Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-07-16 / 29. szám

MAGYAR FÖLDMIYELŐ 231 MCI ÚJSÁG? A király Ischlben. Ischlből jelentik, hogy a király egészen jól érzi magát és visszatér régi életrendjéhez. Ha az idő kedvező, a király Mária Valéria főherczegnő társaságában hosszú sé­tákat tesz. Korán reggel elintézi a futárok által Bécsből hozott aktákat és délután 3 órakor szűk családi körben ebédel. Előző években a király hetenkint többször ment vadászni Ischl környékére; ezek a vadászatok most elmaradnak, mert a királynak egyelőre még tartózkodnia kell a testi fáradalmaktól. — Darányi Ignácz földmivelésügvi minisz­ter urat a nyitravármegyei gazdasági egyesület tiszteletbeli tagjává választotta. — A Biharmegyei kisgazdák tanulmányi kiránduláson voltak Mezőhegyesen. — Otven évig szolgálta odaadó hüsséggel Szká 1 a Antal tiszttartó József főherczeget. Minap ülte meg szolgálatának ötvenedek évforduló­ját s ez alkalomra József főherczeg is leutazott Kis- Jenőre s megköszönve a tiszttartó hűségét, hosszú életet kívánt neki. Délben nagy ebéd, azután pedig népünnepély volt. A vacsorán együtt volt az egész vidék előkellősége. Az első áldomást -József fő­herczeg mondta: ürömmel ragadom meg e széf) alkalmat, — szólt, — hogy poharat emeljek a tiszti­karra, a melynek minden tagját mint gyermekemet szeretem. Tartsa meg őket a Mindenható, hogy mennél tovább s mentői gyakrabban vigadhassak az ő kedves társaságukban. — A mikor Dibits igazgató köszönetét mondott a kir. herczeg jóságáért, ez igy felelt: — Nekem mindenki egyformán kedves gyermekem, az igazgatótól kezdve az utolsó béresig. Tartsa meg az Isten mindnyájukat a legjobb egészségben és boldogságban. — Fábián László főispán a megye nevében köszöntötte föl a kir. herczeget. Ormos Péter nyugalmazott alispán József Ágost kir. herczeg egészségére ürítette poharát, a mire József kir. herczeg kijelentette, hogy fia épp oly odaadó szeretettel ,viseltetik a magyar haza iránt, mint ő maga. Érdekes volt Bolla Kálmán altábornagy pohárköszöntője, melyben a legelső magyar honvédnek kívánt egészséget. József kir. herczeg erre ezeket mondta: Nekem a hirály pa­rancsol, én meg a honvédségnek. Bízom Istenben, ha ő felsége a király parancsára a honvégséget vezetni fogom, dicsőséget aratok velük. Az Úristen őrködjék a magyar honvédség fölött! Harsogó éljenzés követte a kir. herczeg lelkes szavait. — Érdekes Bzámok. Hazánban májusban 60.583 gyermek született élve, halva pedig 1231. A halottak száma 41.84(5, a természetes szaporodás te­hát 18.737. Legtöbben születtek a Tiszántúl, leg­kevesebben Dunántúl. A megyék közül az első U goes a, utolsó Brassó. A városokban leg­többen Szatmár-Németiben, legkevessebb B aj á n születtek. Összesen 15.504 házasságot kötöt­tek. A halandóság a Tiszán-tul a legnagyobb, a Dunán-tul a legkisebb. Sok olyan község van, a melyikben egy gyermek sem született, a halottak száma pedig hat-hét. — A szegedi mezőgazdasági kiállítás igazgatósága szeptember hó folyamán friss gyümölcs és szőlő kiállítást rendez. Bejelentési határidő augusz­tus 1. Hogy a friss gyümölcs leghelyesebb csomago­lási módjait a gyakorlatban bemutassák, gyümölcs csomagolási versenyt is tartanak, pénzdijjakkal egybekötve. A kiállítók, arany, ezüst és bronz ér­meket nyerhetnek. A szőlő-kiállítás kissé korai lé­vén. félig érett fürtöket is lehet beküldeni, ha azok máskülönben a forma, nagyság és fajtisztaság kel- lékeinék megfelelnek. A legfontosabb, hogy minden faj a helyes elnevezéssel jelöltessék meg. A szőlő- I kiállításon a résztvételi dij 50 kr aj ezár, azonkí­vül minden külön faj után még 20—20 kraj czár. Minden fajtából legalább 4—5 fürtöt kell beküldeni, melyek a fürt nyélre kötött czédulával jelölendők meg. Azonkívül minden fajtához tanácsos egy na­gyobb — keménypapiros — ezédulát készíteni, mely a szőlőfajt és a kiállító nevét, az egész gyűjtemény­hez pedig egy még nagyobb táblácskát, meg a ki­állító nevét és a szőlő helyét jelöli meg. A gyü­mölcs-kiállításra Drucker Jenőnél, a szőlő kiállításra Budai Barnádnál (mindkettő Buda­pest. Közteleki lehet felvilágosítást és bejelentő ivet kapni. — Vallásháboritás Jászberényben. Péter- Pál napján nagy nép-mulatságot rendeztek Jász­berényben. A mulatság egy álarezos menettel kez­dődött, melynek volt egy~ »Szentföldi zarándokok megérkezése Jeruzsálemből« czimii szakasza, mely­ről a »Jászberényi Hírlap« a következőket Írja: »A menetben bohóczok és czigányok között ment szamárháton három kapuczinus barátnak öltözött kurjongató mesterlegén}', egyik kezükben kereszttel, a másikban pedig olvasóval, melyet krumpliból, dióból, mogyoróból, éretlen almából és egresből fűztek össze. A kereszttel és az olvasóval verték a szamarakat és a körülöttük incselkedő gyerekeket, lányokat.« Ehhez már mégis csak sok kell, a meg­váltás szent jelvényét és más ájtatossági eszközöket ily ocsmány dolgokra használni. Reméljük, hogy a hatóság azokat, kik ezt tették, méltó büntetésben fogja részesíteni. — Az uj bankók. Az Osztrák-Magyar Bank már elkészítette az uj 10, 50, 100 és 1000 koronás bankók mintáit és már be is mutatta az orsztrák meg a magyar pénzügyminiszternek, de a két pénz­ügyminiszter még nem választott. A dologban külön­ben nézetünk szerint nem az a lényeges, hogy men­tői czifrábbak legyenek, mint inkább az, hogy a mi bankóink legyenek és pedig minél nagyobb szám­ban. mert ki ne cserélne el szívesen égy gyönyörű 10 koronás bankót egy csúnya 1000 koronás bankó­ért? Reméljük azonban, hogy az uj bankók nagyon szépek lesznek. Annyi körülbelül bizonyos, hogy az uj bankókra égető szükség van, mert ugyan ki mond­hatná el, hogy neki elég van a régiből ? —- Észretért. Szabó Albert asztalossegéd egyike volt azoknak, kik áldozatai lettek a nemzet­közi Isten tagadók csalfa elveinek. () maga is fel­csapott agitátornak. Sőt olyan ostobaságokat prédi­kált, hogy az államrendőrség kénytelen volt Buda­pestről kiutasítani. A száműzött népbolonditót ősi szokás szerint cserben hagyták drága elvtársai. Szabó Aradra került s lassankint belátta, hogy az egész czuczilistaság, nem egyéb, holmi izetlen osto­baságnál. Szakított is elveivel s most folyamodott az államrendőrséghez, hogy engedjék visza a fővá­rosba, mert ő már felhagyott az egész czuczilizmus- sal, belátván, hogy annak semmi értelme nincs. A rendőrség megengedte a visszatérést. — Melyik a világ legelső katonája. Egy tüzér meg egy huszár mulatott együtt a lippai korcsmában. A tüzért Popovicsnak hívták, a huszárt Barnának és mikor már minden szóbeli szórakozás­sal beteltek, azt kezdték feszegetni, hogy melyik a világ legelső katonája ? Popovics ugv vélte: a tü­zér, mert annak a golyóbisa már akkor is pusztítja az ellenséget, mikor még nem is látni; ezzel szem­ben Barna kijelentette, hogy az mind igaz lehet, mégis különb a huszár. Popovics erre nevetni kezdett s azt kérdezte: Vájjon miért ? Barna igy szólt: Hát ezért! — és úgy vágta fejbe a kardjával szegény Popovicsot. hogy menten kiadta a lelkét. Lám mire viszi az embert az az átkozott korcsmázás! A pálinka által elhódított elem még a legnagyobb bűntől, a gyilkosságtól sem retten vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents