Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-08-06 / 32. szám
MAGYAR FÖLDMIVELQ 256 A NAGY VILÁGBÓL. — A mi kedves szomszédunk megbokrosodott. Bécstől Triesztig fülsiketítő lárma, szitkozó- dás hangzik végig, mert azokat a terheket, melyeket mindeddig, --- elég igazságtalanul, — jóformán magunk viseltünk, most — az uj megegyezés folytán — közösen fog kelleni viselnünk. Nagyszerű! Azon terhek miatt, melyeket mi évek hosszú során át báránytürelemmel viseltünk, most valóságos forradalmat csinálnak az osztrák sógorék. Mindenesetre sokat tanulhatunk belőle. A jelek minenkép arra mutatnak, hogy nemsokára eljöhet a leszámolás ideje. Azért résen kell lennünk, ne hogy készületlenül találjon a valószínűleg bekövetkező kenyértörés. Bajorországban egy uj úgynevezett fokozatos adórendszert hoztak be, mely szerint egy fillér adót sem fizet az. kinek 700 márkánál (a mi pénzünk szerint 420 frt.) kevesebb a bevétele, fizetése. Ezzel a gazdagok, (talán jobban mondva börze huszárok és seftelő vigéczek) vállaira ment át a teher s a szegény köznép terhei megkönnyebbedtek. így például egy müncheni kereskedő az eddigi ötezer helyett, hetvenezer márkát egy lud- wigshafeni nagy gőzmalom 18 ezer márka helyett 63 ezer márka adót fog a jövőben fizetni stb. Nálunk sem volna kár behozni ezt az adózási rendszert, hadd fizetnének a nép helyett, azok a kik a börzén spekulálnak s egyre-másra csinálják a sefteket, ringeket és kartelleket. NEVESSÜNK!!! Városi asszony falun. Falusi asszony: Haza kell mennem, sok dolog van, mert ma disznót öltünk. Városi asszony: Mit ? egy egész disznót ölet egyszerre!? Részeg ember tűnődése. Boros Iván: (hol az arczát, hol a tükröt nézi) Ezt már csakugyan nem értem: hát a tükör van-e eltörve vagy a képem ?! * Fordított helyzet. — Komám uramat sohse látni mán! — Nem csoda, szomszéd, mikor az anyjukom, mióta az életbiztosítóba beírattam, nagyon vigyáz rám! Azon aggódik ! Jancsi: A kecskével nem lehet bírni, úgy ugrál az istállóban! Sári néni: Csak nem igézte meg a tánczmester, ki a minap erre járt? * Hadd másszanak a gyerekek! — Nem értem, mit kardoskodik olyan nagyon Kecskés Mihály uram a mellett, hogy mentül több fával ültessük he az iskola udvarát! — Miért? Hát csak azért, mert a sógora szabómester. Terményárak e liét folyamán. TERMÉNY NEME Árpa mm. Búza mm. Rozs mm. Zab mm. Tengeri mm. Luczerna magyar Vörös lpfeere BalaU'zim j BUDAPESTEN frt kr. TERMÉNY NEME BUDAPESTEN frt)kr. 5 GO Muhar 0 _ 8 50 Bab tarka .) — (i 70 Bab nagy fehér G 50 5 50 Borsó 14 — 4 80 Lencse áru min. szer. 1G — 50j — Köles 4 80 f— Kása r — Szatmáron, nyomatott Morvái Jpnosnál^1X%|z ^ — Nagy zivatarost voltak Krassó-Szörény vármegyében. A villám több helyen lecsapott és rémitó' károkat okozott. — Vásárhely zemplénmegyei községben nagy tűzvész pusztított, amelynek a falu nagy része áldozatul esett. — Ínség Zemplénben. Zemplénníegye északi részén, a sztropkói járásban, a két hét óta tartó folytonos esőzés miatt fölöttébb szomorú viszonyoknak néz elébe a lakosság. Az áradat a lekaszált füvet elhordta, a még lábán álló gabonanemüeket be- iszapolta még pedig oly nagy mértékben, hogy sok helyen már aratásra sem gondolnak, mert a gabona nem éri meg azt a fáradságot, a melybe learatása kerül. De a legnagyobb baj az, hogy a nyomorúsággal közdő nép főeledelét, a burgonyát is rothadásnak indította az örökös nedvesség. A helyzet már most is kétségbeejtő: az pedig szinte bizonyos, hogy az Ínség már az ősz elején teljes erővel ki fog törni. — Szárazság. Győr- és a szomszéd megyékben nagy a szárazság. Minden felől panaszkodnak a gazdák. A nagy forróságban nem tudnak fejlődni a kapás növények, melyek itt ott már száradni kezdenek. Az szőllőre is igen szükséges volna egy jótékony eső. Ha a napokban még tovább tart a forró szárazság, a gazdáknak az ősziekbe helyezett reménysége oda lesz. — Vizbefult arató munkás. Szakadát községében aratott Brágve László. A déli pihenő alatt a mig a többi munkások az árnyékba húzódtak, Brágve fürödni ment a megáradt Körözsbe. Úszni tudott ugyan, de a vizsodra elkapta s belefult az árba. A többi munkások, mivel nem tudtak úszni, a partról tétlenül nézték a szegény ifjú halálvergődését. — Leégett búzatermés. Dunaszekcsőn a tűz mintegy husz-huszonötezer kereszt búzát hamvasztott el. A munkában lévő két cséplőgép közziil az egyik elégett. Az elpusztult termés jobbára szegény embereké, kiknek kétségbeesése leírhatatlan. Mi csak ismételve azt üzenjük nektek: »Vigyázzatok!« — Az ellopott rendőr. Ilyet sem pipált mostanában a rendőri krónika. Szabadkán eddig ismeretlen tettesek ellopták Tóth István rendőrt állomáshelyéről. A tolvajok hátulról orozva támadták meg s a nélkül, hogy egy hangot ejthetett volna, avagy csak egy szót is szóltak volna, szemeit bekötözték; azután kocsira tették a szegény tehetetlen rendőrt s a város határában levő bajai szőlőkbe vitték s ott hagyták egy fa alatt. A tettesek megszöktek s a rendőr sem tud felvilágosítást adni, mert sem nem látta, sem nem hallotta őket. Egy munkásember találta meg s szabadította fel kínos helyzetéből. A tetteseket erélyesen nyomozzák. — Sziklaomlás. A budapesti Gellért hegy sziklái, mintha megunták volna oda fen magukat, egyremásra szaladnak le a Duna völgyébe. Minap egy akkora szikla csúszott le, mint egy emeletes ház, mint egy középnagyságú falusi templom. A szikla tövében dolgozó munkások szerencsére éppen ebédelni voltak s igy emberéletben nem esett kár. — A mérges tej. Homonnán, Zemplén vármegyében egy veszett kutya megmart egy tehenet. Es nem is sejtette ezt senki, legkevésbbé maga a tehén gazdája. A méreg hamarosan eloszlott a tehén egész testében és átment a tejébe is, a mely napi táplálék gazdájának és gazdája családjának. A mérges tej hatása azután borzasztó következésekben nyilatkozott. A családfőn, a ki legtöbb tejet ivott, kitört a veszetség. Kevéssel rá feleségén is mutatkoztak a veszettség nyomai, azért a falu hamarosan felküldötte mind a kettőjüket a fővárosi Pasteur-in- tézetbe. A két gyermeken eddigelé nem mutatkoztak a rettenetes baj nyomai, de óvatosság kedvéért azért őket is felküldötték Pestre.
