét, jórészt eke alá kerültek a földek s a takarmánynemüek mesterséges termelését karolták fel, mert nyilvánvaló, hogy a takarmánytermesztés e nemével sokkal inkább képesek vagyunk a helyes, az okszerű gazdálkodás okszerű követelményeinek eleget tenni. Az első jó lépés tehát megtörtént. Sajnos azonban, hogy az elsőt nem követi a többi. Törvényhozásunk igen helyesen gondoskodott az 1894 évi 12. törvényczikkben arról, hagy a lóhere és luczerna termések biztonsága csorbát ne szenvedjen. — Kimondotta, hogy a lóhere és luczerna magot, ha azok nem teljesen arankamentesek, forgalomba hozni tilos. — S mégis mit tapasztalunk? — Minden vármegyében akad egy-két jóravaló, lelkiismeretes kereskedő, ki a gazdák érdekét szivén viselvén, állami szakközeggel: a vetőmagvizsgáló állomás kiküldöttjével vizsgáltatja lóhere és luczerna készletét, azok arankatartalmára vonatkozólag, s a mennyiben arankásnak bizonyulna, további tisztításának veti alája; a többség azonban sutba veti a törvényt s mint eddigelé, úgy ezentúl is megvásárolván a nyers árut, azt minden további tisztogatás és vizsgálat nélkül hocsájtja áruba. —A gazdák pedig vásárolják szívesebben, mint a hivatalosan megvizsgált magot, mert métermázsája pár forinttal olcsóbb, de nem gondolják meg azt, hogy e takarékoskodással százszoros kárt szenvednek, mert elvetvén a nyersárut, azzal egyidejűleg az aranykát is a földije hozzák s gondoskodnak arról, hogy lóherésük és luczernásuknak meg legyen a szipolyozója. Nem eléggé figyelmeztethetjük tehát gazdáinkat arra, hogy tartózkodjanak a hivatalosan meg nem vizsgált takarmánymagvak vásárlásától s csakis állami vetőmagvizsgáló állomás által ólomzárt magot vásároljanak. A méz értékesítése. Nálunk sok tekintetben még mindig kétségbeejtő állapotok uralkodnak és pedig különösen a piaczon. A nagytermelő akárhányszor potom áron kénytelen túladni élelmi ezikkein, a kicsinyben vásárló közönségnek pedig igen drágán kell megfizetni. Ilyen czikk például a méz. A szegény falusi méhész, a kinek összeköttetései nincsenek, gyakran potom áron veszegeti el mézét, mig a fogyasztó közönség a mézet igen drágán veszi. A negyven, ötven, sőt hatvan krajczárra is rúgó árkülönbözetet a kalmárok vágják zsebre, indokolatlanul nagy haszonhoz jutva. A méhészek keserves helyzetén a földmivelésügyi miniszter segíteni akar, megkívánván akadályozni azt, hogy a mézet elvesztegessék. A miniszter kezdeményezése folytán az országos méhészeti egyesület kebelében mézértékesitő bizottság alakult, a melynek föladata az. hogy a magyar méznek minél jobb piaczot keressen. Azok a vidéken lakó méhészek tehát, a kiknek üzleti összeköttetéseik nincsenek, s a kik a maguk elhagyatott állapotában csakis potom áron tudnának túladni termékeiken, igen okosan teszik, ha az országos méhészeti egyesülethez (Budapest, Köztelek) fordulnak, a mely a múlt évben is már 32 ezer forint ára mézet értékesített és pedig elég magas árakon. A liptói sertósvész. A Liptómegye egész területén kiütött sertésvész egyre nagyobb mérveket ölt. Az egész megye területén a sertésvész kiütése óta 200 darab sertés pusztult el. Néhány községre el kellett rendelni a zárlatot. Az állami tejgazdasági munkásokat képző iskolákban. Munkácson és Gödöllőn október 1-én tizenkét hónapra terjedő újabb kurzus nyílik meg legalább 18 évet betöltött munkásifjak részére. A tanulók a tanfolyam tartama alatt teljes ellátásban és 5 frt hónapi bérben részesülnek. Fölvételért való folyamodványok szeptember 15-ig a munkácsi uradalom, illetőleg a gödöllői koronauradalom igazgatóságához küldendők be. November 1-én fog megnyílni a nagy-szécsényi tejszövetkezetnél létesített állami tejgazdasági munkásnőket képző iskolának újabb, félévre terjedő kurzusa. Az idevaló fölvételért kifogástalan előéletű és legalább Ifi évet betöltött nők pályázhatnak, a ki teljes ellátásban (esetleg e helyett 15 forint ellátási híjban) és 4 frt hónapi bérben részesülnek. Az ez iskolába való fölvételért a kérvények keresztlevél, iskolai és erkölcsi bizonyítványokkal fölszerelve, a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatóságához intézendők október 15-ig. Ez iskolák jelen tanfolyamait végző tejgazdasági munkások illetőleg munkásnők elhelyezése dolgában a föntnevezett uradalmak igazgatóságai, illetőleg a nagy-szécsényi tejszövetkezet igazgatósága keresendők meg. A lehullott férges gyümölcsöket rendesen csak a fa alatt szokták hagyni elrothadni. Pedig az ilyen gyümölcsöket mielőbb el kellene a fa alól távolítani és megsemmisíteni mert a férgesedést okozó hernyóeska a lehullás után csakhamar előbuvik a gyümölcsből, künn a fa tövénél bábuzza be magát. Ez által azonban a férgesedést előidőző lepkék szaporodva, a jövő évben még több férges gyümölcs lesz. Ez esetben tehát a védekezést azáltal eszközöljük, hogy a lehullott férges gyümölcsöt naponkint reggel és estve szedessük fel s igv az abban rejlő hernyócskákat a gyümölcs gazdasági felhasználásával semmisítjük meg. A lis/.tharmat terjedése. Egerből jelentik, hogy a lisztharmat, ez az uj szőlőbetegség az ottani szőlőkbe is bevette magát. A szőlősgazdák, a kiknek uj ültetvényei már jól beváltak, nagyon félnek az uj betegségtől. Az adófizetés határidőjének kitoldása. A pénzügyminiszter segíteni akar a gazdáknak azon a baján, mely őket az adóhátralékoknak augusztus 15-ig való köteles befizetés képében sújtja. A N. Sz. közlése szerint, a gazdáknak az adóhátralékok befizetése tekintetében szeptember végéig adott halasztást a pénzügyminiszter. A sertésvész pusztítása. Négy esztendeje, 1895-ben ütött ki az országban a sertésvész, mely miatt, hogy milyen kár ért bennünket, fogalmat nyújt a következő kimutatás: 1895-ben 41 megyében s 1495 községben elhullott 365,444 darab sertés. 1896-ban 56 megyében 670,835 darab. 1897-ben 60 megyében, 2990 községben 372,561 darab. 1898-ban 58 megyében 2146 községben 210,043. Négy év alatt tehát 1.618,883 darab sertés pusztult el, a melvlyel bizony jó summa pénz veszett el.
