Magyar Földmivelö, 1899 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1899-06-18 / 25. szám

198

MAGYAR FÖLDMIVELŐ

MI ÚJSÁG?

— Jézus szive ünnepét minden évben meg- üli az egvliáz. De ez évben, mint e század utolsó évében a római pápa rendeletére kiválóan három napi buzgó ájtatossággal hódolt a kath. világ leg- fönségesebb szivének.

— József föherczeg f. hó 24.-én szemlét tart a Keszthelyen állomásozó honvédhuszárok fölött.

— A trónörökösné a budapesti szegényeknek. Stefánia özvegy trónörökösné kétszáz forintot küldött Rudnav Béla főkapitánynak, hogy oszsza ki azon szegények között, a kik tőle budapesti tartózkodása alatt segítséget kértek.

— Egy jótékony főrangú asszony halála. Özv. C z i r á k y Jánosné e hó 6-án Budapesten elhunyt. A megboldogult egyike volt a legjótékonyabb főrangú hölgyeknek. Egész élete szakadatlan lán- czolata volt a keresztény felebaráti szeretet gyakorlásának, a jótevésnek, az áldozatkészségnek. Emlékét időtlen-időkig hirdetni fogja az utókor. Temetése f. hó 9-én d. u. 4 órakor volt. Véglegesen pénteken d. e. 11 ónakor helyeztek örök nyugalomra K enveribe n (Vasmegye), hol a családi sírbolt van.

— Főúri jótékonyság. Esterházy Miklós Móricz gróf a esákvári templomtorony és a templom falazatának helyreállítására 1230 forintot adományozott.

— Végre-valahára mégis csak létrejön a kiegyezés. Széli Kálmán főminiszter emberül megállotta a helyét, nem tágitott a némettel szemben. Az osztrák kormány hát végre beleegyezett abba, hogy a magyarok kívánsága teljesüljön. Most aztán majd tisztábban fogunk látni ebbe a hosszú nagy küzdelembe. Az újságok azt Írják, hogy az öreg Tisza Kálmán már ajánlkozott, hogy ha Széli fő- miniszter megbukik, hát ő kész Magyarországot bármily föltétel mellett kormányozni. Mondjuk, ezt az újságok írják. Persze, most már semmi sem lesz belőle.

— A szerencsés Duna Adony. Szép örökséghez jutott a napokban Duna-Adony. Meghalt a jó plébános, Koller János és körülbelül százhúszezer forintnyi vagyonából százezer forintot hagyott Duna-Adony r. k. hitközségének. A nemes tett nem szorul dicséretre!

— Jégverések Szikszóról, Apatinból és Kápolnáról írják, hogy isszonyu jégvihar dühöngött. Diónagyságu, sőt még ennél is nagyobb jég hullott. A kár óriási. — Eelső-Szent-Iván és Csávóivá községekben is nagy pusztítást vitt végbe a jégzivatar. Hasonló szomorú hírek érkeztek: Csehi. Farkas-Patak, Plahodva és Székelyhid községekből.

— A hazafias sváb legények. Nagy-Kikin- dán a sorozás alkalmával szép jelenet játszódott le. A sorozó tiszt fölszólította a legényeket, a kik beváltak. hogy csoportosuljanak nemzetiség szerint, mert anyanyelvükön kell leteniök a katonai esküt. Két csoport alakult, az egyikben a szerb, a másikban a sváb legények álltak föl. A liszt olvasta a névsort: — Grestmayer, Kriesheber. Hüber ... stb. Mind német nevű legények s a tiszt is németül kérdezte tőlük: — Cgy-e, ti németek vagytok? Az egyik legény erre kilépet a sorból s társai nevében igy szólt magyarul: — Jelentjük slásan, mi magyarok vagyunk és magyarul akarunk esküdni. És az összes sváb legények magyar nyelven fogadtak hűséget a királynak és a hazának.

— Az aratás és a honvéd póttartalékosok. A honvédelmi minisztérium a nagy nyári mezei munkára való tekintettel rendeletet bocsájtott ki, hogy a póttartalékosok ez évben a nagy hadgyakorlatokra való behívástól a lehetőség szerint felmentessenek.

— Hóesés a Tátrában. Két hideg éjszaka után minap a Tátrában erősen havazott. A levegő Ig- lón is hűvös, de a hideg ott nem okozott kárt.

— Földrengés volt f. hó 12-én a Dunántúl

nyugati, Stájerország keleti és Alsó-Ausztria délkeleti részén.

— Füstbe ment milliók. Április hónapban,

— az országos statisztikai kimutatás szerint, — hét millió korona kárt okozott a tűz. Legtöbb kárt szenvedett Budapest székesfőváros, Komárom, Háromszék-, Csik- és Zágráb-megve. A legnagyobb tűzvészek voltak a budapesti »Flóra«-gyár égése, a gutái és a csik-tapolczai tűzvész.

— Gombamérgezés. Budapesten egy Csep- reginé nevű asszony gombát vett a kofasoron. Jól vacsoráit aztán a gombából az egész család. De éjféltájt mindannyian rosszul lettek, úgy hogv az orvosok csak nagy nehezen mentették meg a biztos haláltól. Vigyázzunk tehát, hogy milyen gombát eszünk!

Száatizennégy éves ember. Tulceaban meghalt a minap egy Rade nevű ember, a ki száz- tizennégv évig élt. Olyan idős volt, mint maga a város, melynek alapításában részt vett. Abban az időben, mikor Dobrudzsa török uradalom alatt volt, nagy hivatalt töltött be, de a törökök kivonulása után is nagy tiszteletben részesült polgártársai részéről. Utolsó napjáig megtartotta szellemének frisseségét.

— A kubikosok baján óhajt segiten a földművelési miniszter azzal, hogy a földmunkások veri- tékes fillérein gazdagodó kantinosok visszaéléseinek gátat vet. Az úgynevezett Jancsi-bankó használatát tiltja be s a vállalkozók és munkások jogviszonyait szabályozza. Egyáltalán azt akarja elérni, hogy a földmunkások ne legyenek kénytelenek keresményük legnagyobb részét fölélni munka közben.

— Az első paraszt-mintagazdaság. Magyar- országon eddig csak a nagybirtokosok csináltak úgynevezett minta-gazdaságot, a nép a régi módszer szerint műveli a földet. Egy baranyamegvei földmives Szabó József, a kinek Nagy-Harsány községben mindössze húsz hold földje van, már jó ideje fáradozott azon, hogy a közönségesnél termékenyebbé tegye kis birtokát. A földművelés terén ritka szakértelmet szerzett s ez bátorította arra, hogy megkérje Darányi Ignáez földművelési minisztert birtokának mintagazdasággá való átváltoztatására. A miniszter jóváhagyta a mintagazdaság fölállítását. Szal)ó József gépeket, vetőmagokat és pénzkölcsönt kap az államtól, de ennek fejében köteles a meghatározott módon művelni a földet s évenként bemutatni számadásait a minisztériumnál. Követésre méltó példa.

— Tüzek. Palocsán (Sáros-vm.) nagy tűz pusztított. Kilenczvenkét lakóház égett le. A kár több, mint száz ezer forint. — A n á n a i (Esztergom) indulóház kigyuladt és teljesen leégett. — T i1- szolcz gömörmegyei községben, a minap nagy tűz pusztított. Harmincz lakóház és számos gazdasági épület égett le. Azt hiszik, hogy a tűz gyújtogatásból eredt, mert tavai}' is többször volt tűzvész a faluban. A kár igen nagy. — Nagy és veszedelmes tűz volt B á r t f á n is. Egy egész utcza állott lángokban, majd a tűz átcsapott a gyönyörű fiitérre, melynek egyik oldala szintén lángba borult. A baj már végzetes volt, mikor a kegyetlen vereskakast a tűzoltóság lefülelte. Azt mondják, hogy a városban lelketlen gyújtogatok vannak. —Z ő 1 y om- L i p c sén negyvennyolcz ház égett le összes melléképületeivel.

— Libetbánván nagy tűz pusztított. Negyven ház lett a lángok martaléka. A templomba is belekapott a tűz s innen csak életének koczkáztatásával menthette meg a Szentséget Klein Antal káplán. A torony úgy égett mint egy óriási fáklya s a harangok fülsiketítő robajjal hullottak le egymás után.