Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-20 / 34. szám
MAGYAR FÖLDMIVELO 271 POLITIKAI HÍREK. — A közös külügyminiszter gr Goluchowszky Ischelben járt ő felségénél. Nagyon szorulhat a kapczaaz osztrák sógoréknál. Szorítja őket szörnyűségesen a határidő, a mely imáron ijesztően közel van. Az a kérdés ugyanis, lesz e olyan állapotban az osztrák parlament (képviselőház) hogy a dele- gacziót megválaszthatja vágj7 nem? Ha még a dele- gacziót sem tudja megválasztani — akkor bizony furcsa napok viradhatnak a szomszédra! Nem mi vagyunk oka, hogy ennek igy kell történni! — Zay Miklós gróf választóihoz. Az orosházi kerület választó polgárai nyílt levelet kaptak Zay gróftól. Bár — mint az a »Nagyságos Képviselők« czimü öreg betűs czikkünkben kifejeztük, mi jobb szeretjük, ha a nagyságos (méltóságos) képviselők személyesen jelennek meg a kerületben és nem »leveledz«-nek: mindazonáltal a Zay gróf levelét ismertetjük, mert az érdekelni fogja a gazda közönséget. A nvilt levél megemlékezik Széli főminiszter érdemeiről, ki a kiegyezési kérdést a zátonyból ki- eveztette. Aztán elismeri, hogy a főminiszter némi jó akarattal van az agráriusok, gazdák kívánságai iránt — azzal is, hogy az értékpapirosok forgalma megadóztatik, vagyis hogy hangzatosabban mondjuk : a börze megadóztatik, De ez nem kielégítő! A megélhetésre kevés, a meghalásra pedig sok. — Magam is — írja a képviselő — benyújtottam egy kérvényt a képviselőházhoz kigyósi választóim nevében, mely a börze megadóztatását a földadó leszállításával kapcsolatosan kéri, követeli a törvény- hozástól. De azt hiszi, hogy annak szerkesztői tévedésben voltak; a börzének nemcsak megadóztatását, hanem alapos, radikális reformját (újítását) kell követelni. Ennek okát is adja! Utal azon szemérmetlen üzelmekre, melyekkel az elmúlt júliusban a termés árát minden ok-nélkül lenyomni akarták. Festi a papir-buza rafinériáit. A játékbarlangoknál sokkal kegyetlenebből teszi tönkre a börze a szegény ember hulló verejtékét. Azért csak egy igazi tőzsde reform létezik :a fedezetlen határüzletek (manipulácziók) egyszerű betiltása. Előttünk áll a poroszok példája! A magyar gazdának szájról-szájra kell adni a jelszót. »Tartsuk a búzát!« (Erről már bővebben szólottunk. Szerkesztő). IKEI ÚJSÁG? — Tisztelettel kérjük előfizetőinket, hogy a lap előfizetési diját gyorsan beküldeni szivesked- jenek., ne hogy a szétküldésben zavar támadjon. Hátralékos olvasóink a küldött utánvét lapokat postafordultánál beváltani siessenek, ne hogy aztán kellemetlenség érje őket! — A király születés napját aug 18-án az egész országban a szokásos kegyelettel és lelkesedéssel ülték meg. A templomokban hálaadó istenitisztelet volt, melyen a hatóságok képviselői is megjelentek.. Ú felsége e napot lseidben családja körében töltötte. — A királyné halálának évfordulója. Szept 10-én lesz esztendeje, hogy a mi jó királynénkat elrabolta tőlünk a gyilkos tőr. Mély gyász borul e napokon az egész magyar hazára! — Erzsébet királyné kápolna. Boldogult Erzsébet királynénk emlékére Genfi) en kápolnát emelnek. — Meszlényi püspök és — aratói. Meszlényi szatmári püspök, mint igazi »magyar püspök« leikéből szereti a magyar népet. Evenként igy aratáskor rendszerint elmegy a Heves megyében levő puszta — hídvégi birtokára és ott tartózkodik pár hétig. Ilyenkor körülrajongják a népszerű püspököt az arató-munkások. Gyönyörködve nézi a püspök népének aratási ünnepeit. De lelki gondozásukról sem feledkezik meg a jó főpásztor. Szent misét mond és predikácziót tart a munkásoknak, kik meghatva hallják az igazi magyar püspök ajkairól a szent igéket! — Arany emlékünnep lesz Nagv-Szalontán e hó 27-én. Az Arany szobrát nyitják meg ünnepélyesen. — A trencséni uj főispánt Osztroluczky Gézát nagy ünnepségek közt iktatták he főispáni székébe. — Uj hitelszövetkezetek. Az országos központi hitelszövetkezet támogatása mellett legújabban a következő hitelszövetkezetek alakultak meg Zemplénvármegyében: Velejtén, Hardiesán, Bodzás- Ujlakon és Sárospatakon. — Magyar községek — magyar nevek. Baranya vármegyében hazafias mozgalom indult meg. Arra törekszik ugyanis a megye közönsége, hogy az idegen hangzású községek nevét meg magyarosítsák. Régen úgy is magyar neve volt sok községnek, hát nagyon helyes, hogy most visszadják az ősi nevet. A községek buzdulhatnak e szép példán! — Terményvásár. A zemplénmegvei gazdasági egyesület —• úgy mint tavaly — ez idén is rendez terményvásárt. A vásár f. hó 24-én lesz S.- A.-Uj helyen lesz megtartva. — Tolna vármegye a múlt héten tartotta rendes nyári közgyűlését Széchenyi Sándor gróf főispán elnöklésével. A vármegye a megyei muzeum építésére újabban 9 ezer forintot szavazott meg. — Trachma Vasvármegyében. Ez a veszedelmes szembetegség annyira terjed Yasmegyében, hogy a ragály megakadályozására —külön járványkórház felállítását sürgetik. — Tüzek mindenfelé. Székesfehérváron több gazdának termését pusztította el a tűz. A kár jelentékeny. — Karakó Szőr csők veszprémvármegyei községből hasonló szomorú hirt veszünk. Itt nem csak a termés pusztult el, de leégett az egész falu. Emberáldozat is van. Vaj kócson (Abauj) a közös szérűn összerakott termés a lángok martaléka lett — A cséplés áldozata. Baváti Ferencz, aga- rádi lakos, egy 13 éves fiú. a cséplőgép állványáról a közelben álló kazalra akart átmenni. E közben felülről kévéket dobáltak, a melyek közül az egyik a 13 éves fiút találta. A kévétől talált fiú egyensúlyt veszítve, egyik lábával a cséplőgép dobjába csúszott. a mely lába fejét leszakitotla. A szerencsétlenül járt gyermeket a városi közkórházba szállították ápolás végett, a vizsgálatot pedig megindították, mert valószínű, hogy ezen esetben vétkes gondatlanság forog fenn. — Debreczeni ifjú a Tisza áldozata. Iklódi András debreczeni gazda családjához szomorú hir érkezett távollevő fiókról Királyházáról. A hir szerint a család egyik reményteljes fia, ifjú Iklódi András Nagy-Szőlősön fürdés közben a Tiszában lelte halálát. A boldogult testvére Iklódi János a hir vétele után édes atyjával együtt nyomban elutazott, táviratban értesítették a kétségbeesett anyát, hogy a holttest nyomtalanul eltűnt a Tisza hullámaiban. — A tréfa vége. Párkány mellett a szabad Dunában három fiatal ember fürdőit, Kucsera János, Barkovszky Lajos és Kaposta József. Fürdés közben az a végzetes gondolata támadt a két elsőnek, hogy jó volna pajtásukat, Kapostát, a ki úszni nem tudott, a mélyebb vízben megbuktatni. Elvitték hát a seké-
