Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-13 / 33. szám
Megjelenik minden vasárnap. ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: SZATMÁR, Szent István-tér 9. szára. FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓTULAJDONOS: Előfizetési árak: Egész évre ..................2 frt — kr. Fé l évre.......................1 » — » Negyed é vre .... — » 50 » Csalás — a népbiztositásokkal! Hogy mily égető szükség van a munkás és cseléd vagy egyáltalán a népbiztosi- tás ügyének akár törvény akár szövetkezeti utón való rendezésére: azt ugyancsak bizonyítják azon szemérmetlen, merész üzelmek, melyekkel ma egyes „biztositó“ intézetek szegény népünket becsapják . . . Nyakig uszunk a jótékonyság, az emberszeretet nagy, öblös hangoztatásában és ime kisül, hogy a jótékonyság köpenyege alatt valóságos fosztogató banda működik, — saját életének fényes berendezésére. Mert úgy áll a dolog atyámfia, hogy a legszegényebb ember szivében is fájdalmas keserűséggel szólal meg egy húr, midőn ilyen kérdéseket forgat elméjében . . . Mi lesz családommal, ha meghalok, ha munkás kezeim a sírba porladoznak majd ? Mi lesz gyermekeimmel, a kik árvaságra jutnak? És mikor ez a húr igy rezeg, akkor a „Népbiztositó intézetek“ „Jótékonysági társulatok“ ügynökei egyszerre csak megjelennek; fényes Ígéretekkel, kápráztató magyarázatokkal beleugratják az aggódó családatyákat. Hát hiszen nagy megnyugvás is az, ha biztosítva érezzük a mieink sorsát és legalább is — a végső nyomortól mentjük meg. Csakhogy atyámfia! ezeknek a társulatoknak, egyleteknek esze ágában sincs a te nyugalmad, a te könyed, a te családod! Nekik az a fő, hogy a részvények után mentői több osztalékot nyerjenek. Hogy dúsan fizethessék az igazgatókat, ügynököket, a kik azt szeretik, ha mentői apróbb részletekben kaphatják be a díjtételeket, mert hiszen igy több a kamat, a nyereség. Azért rajta vannak ám, hogy furfanggal bújjanak ki a jogos igények teljesítése alól. így például vannak nálunk olyan biztosító intézetek, melyek a kötvényeknek két, sőt három évi érvényben léte után fizetik ki a biztosítottnak elhalálozása esetén járó összeget, Tehát a szegény család apa két vagy három évig semmiért fizetett, úgyszólván sárba dobta a keserves keresményét. Mit szóljunk a hetenkin való befizetésre ? Városokban és falvakban találhatunk nyomtatványokat ily felírással: „Fontos mindenkire!“ Ebben a mézes-mázos írásban fejtegetik, hogy liát milyen előny az a szegény emberre, ha családját, önmagát heten kin ti részlet fizetéssel biztosíthatja. No magyar nép, ne verjen meg a jó Isten titeket az ilyen előnynyel! Teszem fel Bolyong!) Mátyás uram, a ki most 30 éves biztosíttatja magát 20 évi idő tartamra. Ezért a díjtáblák követelnek hetenkint 50krt. E számítás szerint Bolyongó gazda fizet é v e n k i n t (50 krt hetenkint) 26 frtot; 20 év alatt pedig 520 forintot. Mindennek daczára biztosítva csak 365 f o r i n t e r e j é i g van! Hát ez nem nyuzása, zsarolása a szegény népnek? Hát még most sem látjuk be, hogy ezen égető sebet gyorsan gyógyítanunk kell! Nagyon is itt az idő, hogy a nép biztosítást is szervezzünk és pedig s z ö vetkezeti utón! De semmi esetre sem azon a csapáson, melyen az ipaTos-betegsegélyző egyletek alakultak. Majd megmondjuk, miért?
