Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-30 / 31. szám
MAGYAR FÖLDM1VELÜ 245 dúl a nyakunkba. De erre már azt mondjuk, hogy se baj! Bizonyára megfigyeltétek már atyámfiai, és emlékeztek rá, hogy a jégzivatart megelőzőleg valami szokatlan csendesség és nyugalom áll be egy kis időre. De aztán neki ered a nagy ítélet, kitör az égiháboru, süvölt, ordít a szélvihar. A hulló jégdarabok milliói egymáshoz ütődvén, néha még a menny dörgését is tulzajongják. Es lecsapnak a nehéz jégszemek, amilyeneket az ember ereje és tudománya eddig még nem birt feltartóztatni solia .... Csak pár perez, — és már csendesül a szörnyű csatározás. Csak pár perczig hullt a jég, borzalmasan nagyszerű volt a zivatarnak pusztító játéka, — de a gazda könyezve látja tönkre sújtott termését. Atyámfiai, az a bécsi tudós azt mondja arról az említettem nyugalomról, mely a jégvihart megelőzni szokta, hogy ez a nyugalom, ugv látszik, okvetlen való feltétele a jégeső keletkezésének. Vagyis, hogy ama nyugalom nélkül a nagyobb jégszemek nem csinálódhatnának ott fent a fellegek között. Tehát, ha mi heves légrázkódtatások által, erős ta- raczklövésekkel azt a nyugalmat megzavarjuk afel- legekb.en, hát úgy lehet, hogy ez uttal-móddal a kártékonyán nagy jégszemek keletkezését megakadályozzuk, mert nem engedjük, hogy arra jó alkalom legyen ott a magasban. És ez volna titka a felleglövöldözésnek. Mielőtt tehát még keletkezhetnének azok a nagyobb jégszemek a felleg nyugalma mellett, mi megháborgatjuk ezt a nyugalmat és arra törekszünk, hogy, amint értettük, legfeljebb csak apró darát hintsen ránk a felleg, vagy akár zuhogó nagy záporesőt, csak jég ne ártson nekünk! Köszönik szépen a szomszédok. Könyves András bácsi mindig a jégfellegek el- h aj tás ár ól beszélt. Nojszen köszönik szépen a szomszédok. Elkergetjük mi a jégfelleget a mi határunkból a másikba. Hadd verje a jég a szomszédot, csak a mi vetésünk és szőlőnk maradjon épségben! Vagy, ha a szomszédok jobban tudnak lövöldözni, majd visszaterelik hozzánk a vihart .... Ki erősebb, hatalmasabb. De valahol mégis csak leadják terhöket a jeges fellegek és ezt, vagy azt a határt, de valamelyiket mégis elpaskolják ! Jó atyámfiai! Ha figyelmesen elolvastátok az én jelen írásomat, meggyőződhettetek, hogy mi senkinek sem szándékozunk kárt csinálni. Ellenkezőleg, mi csupán le akarjuk szerelni a haragos jégfellege- ket, kissé megregulázni, megzabolázni őket, hogy aztán pusztító jeget ne ontsanak és ne is árthassanak senki fiának! A tudomány szüntelen azon, fáradozik, hogy könnyítse meg az ember sorsát. És ha a régibb idők nem bírták ártalmatlanokká tenni a jégfelle- geket, talán sikerülni fog ez a mai tudománynak, — amint hogy a kísérletek ez irányban Isten után már eddig is jó reménységekre jogosítanak bennünket. Higyjünk és reméljünk! _P. L. Kővár. Képünkhöz. Kővár vidéke régen külön megyét képezett, külön kapitánynyal és hol Erdélyhez, hol Magyarországhoz tartozott 1876 évben több részre feldarabolták és keleti községeit a régi várral együtt Szatmár vármegye kapta. Kővár vidékének, gyünyörü vadregényes fekvése van. A Lápos folyó csendes, mosolygó tükréből emelkedik ki az 1200 láb magas hegy és ezen van a romjaiban is fönség'es vár, melynek eredetét Árpád korára viszik vissza. Hej, sok csatát látott ez a szép fekvésű vár. Ha azok a kövek beszélni tudnának! Ma már csöndes itt minden, csak a bükkfák susogása hallik és a vár alját mossa a csendes Lápos vize. MAGYAR GAZDA. A gazdák éa az adófizetés határideje. A kisgazdák evről-évre panaszkodnak a miatt, hogy adójukat augusztus hó 15-ig föltétlenül le kell fizetniök, mert különben jön a végrehajtó! Hát bizony ennek a panasznak van alapja. Mert hiszen az adózásnak ez a határideje úgyszólván belekergeti a kisgazdákat abba, hogy kis termésüket szöszön-boron adják, vesztegeljék, hogy adót fizethessenek. így maga az állam is önkénytelenül hozzá járul ahhoz, hogy a gabona ára csökkenjen. Már pedig az államnak nincs érdekében, hogy polgárait ilyetén való kényszer helyzetbe hozza. Sőt éppen azon kell lennie, hogy a gazdák terményeiket mentői jobban értékesíthessék. Azért üdvözöljük Lukács László pénzügyminisztert, ki úgy látszik megsokalta ezt a türhetlen állapotot és őszintén segíteni óhajt a bajon. Most keresi a módozatokat, hogy miképpen lehetne az adófizetés határidejét esetleg későbbre kitolni. A szőlőben. A Gyöngyösön — Csömör Álmán szerkesztésében — megjelenő és igen praktikus (»Szőlőben« czimü) újság egy kérdésre felel meg, mely szőlősgazdáinkat bizonyára érdekelni fogja. Azért mi is rövid kivonatban közöljük ezt olvasóinkkal, mert hiszen az ilyen kérdéseknek mentői szélesebb körben való terjedése igen kívánatos. A szőlős-gazdák ugyanis széliében panaszkodnak, hogy ez évben a zöldojtványok nem a legjobban sikerültek. Sokan ennek okát a munkások hibás eljárásában keresik. Nevezett újság azt mondja, hogy ez téves fel- )'• fogás. Máskor is azok a munkások ojtottak. lehet egyik oka a hibás kezelésnek a munkás ügyetlensége is. De a fő-fő ok nem ebben rejlik. A hideg idő, de különösen a hideg szeles idő az, amely a j ó eredményt hátráltatja. Tudva levő dolog az, hogy ez évben igen sokáig hűvös szeles idők jártak, ^melyek mellett a fejlődés rendes tempóban nem haladhatott. A nedvkeringés, sűrűsödés és ennek folyamánvaként a forrany képződés gyenge volt. Siker akkor van, midőn a kedvező időjárás mellett a forradás egy pár óra alatt kezdetét veszi. Most mit tapasztalunk ? azt, hogy napokon át egyforma állapotban volt a behelyezett nemes gafy, inig végre lassan felülről kezdve beszikkadt. Ha mégis találkoznak helvlyel-közzel jó sikerek, azok oly időben nemesittettek: a mikor legalább egy pár óráig tartó alkalmas idő volt. Éppen a felállított szabály helyességét igazolja az, hogy daczára a kedvezőtlen eljárásnak, mégis vannak eredmények. Ezek leginkább a keletnek fekvő emelkedett dombokon találhatók. S miért ? azért, mert a folytonos nyugati- és északnyugati szelektől maga a terület fekvése védte meg a szőlőket és a nemesítéseket. R á m u t a t u n k e z e n k ö r ü I ni é n v r e azért, hogy a j e 1 e n évi időjárási) ó 1 m" e g- t a n u 1 j a a gaz d a a z t, é s most m ár telj e- sen bizonyos legyen benne, hogy hű s szeles időjárás egyáltalában ne m’alkal- m a s a zöldojtások készítésére. Hajdumegyéböl. Kapjuk az értesítést, hogy ott a termés jó-közepes. Az aratás háborúság nélkül történik mindenütt, mert a munkások megtartják a szerződés pontjait. (Hát boldogulni is fognak ezek a becsületes munkások. Szerk.)
