Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-30 / 31. szám

248 MAGYAR FÖLDMIVELÓ KÖZÖS TANÁCSADÓ. NEVESSÜNK!!! Aggódó anya- Adjon hálát a jó Istennek, hogy gyermeke felépült. És beszélje el a községben az ese­tet, nem titkolni való az. Mi is elmondjuk itt, hogy nagyon rossz szokása az némely anyának, hogy piczi gyermekével egy ágyban alszik. Számos megrázó eset tanúskodik ennek veszedelmes voltáról. Nem egyszer történt, hogy reggel felébredéskor halva találta az anya mellette fekvő gyer­mekét. Vétkes könnyelműség és bűn ez, egész életre kiható, szomorú esemény, mely ráborul folvton-folyvást az anya lelkiismeretére, hogy örökös betege leszen élete hátralevő napjain. Az is megesik, hogy a gyermek nyomorék lesz, vagy koldus egész életére, mert összenyomják. Más okok is javallják, hogy gyermekekkel ne háljunk, de erről nem szólunk, okos ember belátja, hova czélozunk. Vészthozók-e a* üstökös csillagok? Bi­zony atyámfia, ez körmönfont kérdés. András bátyánknak egy hosszu-hosszu beszélgetése sem lenne elégséges arra, hogy jól kimagyarázzuk magunkat. Pedig itt csak rövide­sen lehet tanácsolgatni, közös beszélgetést folytatni. Annyi bizonyos, hogy régi-régi hiedelem, hogy f ö 1 d ü n k egy­szer össze fog ütközni egy üstökössel és akkor vesz­tét érné el. Úgy látszik ez a hiedelem atyámfia községében is fennmaradt, de hála Istennek nem csinál ott kentek közt annyi bajt, mint régen, mikor sokan eszüket vesztet­ték az üstökös érkezésének hírére; mások meg felhagytak a munkával és elkezdettek enni, inni, dorbézolni, hogy hát úgy is vége a világnak, kár télére valót gyűjteni! De ször­nyen csalódtak. Az üstökös megérkezett, a világ el nem múlt. Persze, hogy nem volt aztán télire való. Miben van tehát a dolog ? Már a falusi iskolában tanulják, hogy föl­dünk sok más bolygóval a nap körül kering. Hogy és mi­képpen siet, hogy egy év alatt megtegye földünk ezt a nagy körútját, András bátyánk majd megmagyarázza. Ezen bolygók nagvon rendes futók, azért a tudósok ki is számították, minden egyesnek futását a nap körül. De a nap körül ke­ringenek nem csak az említett bolygók, de az üstökösök is. Számuk a tudósok szerint fél millióra is megy. Ezek az üstökösök szeszélyesek, rendet nem igen tartanak, minden­féle irányban futnak. Van is a tudósoknak velük elég ba­juk, hogy kisüssék : látjuk-e és mikor? Éppen ezen szabály­talan keringésüknél fogva hihetné az ember, hogy valame­lyik üstökös élbe megy földünkkel és akkor — jaj. Voltak és vannak is tudósok, kik állítják, hogy ez nem lehetetlen. Kivált, ha a föld beleszalad valamely üstökös farkába, mely 20—30 millió mértföldnyi hosszú. No de ne féljünk! A bölcs Isten ezt is bölcsen rendezte el. A tudomány állítja és bi­zonyítja, hogy az üstökösök csak gőzből álló testek. Egy franczia tudós azt mondja, hogy egy üstökös, ha ép­pen olyan nagy volna, mint a mi földünk, 540 mázsát nyomna. De hol van olyan nagy üstökös, melynek teste oly nagy volna, mint a mi földünk? A farkuk ugyan több millió mföldre terjed, de a magjuk kicsiny és oly ritka, hogy a túl álló csillagot rajtuk meg lehet látni. Tehát mi kárt okozhatna ilyen gőzgolyó, ha földünkbe üt­köznék is. íme a tudomány is hitünket erősiti meg. Hogy t. i. nem a véletlen, az üstökösök szeszélye vethet véget a világnak, hanem Isten szent és bölcs akarata. V- S. Homokhegy. Kend azt írja, hogy van Hű a halálig. Nagyon jó bort talált hozni Jancsi inas egy izhen a gazdájának, — No Jancsi, most az egyszer eltaláltad a gusz­tusomat. Ez olyan pompás bor, hogy szeretném ma­gamat halálra inni belőle. — Nagyságos uram! — kiáltott Jancsi lelkes elszántsággal, — egész életemben híven szolgáltam a nagyságos urat, a halálban sem akarok megválni. Haljunk meg együtt! Családi ünnepély. — Tiszteli édes apám a tanító urat, hogy le­gyen szives elengedni a holnapi előadást, mert csa­ládi ünnepély lesz a házunknál. — Miféle ünnepély ? — Disznótor. * Azért nem adja! A soproni marhavásárban áll János gazda két czimeres ökörrel. A mint árulja ökreit; oda megy egy német marhakereskedő és kérdi tőle: — Wie táj er? (mi az ára?) — Adja az ördög egy bikáért! — pattog János gazda méltatlankodva, s haragosan elfordult a bámuló vevőtől. * Jól számit! Vándort ó: Korcsmáim ur, hogy egy adag mártás ? Korcsmáros: A mártást nem kell külön fizetni. Vándorló: Hát a kenyeret ? Korcsmáros: Azt sem. Vándorló: Akkor hát adjon hat adag már­tást és nvolcz kenyeret. * Nem bízik magában. Fekete András: Ezen a soron gyerünk, édes komám uram, — ezen! F e h é r Gáspár; Mán miért ippeg ezen ? Hiszen amaz kurtább. Fekete András: Tudja, édes komám uram, arra két korcsma is van ; ma meg, tudja, sehogy se vagyok úgy asszekurálva, hogy a feleségemtől el­viseljem a dorgálást. Inkább hát csak gyerünk a hosszabbik soron, hogy ne én húzzam a kurtábbat. ■♦i Közös akarat. — Szomszéd! — No mi az? — Ide adná nekem ma délutánra a kutyáját? — Oda ám. de attól nagyon nem megy be senki sem az udvarba! — Hiszen éppen azért kérem, mert délután kijön hozzám a — végrehajtó. egv komája, a ki vasárnaponkint dolgozik és mikor ezért ót kentek leszólják, azzal mentegetődzik, hogy bizony jobb dolgozni, mint henyélve ácsorogni. Persze ezt a furfangos okoskodást többen talán nagy bölcsességnek tartották. Pe­dig nem úgy van ám. Ilyen okoskodással ezt is lehetne mondani: »Lopni jobb, mint gyilkolni, tehát lopni sza­bad.« A ki a vasárnapban nem lát egyebet, mint henye­napot, annak nyilván meglágyult az agya, mert az eszes ember mélyebbre tud nézni és tovább tud látni — az or­ránál. A vasárnap a lélek napja és a test nyugalma. Va­sárnap közelebb kell, hogy jussunk a jó Istenhez, a ki adta életünket, adja kenyerünket és mindenünket, a mink van. Terményárak e liét folyamán. TERMÉNY NEME BUDA­PESTEN TERMÉNY NEME BUDA­PESTEN frt kr. frt kr. Árpa mm. 4 25 Muhar I 6 — Búza mm. 7 40 Rab tarka ! 4 | — Rozs mm. 5 60 Bab nagy fehér 5 — Zab mm. 20 Borsó 10 — Tengeri mm. 4 70 Lencse áru min. szór. 10 — Luczerna magyar 40 — Köles 4 1 — Vörös lóhere 401--­Ká sa 8 50 Balatczim ^ ! i Szatmárou, nyomatott Morvái Jánosna

Next

/
Thumbnails
Contents